Interakció az egészségügyi ellátásban MODULFELKÉSZÍTŐ Interakció az egészségügyi ellátásban

1. Feladat Munkahelyén etikai probléma merül fel az ellátás kapcsán. Osztályértekezleten megbeszélik az esetet. A megbeszélést Ön vezeti, ismertesse a problémát és ajánljon alternatív megoldásjavaslatokat!

Milyen problémákra lehet gondolni? Milyen jellegű volt a probléma? Pl. kollégák közötti Egészségügyi dolgozó és beteg közötti Egészségügyi dolgozók és beteg hozzátartozói között

Metakommunikációs jelekkel fintor, testbeszéd) Milyen mértékű volt a probléma, lehet-e orvosolni, vagy komolyabb következményei lehetnek. Probléma lehetett: Ellátással Kommunikációval Hangnemmel Metakommunikációs jelekkel fintor, testbeszéd) Etikai szabályok megszegésével pl. titoktartás,tájékoztatás korrektsége, kompetencián belül, betegjogok tiszteletben tartása, egyenlő ellátás biztosítása

Az értekezlet megtervezésénél fontos előbb ezeket végig gondolni, felelősöket és a problémát pontosan feltárni. Semmiképpen nem javasolt bűnbakká nyilvánítni egyik kollégát sem,de a tényeket fel kell tárni. Mindenkit meg kell hallgatni, akár előbb négyszemközt, utána az egész közösség előtt

A probléma feltárása után alakítsunk ki közös állásfoglalást, és együtt határozzuk meg a jövőre nézve, hogy az ilyen jellegű problémákat hogyan lehet majd elkerülni. Figyelembe lehet venni az adott szakterület etikai kódexét, annak ajánlásait is. Esetleg be lehet vonni a megbeszélésbe külső szakembereket is.

A megbeszélés során az alábbi szempontokra térjen ki: Etika és az erkölcs megjelenése a hétköznapokban Normák és erkölcsi szokások a társadalomban Döntési szabadság és morális autonómia Az egészségügy etikai alapjai Etikai értékek az egészségügyben

Az etika görög eredetű szó (szokás, illem, hagyomány) – ma az erkölccsel foglalkozó tudományt jelent A társadalom szempontjából vagy bizonyos embercsoportok szempontjából helyesnek tartott emberi magatartást meghatározó normák összessége. Magatartásunkat, döntéseinket minden esetben meghatározza az adott társadalom által elvárt norma norma = elfogadott viselkedés és elvárás rendszere → be nem tartásáért akár büntetés is járhat

Mindenképpen szem előtt kell tartani a betegekkel, munkatársakkal, embertársainkkal való viselkedésünkben az alapvető erkölcsi normákat, lehet az vallás által, törvények által, a közösség által elfogadott norma (pl. Tíz parancsolat, törvények, rendelkezések – 1998. évi Betegjogi törvények vonatkoznak az egészségügyben dolgozókra is) Törekednünk kell a mindenkor helyes viselkedés kialakítására, még ha nem is értünk mindenben egyet a beteggel, a jogait, helyzetét és személyiségét tiszteletben kell tartani A társadalmi normák nélkül nincs emberi társadalom, azok egyidősek az emberi társadalommal.

Normák Pl. - legerősebb norma / elvárás: törvények, jogszabályok - KRESZ - Érettségi, szakvizsga, vizsga Illemszabályok A szabályoknak meg kell felelni!!!

Ha egy szabályt megsértünk, különböző következményei lehetnek: Vannak keményebb és puhább normák! A normák eltérő módon határozzák meg a viselkedésünket A keményebb normák megsértéséért nagyobb büntetés jár,ezért meghatározóbbak a viselkedésünkre

A társadalmi normák típusai Jogi norma: A jog olyan magatartási szabályok (normák) összesége, amelyeket az állam alkot és bocsát ki, a társadalomban általánosan kötelezőek,és érvényesülésüket az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. Erkölcsi norma: A társadalom többsége által elfogadott normák, viselkedési szabályok összessége

Értékek és normák az egészségügyi ellátásban: Az élet tisztelete, értéke Az ember jogainak tisztelete A kötelességek ismerete, betartása Szaktudás, hivatás, személyiségjegyek Az eü. Team tagjai, kompetenciái Hollisztikus szemlélet (az embert egésznek tekinteni!) Türelem, elfogadás, empátia, igazságosság

Az egészségügy etikai alapjai : Alapvető kötelességek az egészségügyben Kárt ne okozz Jog szerint cselekedj Ne törekedj tisztességtelen haszonra Tartsd tiszteletben az emberi méltóságot Önrendelkezés joga: akkor cselekedj, ha tájékoztatás alapján elnyerted a beteg beleegyezését Egyenlő bánásmód elve Szakértelemmel folytass szakmai gyakorlatot Betegellátási kötelezettség

Titoktartási kötelezettség, minden dolgozóra vonatkozik Tájékoztatás – a kompetencia határainak megfelelően Dokumentáció Kezelés típusa, várható hatás Kezelés elutasításakor mi történik: várható szövődmények házirend A személyiség tiszteletben tartása Előítéletek nélküli azonos bánásmód mindenkivel Egyenlő jogok biztosítása minden beteg számára

