RITMUS ÉS ÉPÍTÉSZET Lissák György írása nyomán Készítette: Hegedűs Andrea

A FOGALOM KERESÉSE A ritmus több meghatározás együttes jelentéshalmazának a gyűjtőfogalma. Ha egy tárgy arányos, nem feltétlenül ritmusos, de ha már a ritmus fogalmával illetjük, biztosak lehetünk az arányosságban. Ha egy ismétlődés, rendszert, azaz mértéket kap és rendelkezik azon tulajdonsággal, hogy kezdet és vég, finoman körvonalazódik a ritmus, mint tárgyalt fogalmunk. A ritmus egész életünket pókhálóként szövi át, a ritmus az élet alapja. A szürke hétköznapokon a monoton egyhangúság, az emberek mindennapjainak van egy rendszere, mely mindennapos ismétlődésével ritmikát formál. Nemcsak a napi tevékenységek, sokkal inkább a nappalok és éjszakák, a 24 órák egymásutánisága saját rendszerében ritmikát mutat. Tehát idő és térbeli ritmusok sokasága egyszerre lüktet, akár csak a szívdobbanás.

HARMÓNIA ÉS RITMUS KAPCSOLATA A harmónia fogalma sok kérdést vet fel. Vajon a harmónia görcsös keresése nem a diszharmónia, az idillből való kizökkenést jelenti e valójában? A kérdés a ritmus által megteremtett harmóniára éppúgy igaz, csupán megfoghatóbb. A ritmusos hétköznapjainkat, észrevétlenül olyan rendeltetésszerű tárgyak tudatos, megtervezett ritmusa szövi át, mely valójában viszont megszokott, az emberi érzékek által követelt harmóniát mutatja. Lisák György által taglalt gereblye, vezérlőközpont panelje rendeltetéséből kifolyólag, a használat megkönnyítése érdekében rendelkezik a ritmus tulajdonságával. Önmagából a ritmusból nem következik az esztétikum, az alkotó elemek egymáshoz való kölcsönhatásának pozitív vonzata, eredménye. Ezért öncélú, meggondolatlan használat, gyakran az ellenkező célt éri el. Észrevétlen megjelenését a használati tárgyakon a rendteremtés eszközével éri el. Alkotóelemként esztétikai rendező elvvel bír, ezzel éri el a nyilvánvalóságot, az észrevétlenséget. Az esztétikai hatást azonban nagymértékben rontja az öncélú alkalmazás. A ritmus rendelkezik azzal az erővel, hogy a globalizálódott társadalom embertelen funkcionalizmusát képes ellensúlyozni. Így teremtve egy humán arányosságot.

RITMUS ÉS ÉPÍTÉSZET A ritmust körülvevő, azt magyarázó fogalomcsoport, szűk értelmezésre szabva, nemcsak a tárgyak, formák megtervezésében, hanem a szintén minket körülvevő házak megjelenésében is éppen olyan fontos szereppel bír. A használat eszköze a házban, éppúgy, mint egy jól kezelhető gép panelje. Építészetben a raszter, mint tervezési segédeszköz, adott esetben a házak pillérkiosztásának rendező elve, melynek mértékét a tartószerkezet funkcióból, anyagból származó statikája határoz meg. Jól komponált egység, melynek valamikori létezését a ház használatakor természetesnek tudjuk. Ha egy ritmus megszakad, rögtön diszharmonikus érzetet kelt, kérdéseket tehet fel a szerkezet teherbírásában, a tervező hozzáértésében. Viszont ha észrevétlenséget megőrzi a ritmusból kilépett, azonban arányos diszharmónia, saját rendszerében alkot egy új harmonikus képet.

PETER BEHRENS: AEG TURBINAGYÁR, BERLIN, 1910 A tartószerkezet méretezése, annak tudatos sorolása az AEG turbinagyár belső terében megteremti a ritmust, ezzel egyidejűleg a funkcionalitást és nagymértékű használhatóságot.

NORMAN FOSTER, SAINSBURY CENTRE OF VISUAL ARTS, 1978 A tartószerkezet működéséből eredő ritmusosság látszó alkalmazása egy épület homlokzati esztétikáját, ezzel egyidejűleg karakterét hozza létre. A használhatóság pedig koránt sem csorbul. Sokkal inkább teret és lehetőséget ad a Sainsbury Centre esetében a kiszolgáló funkciók és gépészet azaz a használhatóság elemeinek észrevétlen elhelyezésére.

PALAZZO SCIARRA DI CARBOGNANO, RÓMA, 15. SZÁZAD A homlokzatok képe, az alaprajzi térszervezést sok esetben előrevetíti. A reneszánsz palotahomlokzatok szerkesztettsége a funkcionálisan működő ház alaprajzát tükrözi. Az építész az esztétizálás hangsúlyát az arányos, szerkesztett a kor jellemző díszítőelemeinek alkalmazására tette. A már említett raszterháló, itt axisok formájában a nyílástengelyeket sorolja, egymás és a ház egészének arányában.

SAUERBRUCH HUTTON, DAS MUSEUM BRANDHORST, MÜNCHEN, 2009 Egy egyszerű homlokzati elem, mely Sauerbruch Hutton múzeum épülete esetében egy kerámia rúd megkomponált sorolása, beleértve az egymáshoz való távolságokat, a színeket, melyek egyszerre adják meg az épület homlokzatának karakterét. Itt nem árulkodik a belső térszervezésről, sokkal inkább az egyszerű kubus egyéniségét hivatott formálni.

SANAA: PARK CAFÉ, KOGA, IBARAKI, JAPÁN, 1998 Végül egy példa a használatkor teljesen észrevétlen tudatosság szervezésére. Sanaa építész iroda kávézójában olyan könnyed teret hozott létre, melynél kezdetben egy raszterhálót alkalmazott. Azonban a pilléreket koránt nem minden raszter pontra helyezte el, sokkal inkább arányos érzékre. Tehát az összevisszaság alapja is valaha egy jól megkomponált szerkesztett egység, melyből tudatosan kilépve harmonikus és használható teret lehet létrehozni.