Eger-patak: ami szabad szemmel nem látható Korompainé Szitta Emese Eszterházy Károly Főiskola Környezettudományi Tanszék
Miért fontos nekünk a patak? Eger ékessége Fontos élőhely számos élőlénynek Történelmünk része Régen gazdasági szerepe is számottevő volt
Élőlények, amik sokaknak feltűnnek:
A víztükör alatt azonban érdekes apróságok rejtőznek…
Puhatestűek Piócák Felsőbbrendű rákok Kérészek Álkérészek Szitakötők Poloskák Bogarak Tegzesek A vízi makroszkopikus gerinctelenek, mint bioindikátorok
Kutatások alapját képezik Egri kutatók, akiknek köszönhetően ismerjük az Eger-patak makroszkopikus gerinctelen élővilágát: Az Eszterházy Károly Főiskola tanárai – kutatói: Dr. Andrikovics Sándor és Dr. Kiss Ottó „A gerinctelen makrofauna funkcionális táplálkozásbiológiai csoportjai az Eger-patak mentén” ( Hidrológiai Közlöny, évf. 6. sz.) Murányi Dávid közreműködése Két év lárvagyűjtés, három év fénycsapdázás, melynek eredménye 56 faj 14 mintavételi helyről Mérsékelten szennyezett víz, antropogén hatások káros következményei követhetők nyomon
Tájékoztató anyagok Az Eger-patak állatvilága címmel megjelent ismeretterjesztő füzet Ismertetőtáblák Roll-upok