Az egészségügyi munka alapvető értékei Esztétika a megjelenésben, munkavégzésben Önzetlenség – mások jóllétének tiszteletben tartása Egyenlőség – azonos jogok és kiváltságok biztosítása minden ember számára Szabadság tiszteletben tartása – nem korlátozhatjuk a beteget a szabadságában, döntéseiben, azt el kell fogadni, még ha nem is értünk egyet, természetesen meg kell próbálni a beteget pozitív irányba befolyásolni Vannak bizonyos esetek, mikor a beteget korlátozni kell szabadságában, akár akarata ellenére is, állapotából kifolyólag (pszichiátriai, önveszélyes, zavart tudatú beteg) Emberi méltóság, Igazságosság Igazmondás – a tényekhez és a valósághoz való hűség

Szabadság A személy önmegvalósításának az egyik lehetséges modellje A teljes szabadságon alapuló morális autonómia és döntési szabadság

Morális autonómia Röviden: azt jelenti, hogy minden embernek joga van önállóan megválasztani, hogy számára mi az érték, joga van választani az előtte álló lehetőségek közül. Miután embernek lenni csak közösségben lehet, mindig vannak olyan kérdések, amelyeket a közösség nevében kell eldönteni, és ezek a döntések csak akkor tudnak érvényre jutni, ha a közösség tagjai alávetik magukat ezeknek. A személy morális autonómiája ezekben a kérdésekben csak a közösségi önrendelkezésben való egyenlő részvétel által valósulhat meg.

Döntési szabadság A döntési szabadság nem azt jelenti,hogy szabad akaratunkból bármit megtehetünk amihez kedvünk van, hanem azt, hogy egy személynek megvan rá a lehetősége, hogy egy adott helyzetben szabadon választhat két vagy több különböző alternatíva közül.

Döntési szabadság A beteg dönthet sorsáról, a kezelés elutasításáról, vagy, hogy bizonyos eljárásokkal nem ért egyet, abba nem egyezik bele,de az egész gyógyítás folyamatát igényli Mindezekhez szükség van a beteg teljes körű, korrekt felvilágosítására, jogainak tiszteletben tartására. Vannak azonban olyan döntések, igények, melyeket a társadalmi normák nem tartanak elfogadhatónak, mint pl. az eutanázia kérdése Ma már lehetőség van az élő végrendelet elkészítésére, melyben a beteg arról nyilatkozik, hogy mihez járul hozzá és mihez nem járul hozzá abban az esetben, ha már döntésképtelen állapotba kerül.

2. feladat Munkahelyén az egyik beteg/kliens megtiltotta, hogy bármilyen információt kiadjanak róla hozzátartozóinak. Tájékoztassa munkatársait az adatvédelmi szabályokról!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki A jogalkotás lépései, emberi és állampolgári jogok Jogi és etikai szabályozás az egészségügyben, különös tekintettel az önrendelkezésre és titoktartásra Adatvédelem, személyes adatok védelme és közérdekű adatok nyilvánossága Családjog, a házasság és a család, mint jogi fogalom.

A jogalkotás lépései Alkotmány: a jogalkotás csúcsán áll törvényeit az Országgyűlés alkotja a legmagasabb rendű jogszabály, ezzel egyetlen jogszabály sem lehet ellentétes

előkészítés kibocsátás kihirdetés kezdeményezés elfogadás közzététel: a jogszabály kibocsátója pl. törvény esetén a Köztársasági Elnök tervezet előkészítése aláírás véleményezés jogalkotó elé terjesztés

Törvényjavaslat általános vita részletes vita Elfogadás Országgyűlés elnöke aláírja Köztársasági elnök elé terjesztés Magyar közlöny kihirdetés Köztársasági elnök Kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, képviseli a Magyar Államot.

Emberi és állampolgári jogok I. Emberi jogok olyan jogok, amelyet minden demokratikus államnak biztosítania kell a joghatósága alatt tartózkodó személynek. A Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján alapvető emberi jogok Kollektív szabadságjogok egyesülési, gyülekezési,vallásszabadsági, véleménynyilvánítási jog Személyi szabadságjogok személyes szabadsághoz, biztonsághoz való jog magánlakás sértetlenségéhez való jog személyes adatok és magántitok védelméhez való jog tulajdonhoz és örökléshez való jog

Emberi és állampolgári jogok II. Gazdasági, szociális és kulturális jogok munkához, pihenéshez, rendszeres fizetett szabadsághoz való jog egészséges környezethez, testi-lelki egészséghez való jog szociális biztonsághoz való jog művelődéshez, tanuláshoz, tanszabad- sághoz való jog Polgárok részvételi jogai népszavazás és népi kezdeményezés joga panaszjog választójog Az alapvető jogok érvényesülése az ombudsman (az állampolgári jogok biztosa) által biztosított jogok

Jogképesség Cselekvőképesség Fokozatai minden élő ember jogképes a születésből a halálig Ez feltételhez nem köthető Cselekvőképesség az embernek azon képessége, melynek alapján saját maga tehet a maga nevében jognyilatkozatot Fokozatai cselekvőképes korlátozottan cselekvőképes törvényes képviselő, szülő, gyám cselekvőképtelen 14 év alatt, elmeállapot miatt

Titoktartás Minden beteg joga és az ápoló személyzet kötelessége a beteg adatainak titokként való kezelése. A beteg joga, hogy az ellátásában részt vevő személyek a tudomásukra jutott egészségügyi és személyi adatait csak az arra jogosultakkal közöljék. A betegnek joga van meghatározni, hogy az egészségügyi állapotáról kinek adhatnak felvilágosítást, ez alól kivétel ha törvény másként rendelkezik

Titoktartás A nem megfelelő adatkezelés, mint például egy adat jogosulatlan nyilvánosságra kerülése kényelmetlen élethelyzeteket teremthet, és adott esetben erős társadalmi előítéletekhez, hátrányos megkülönböztetéshez is vezethet. Megfelelő garanciák nélkül az érintettek könnyen kiszolgáltatottakká, zsarolhatókká válhatnak, állásukat elveszíthetik, magánéletük védelméhez való joguk sérülhet.

Kívételek lehetnek: Bejelentésre kötelezett fertőző betegségek, Bűncselekmény gyanúja. A beteget gondozó személlyel is közölni lehet a beteg állapotát a beteg hozzájárulása nélkül is (AIDS !!!) Joga a betegnek, hogy ellátása, kezelése során csak az ellátó személyek legyenek jelen vagy azok, akiknek jelenlétéhez hozzájárult. Joga, hogy vizsgálata és kezelése olyan körülmények között történjen, hogy beleegyezése nélkül mások ne hallják vagy lássák. Joga, hogy megnevezze azt a személyt akit tájékoztatni lehet kórházi kezeléséről, illetve kizárjon bizonyos személyeket ebből a körből

Az önrendelkezéshez való jog A beavatkozások elvégzéséhez szükség van a beteg beleegyező nyilatkozatára szóban, írásban vagy ráutaló magatartással.

Az önrendelkezéshez való jog átruházható. A beteg beleegyezését vélelmezni kell ha egészégi állapota következtében erre nem képes és a meghatalmazott személy nyilatkozatának beszerzése késedelemmel jár, ennek következtében a beteg egészségi állapota súlyosan vagy maradandóan károsodna Nincs szükség beleegyezésre, ha a beavatkozás elmaradása mások testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is, illetve ha a betegközvetlen életveszélyben van.

Invazív beavatkozás olyan kiterjesztése, amely előre nem volt látható, csak akkor végezhető el, ha ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene. (invazív beavatkozás: a beteg testébe való fizikai beavatkozás) Olyan beavatkozás mely a beteg szervének vagy testrészének elvesztéséhez vezetne csak közvetlen életveszély esetén végezhető el

Beleegyezés szükséges a beteg életében eltávolított sejtjének, szervének, szövetének, testrészének bármilyen célú felhasználásához. Joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról

A jog és etika kapcsolata Erkölcsi kötelesség a törvények által meghatározott jogok ismerete, tiszteletben tartása, elfogadása és az azok alkalmazása minden körülmények között. Jog ismerete, betartása, a törvényekben foglalt jogok következetes alkalmazása az etikai feladat.

Jog és erkölcs kapcsolata ■ külső szabályozás ■ korlátoz, tilt, ■ közli, mit szabad, mit nem szabad tenni,szélsőségeket figyel, ■ írásban szabályoz, ■ törvényérre emelkedik, ellenőriz, büntet ■ egy társadalomban egyfajta jog létezik erkölcs ■ belső késztetés, ■ nem kényszer, ■ a kívánatos viselkedést határozza meg ■ általában nem írásos formában jelenik meg (kivéve: Etikai Kódex) ■ elmarasztal ■ egy társadalomban többféle erkölcsi

Adatvédelem Személyes adat: minden olyan adat, melyből az érintett személy azonosságát meg lehet állapítani (név, anyja neve, születési idő, lakcím, adószám TAJ) Kezeléséhez hozzájárulás szükséges: az érintett személy megfelelő tájékoztatás után félreérthetetlen beleegyezését adja személyes adatainak kezeléséhez: pl.aláírás Tiltakozás: ha személyes adat kezelését kifogásolja az egyén, az adatkezelés megszűntetését, ill. az adatok törlését kéri A személyes adat tehát csak az érett hozzájárulásával kezelhető Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból lehet Ha már nem áll fenn a jogviszony a személy és az adatkezelő között az adatot törölni kell

Különleges adatok A személy vallására eü állapotára kóros szenvedélyre, bűnügyi előmenetelére utal

Az egészségügyi irányítást a kormány törvényekkel szabályozza. A világon először Magyarországon adtak ki egészségügyi törvényt1876-ban, majd 1972-ben a másodikat és 1997-ben a harmadikat. Jelenleg az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről van érvényben.

Betegjogok Eü ellátáshoz való jog A törvény értelmében mindenkinek alapvető joga van a az életmenő beavatkozáshoz, a fájdalomcsillapításhoz és a szenvedések csökkentéséhez sürgősségi ellátás, folyamatos hozzáférhetőségéhez (napi 24 órás) Szabad orvos és intézményválasztáshoz Az alapvető eü ellátáshoz

Az emberi méltósághoz való jog az emberen csak a szükséges beavatkozások végezhetőek el A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni. Ruházata csak a szükséges időre és szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

Kapcsolattartás joga a súlyos állapotú beteg mellett tartózkodás kiskorú mellett a szülő vallási kapcsolattartás

Család: mint jogi fogalom Tudományos meghatározás: A család egymással együttműködésben, szeretetben, szolidaritásban álló, egymásra utalt és egymásért felelős személyeknek tartós személyi és vagyoni közössége; amelynek alapja jogilag törvényes párkapcsolat (házasság), vérségi kötelék vagy jogi aktus (örökbefogadás).

Házasság: mint jogi fogalom A házasság egy  férfi és egy nő tartós kapcsolata, érzelmi, vagyoni, nemi életközösség létesítésére és utódok nemzésére, közös felnevelésére. Jogi jellegét tekintve a házasság kétoldalú szerződés, amely szigorú alakiságok megtartásával jön létre, s melyből a felekre kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek.

3. feladat Külföldi cserediák tölti gyakorlatát az Ön munkahelyén. Kollégái bizonytalanok, hogy hogyan viselkedjenek vele, nem szeretnének modortalanok lenni, de nincs tapasztalatuk ilyen helyzetben. Tájékoztassa kollégáit a felmerülő kulturális különbségek lehetőségeiről!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt etikai követelmények előítéletesség, másság, esélyegyenlőség, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás, intimitás jellemzői a különböző kultúrák szokásai, hagyományai

Meg kellene ismerni, hogy honnan érkezik a diák, melyek az ottani szokások. Milyen vallású, milyen életmódbeli különbségek vannak a két nemzet között. Segítség lehet egy olyan kolléga, aki jól tud a diákkal kommunikálni az Ő anyanyelvén, ha csak nem egy nagyon ritka nyelvről van szó. Mutassuk be mindenkinek, kit hogyan tud szólítani, és Őt hogyan szólíthatjuk mi is. Tegyük ki a névtáblánkat, amíg meg nem tanulja a nevünket. Engedjük, hogy bemutatkozzon, meséljen hazájáról, az ottani szokásokról. Meséljen a családjáról, miért jött hozzánk tanulmányi útra, gyakorlatra. Mi szeretne lenni, milyen tanulmányokat folytatott eddig. Mutassuk be a munkahelyet, mit hol talál, kitől milyen segítséget kérhet, mik az itteni szokások, házirend, munkarend. .Rá ezekből a szabályokból mi vonatkozik. Rendeljünk mellé egy mentort, aki segíti az itteni gyakorlatát, hol érheti el, ha éppen nem dolgozik. Akár mutassuk be neki városunkat, vigyük el kulturális programokra, ismertessük meg hazánk értékeivel, szokásaival is. Ha van írott formájú segédanyag az Ő általa ismert nyelven , adjuk oda, abból lehet, hogy könnyebben boldogul. Legyünk nyitottak az Ő másságára, mi is tanulhatunk tőle, éreztessük vele, hogy örülünk neki, bízunk benne, segíteni akarjuk az ő tanulását.

Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái Általános alapelvek Mindenekelőtt kárt ne okozz Csak szakértelemmel folytass szakmai gyakorlatot Ne törekedj tisztességtelen haszonra Az emberi méltóság tiszteletben tartásával kezeld az embereket Őrizd az orvosi és ápolói titkot Csak akkor cselekedj – kivéve a legszélsőségesebb eseteket – ha tájékoztatás alapján elnyertesd a beteg beleegyezését A szociális méltányosság és igazságosság keretei közt gyakorold szakmádat Személyiség tiszteletben tartása Autonómia tiszteletben tartása Önrendelkezés elfogadása

Morális problémák Megfelelő szaktudás hiánya Kiégés szindróma megjelenés Hálapénz elfogadása Igazság elmondásának problémája Előítéletek nélküli azonos bánásmód mindenkivel Egyenlő jogok biztosítása minden beteg számára

Szakmai kötelességek Minden egészségügyi dolgozónak kötelessége a legjobb tudása szerint a beteget ellátni Tudását folyamatosan bővíteni és mélyíteni Nyitottnak lenni az új ismeretek, módszerek befogadására Legyen benne igény a folyamatos megújulásra Tanuljon meg olyan technikákat, melyekkel ki tudja védeni a lelki kiégés hatását – rekreáció, pszichés tréningek Mindig vegye figyelembe a társadalom és a betegek, hozzátartozók, a szakmai team elvárásait Legyen képes a csapatmunkára

Előítéletesség, másság, esélyegyenlőség, empátia, intimitás Minden állampolgárnak ugyanolyan jogokat és esélyeket kellene biztosítani Figyelembe kell venni az emberek szociális helyzetét, kulturális, etnikai hovatartozását – nem érhet senkit ezekre való tekintettel hátrányos megkülönböztetés.

Másság fogalma: Az átlagtól valamely mértékben eltérő, a társadalom által elfogadott normáknak nem minden értelembe megfelelő. Intimitás fogalma: Az ember legbensőbb érzelmeinek, pszichológiai és fizikai méltóságának a tiszteletét jelenti

Előítéletesség: Az ókorban olyan esetet jelentett, amikor megelőző tapasztalatok alapján alkottak ítéletet. Mai értelemben: „rossz feltételezése másokról elegendő bizonyíték nélkül

Fokozatai: (előítéletesség Ki nem mondott előítélet… Szóbeli előítéletesség - Spontán emlegetése valamely külső csoportnak - Gúnynevek használata: „digó”, „feka”, stb. - Minél spontánabbul jelentkeznek ezek szófordulatok és témák, annál mélyebb előítéletességre utal. Hátrányos megkülönböztetés Ha az egyénektől vagy csoportoktól megtagadjuk az egyenlő bánásmódot, melyre különben igényt formálnak

Empátia: A másik ember helyzetébe való beleélési képesség csak ideiglenesen tartható fenn, mert a személyiség védekezik, őrzi határait minden ember képessége, de különböző mértékben jelenhet meg az empátiás készség gyermekkorban nagy, majd serdülőkorban rejtetté válik, öregkorig folyamatosan csökken függ a gyakorlattól és a kultúrától (olyan helyeken, ahol a racionális gondolkodásnak nincs nagy szerepe, az empátiás megértés könnyebb)

A különböző kultúrák szokásai, hagyományai Kultúra: a társadalomban az anyagi és szellemi javak összessége Anyagi: épületek, eszközök, könyv… Szellemi: vallás, jog, szabályok… A kultúra része a norma is: a társadalmi elvárások rendszere, mely az egyén viselkedését meghatározza. Meg kell ismerni az egyes csoportok elvárásait, szokásait, el kell tudni fogadni azokat El kell fogadni azokat az értékeket, melyeket ezek a népcsoportok képviselnek. Az ellátás során ismerni kell azokat a speciális helyzeteket, melyeket figyelembe kell venni.

4. feladat Szomszédja 21 éves életerős fiatalember motorbaleset áldozata lett, már csak a gépek tartják életben. Családja tanácstalan, segítséget kérnek Öntől, hogy mit tegyenek. Tájékoztassa a családot a bekövetkezett tragédia folytán felmerülő kérdésekről és a lehetőségekről! Érintse a problémakör etikai és jogi vetületeit!

A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki A haldokló és a halott ellátás etikai kérdései A szervátültetés etikai kérdései Etikai dilemmák Pszichés támogatás lehetőségei

A haldokló és a halott ellátás etikai kérdései Eutanázia kérdésköre – nálunk jelen pillanatban törvényileg nem alkalmazható Családtagokkal való konfliktusok – pszichés problémák, veszteségélmény, tájékoztatás problémái Az orvosok feladata a beteg súlyos, menthetetlen állapotát közölni a családdal, nagyon fontos a tapintat, együttérzés kimutatása, nem szabad erőszakkal rávenni a családot, hogy egyezzen bele a szervadományozásba, ha ők ellenzik

Élődonoros transzplantáció etikája kizárólag genetikai rokonok között engedélyezett, kivétel csontvelő mindig önkéntes alapon befolyásolástól, kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen egyéni döntésen kell alapulnia (autonómia tisztelete) tájékozott beleegyezés elvén alapulva anyagi ellenszolgáltatástól mentesen

Halottból történő szervátültetés fő kérdései: - Ki tekinthető halottnak? országonként, vallásonként más a felfogás pl: zsidók- szívhalál keresztény – légzés megszűnése WHO javaslata az agyhalál- elsőként Finnországban elfogadva 1971-ben nálunk is ez az irányadó Agyhalál ténye: egymástól 3 független vizsgáló együttes eredménye alapján meghatározott időközönként(3 óra)-meghatározott vizsgálatokkal (reflexek, főleg arc)működésképtelen megfigyelés: 24-72 óra

Dilemmák Hogyan osszák el a szerveket? ( véletlenszerűen, várólistán…) Valóban alkalmas-e felhasználásra? Eltávolítható-e vagy sem? Magyarrszágon a HungaroTranszplant szerevezi, de több helyen elakad. Kórháznak kellene értesíteni, a bizottság hívja össze a transzplant team-et. Mivel a kórházaknak a beültetésig életben kell tartani a szervet(költség) inkább nem értesítenek. Sokszor probléma, hogy nincs pénz a jó megszervezésre.

Szervkivétel lehetősége: Pozitív beleegyezés (donor kártya) A donornak még életében nyilatkoznia kell pontosan, hogy milyen szervek távolíthatók el, használhatók fel halála után. Ha nincs regisztrálva vagy nem nyilatkozik pontosan, TILOS a szervek felhasználása. Ez a gyakorlat pl: USA, Canada, Hollandia…

Feltételezett beleegyezés elve Ha nem adott tiltó nyilatkozatot életében, akkor potenciális donornak tekinthető. Lehet: - gyenge forma: hozzátartozót megkérdezik, ha nincs nyilatkozat - erős forma: nincs tiltó nyilatkozat, akkor a hozzátartozót nem kérdezik meg ’98 óta Magyarországon az erős és gyenge keveréke működik. A szabályozásban a gyenge forma szerepel, de kórháztól függő, így használják az erős formát is. Nyilatkozni a háziorvosnál lehet, lehetőség szerint hozzátartozó együttes megjelenésével (későbbi vétójog elkerülésére).

Család pszichés támogatása hozzátartozó elvesztése változatos érzelmeket vált ki az emberekből haláleset közlése: emberi, érzelmi oldalát nem lehet jogilag szabályozni súlyos beteg hozzátartozóját fel lehet készíteni a halálesetre körültekintő eljárás: tapasztalat, empátia a gyászreakció nem azonnal jelentkezik első napokat, heteket adminisztratív teendők töltik ki legyünk nyugodtak, segítőkészek gyászoló család közelében nem illik jókedvűnek lenni, nevetgélni

5. feladat Az Ön munkahelyére érvényes társadalombiztosítással nem rendelkező páciens/kliens hozzátartozója érkezik. Beszélgessen el a hozzátartozóval a kialakult helyzet törvényi hátteréről!

A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki a társadalombiztosítás rendszere, járulékfizetés egészségügyi törvény, betegjogok és kötelezettségek a betegjog érvényesítése egészségügyi szolgálatokra, szolgáltatókra vonatkozó jogszabályok

Egészségügyi ellátások A Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok valamennyien térítésmentesen jogosultak Az ellátásra való jogosultságot a biztosítási jogviszony, vagy a jogosult státusz határozza meg

Biztosítottak  A biztosítottak   (pl. munkavállalók, társas vállalkozók, szövetkezeti tagok)  bejelentését az egészségbiztosítás nyilvántartásába munkáltatójuk teljesíti ugyancsak a munkáltató köteles utánuk a járulék bevallására és megfizetésére. Biztosítottnak minősülnek az ún. önfoglalkoztatók is, (egyéni vállalkozók, biztosított mezőgazdasági őstermelők) bejelentésüket és a járulék bevallását/megfizetését saját maguk kötelesek teljesíteni.

Jogosultak A jogosultak (pl.: a nyugdíjasok, a GYED-en, GYES-en, GYET-en lévők, különböző szociális ellátásban részesülők, a gyermekek és a továbbtanuló fiatalok) bejelentését az ellátást folyósító szerv, intézmény, a közoktatási-, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője stb. teljesíti, de utánuk az egészségügyi szolgáltatási járulékot az állam fizeti meg.

Az egészségbiztosítás szolidaritási alapon működik, azaz az igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások mértéke nem függ a biztosított által befizetett összeg nagyságától, azokat a biztosított, egészségi állapota által indokolt mértékben veheti igénybe. Az egészségügyi szolgáltatások azonos módon illetik meg a szolgáltatásra jogosult személyeket is. 

Társadalombiztosítási járulék nyugdíjjárulék → a biztosított fizeti nyugdíjbiztosítási járulékot (tb járulékot) → a foglalkoztató fizeti

Betegjogok jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybevevő személyt megilletik Az egészségügyi szolgáltatások, és intézkedések során biztosítani kell a betegek jogainak védelmét. a beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga, csak a törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható

Minden betegnek joga van: sürgős szükség esetén az életmentő beavatkozáshoz a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz fájdalmának csillapításához szenvedésének csökkentéséhez az egészségi állapota által indokolt egészségügyi ellátáshoz az állapota által indokolt orvos megválasztásához

Betegjogi képviselők Panasztétel: Az egészségügyről szóló törvény alapján a beteg jogosult az egészségügyi ellátással kapcsolatban az egészségügyi szolgáltatónál, illetve fenntartójánál panaszt tenni. Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó köteles a panaszt kivizsgálni, és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban tájékoztatni.

Etikai bizottság: a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményekben kórházi etikai bizottság működik, a törvény szerint. Az etikai bizottság jól kiegészítheti a betegjogi képviselők munkáját Bizottság tehát csak a nevében bizottság, mivel ügydöntő hatásköre nincs, csak véleményezhet

Rokkantsági nyugdíj Az jogosult rá, akinél: egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható.

Milyen fokozatai vannak a rokkantságnak  III. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik 50-79 százalékos mértékbe egészségkárosodottak rehabilitációjuk nem javasolt  II. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorulnak I. rokkantsági csoportba tartoznak azok a rokkant személyek, akik egészségkárosodása a 79 százalékot meghaladja, és mások gondozására szorulnak.

Ki nem jogosult rokkantsági nyugdíjra aki öregségi - előrehozott öregségi - nyugdíjas; aki baleseti rokkantsági nyugdíjas; aki saját rokkantságát szándékosan idézte elő; aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Közgyógyellátottság Alanyi jogon közgyógyellátásra jogosult: az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy a pénzellátásban részesülő hadi-gondozott és a nemzeti gondozott, a központi szociális segélyben részesülő, a rokkantsági járadékos, az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, az, aki saját jogán jogosult magasabb összegű családi pótlékra, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül.

6. feladat 50 éves férfi betegről egy rutin vizsgálat keretében váratlanul kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved. A család – ismerősként – Öntől kér tanácsot a helyzet elfogadásához, feldolgozásához. Tájékoztassa a családot a betegség egyénre gyakorolt pszichológiai hatásáról!

A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki: a személyiség, a személyiség összetevői a betegség megélése, betegségmagatartás, a betegség hatása a személyiségre megküzdési stratégiák

Személyiség Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedésmintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezetével való interakciót befolyásolják.

személyiségjegyek Érdeklődés: olyan személyiségjegy, tulajdonság, amely az ember megismerési funkciót határozza meg. Nagyon fiatal korban alakul ki. Megkülönböztetjük: -tartalmát: ez segíti elő a tudás megszerzését, a képességek, készségek kialakítását. -mélységét: olyan cselekvésre késztet, amely mélyen kielégíti az érdeklődéseinket. -aktivitását

Képességek: öröklött és/vagy szerzett képesség, tulajdonság Képességek: öröklött és/vagy szerzett képesség, tulajdonság. Fejlesztésének alapvető feltétele a Motiváció: konkrét formában mutatkozik meg a cselekvés végrehajtásában; cselekvéseinket,tevékenységeinket meghatározza. Adottságok (hajlamok): képességeinknek örökletes v. veleszületett alakja.

A betegség-magatartás szakaszai a tünetek észrevétele, a betegszerep vállalása, az egészségügyi ellátás igénybevétele: együttműködés az orvossal, gyógyszerésszel függőségi helyzet, gyógyulás, rehabilitáció

Betegségmagatartás „Minden olyan magatartás – tevékenység, amit a beteg azért végez, hogy tisztázza állapotát és megtalálja a megfelelő gyógykezelést.”

Változások testi funkciók (tünetek, orvosi vizsgálatok, kezelés negatív hatásai – mellékhatások, fájdalom…) új helyzethez való alkalmazkodás szintje testkép észlelésének negatív irányú változása szociális szerepek és státuszok veszélyeztetettségének átélése (család –munka) A pszichés állapot negatív irányú változása: Emocionális kiegyensúlyozatlanság; halálfélelem; bűntudat tehetetlenség, autonómia – kontrollvesztés bizonytalanság önértékelés megváltozása

Megküzdési stratégiák Oki kontroll: problémafókuszú megküzdést indukál – a probléma kiváltó okára koncentrál; Következmények feletti – áttolt kontroll: gyógyíthatatlan betegség esetén jobb emocionális állapotot eredményez, életminőséget javít – olyan tevékenységekben éli ki magát, amelyekre a betegség nincs kihatással

A betegmagatartás 4 típusa 1.     Betegségtagadók A betegségüket nem hajlandók tudomásul venni. Általában ők azok az emberek, akiknek a munkájuk jelenti az életük értelmét, a betegség beismerése számukra egyenlő a gyengeséggel. 2.     Betegségtől félők Állandó önmegfigyelők, akik testi állapotuk iránt fokozott érdeklődést mutatnak. Krónikus aggodalmuk szervi és pszichés zavarokhoz vezethet. 3.     Betegség keresők Lehet szándékos, de szándéktalan (tudat alatti) is. Felelősség nélkül élnek, és olyan előnyöket kapnak, amelyet csak betegen érhetnek el. 4.     Betegséggel nem törődők Úgy viselkednek, mintha az egészség, vagy a betegség számukra közömbös lenne, általában csak mások unszolására mennek el az orvoshoz. Beleegyeznek, de nem tartják be az orvos utasításait. Veszélye éppen olyan nagy, mint a betegségtagadóké, mert megakadályozza az időben való beavatkozást, nehezíti a gyógyító munkát.

7.feladat Széleskörű szociológiai felmérés keretében felkérik Önt a kutatásban való közreműködésre. A kutatás célja a szociálisan hátrányos helyzetű családok társadalmi helyzetének a feltérképezése. Számoljon be a kutatásról munkatársainak!

A beszámoló során az alábbiakra térjen ki - a kutatás célja, hipotézise - alkalmazott kutatási módszerek - eredmények, statisztikai adatok értelmezése - szociális intézményrendszerek

Hipotézis A hipotézis egy feltevés, melyet a kutatás hivatott megerősíteni vagy cáfolni. A kutatás folyamán újabb hipotézisek vetődhetnek fel. A kutatások viszik előre a fejlődés útján az adott tudományterületeket. A kutatási eredményeket összegzik, majd cikkek vagy publikációk formájában teszik közzé.

Adatgyűjtési módszerek publikált statisztikai adatok elemzése egyéni adatok elemzése dokumentumok elemzése megfigyelés esettanulmány mély interjú kérdőíves adatfelvétel (Survey módszer)

Kérdőív névtelenül kell kitölteni jól el kell magyarázni, hogy nem a névre kíváncsi a kérdőív közérthetőnek kell lenni érdekeltté kell tenni a válaszadót a válaszadásban

Interjú: beszélgetés A mélyinterjú olyan eljárás, amelynek segítségével a legegyénibb és legmélyebb indítékok szintjeiről nyerhetők adatok. Célja, hogy a megkérdezett egyedi élettörténetéből, szemléletéből minél többet és mélyebbet megtudhasson az interjúztató az adott kérdéskörrel kapcsolatosan

Dokumentum elemzés megbetegedéseket, halálozásokat, válásokat, fejlődési rendellenességeket elemez pl. adott évben hányan váltak / kötöttek házasságot

Statisztikák Évekre visszamenőleg összehasonlítja a fejlődései rendellenességeket daganatos megbetegedések előfordulását

Mérések, számolások, kísérlet nem olyan, mint a pszichológia kivonul terepre és ott megfigyel: pl. vásárlási szokások, buszra felszállók strigulázása stb.

Szociális intézményrendszerek A szociális intézményrendszer az időseket, a fogyatékossággal élőket, a pszichiátriai- és szenvedélybetegeket, a hajléktalanokat látja el. A legfontosabb szociális szolgáltatások a családsegítő szolgálatok, a házi szociális gondozás, a támogató szolgáltatás, a nappali tartózkodást és gondozást szolgáló intézmények, továbbá a bentlakást nyújtó szociális intézmények.

A szociális ellátásoknak két alapvető elosztása van. Az egyik az alapszolgáltatások, amelyet minden településen biztosítani kell. A másik a szakosított ellátási formák, amelyeket a 2000 főnél nagyobb lakos számú helyiségekben kell kötelezően fenntartani.

Alapszolgáltatások Falu, tanyagondnoki szolgáltatás, lényege, az apró falvakban külterületeken élők számára a település intézményhiányából származó hátrányok enyhítése. Étkeztetés, legalább napi 1x- i meleg étkezésről kell gondoskodni azoknál, akik maguk vagy eltartottuk számára ezt nem képesek biztosítani. Házi segítségnyújtás gondoskodni azokról az időskorúakról, akik otthonukban önerőből nem képesek magukat ellátni, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről és szenvedélybetegekről, akik segítséget igényelnek, de amúgy képesek önmaguk ellátására. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: a saját otthonukban élő rászoruló, segélyhívó készülék használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartására mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

Családsegítés szociális munka eszközeivel hozzájárul, a családok jólétéhez, fejlődéséhez, szociális környezetükhöz, való alkalmazkodáshoz. Közösségi ellátások, célja a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. Támogató szolgáltatás: célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben való önálló életvitelének megkönnyítése Utcai szociális munka tevékenysége az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, az ehhez szükséges intézkedések megtétele. Nappali ellátás, mely hajléktalan személyek, és elsősorban a saját otthonukban élőkkel foglalkozik. - 18 életévüket betöltött beteg, idő, pszichiátriai kezelt vagy szenvedélybetegek igényelhetik az ellátást. - 3. életévüket betöltött fogyatékos, autista személyek.

Szakosított ellátási formák idősek otthona pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona fogyatékos személyek otthona hajléktalanok otthona

8. feladat Munkahelyén a tanulók gyakorlati képzésével bízzák meg. A csoport heterogén összetételű. Tervezze meg a tanítási-tanulási módszerek alkalmazási lehetőségeit!

A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki tanítási-tanulási módszerek a tanulási folyamat szervezése tanulási technikák, tanulásmódszertan tanulási problémák, zavarok, akadályok

TANÍTÁS-, TANULÁSSZERVEZÉSI FORMÁK Lényege: az a szervezési forma, ahogyan a legeredményesebben lehet átadni az ismereteket. 1. Frontális munka Az adott osztályközösség közös, együttes munkája, amelyben a pedagógus az egész közösséggel együtt dolgozik, a kérdéseket, feladatokat az egész osztálynak szólóan teszi fel. Az együtthaladás illúzióját kelti, s feltételezi az azonos ütemben való ismeretelsajátítást, így hatékonysága sok esetben kétséges. 2. Csoportmunka A csoport 3-6 főből áll. Figyelembe veszi az egyéni különbségeket is. Eredményes a képességfejlesztés és az önismeret formálása tekintetében. Formái: - minden csoport azonos feladatot kap - a csoportok más-más feladatot kapnak 3. Páros munka Közös problémamegoldáson alapuló munkaforma. 4. Egyéni munka Egyénre szabott feladatok vannak; ez képes leginkább figyelembe venni az eltérő képességeket az adott osztályközösségben.

Tanulási problémák, zavarok, akadályok szociális különbségek mentális különbségek Heterogenitás

Nevelési attitűd Attitűd = viselkedésmód, magatartás, beállítódás Nevelési attitűd fogalma: a gyermekkel való bánásmód, a vele szemben rendszeresen alkalmazott magatartás- és viselkedésformák összessége (= nevelési stílus).

Kurt Lewin modellje Kísérletének lényege: Lewin és munkatársai 10 éves gyermekekből 5-5 fős csoportot alakítottak, mindegyiknek egy pszichológus volt a vezetője, akik háromféle nevelői légkört valósítottak meg. -.engedelmességen alapuló nevelői légkör AUTOKRATA - belátáson alapuló nevelői légkör: DEMOKRATIKUS - szabadjára engedő nevelői légkör LAISSEZ FAIRE E nevelői légköröket a vezetés stílusával teremtették meg. Következtetés: a pedagógus vezetési stílusa befolyásolja az osztályban kialakult légkör milyenségét

Engedelmességen alapuló légkör – autokratikus vezetési stílus vakfegyelem légköre Jellemzői: - a vezető mindent előír, ellentmondást nem tűr - ha a vezető bent volt, nagyon jól teljesítettek a gyermekek, de amikor kiment ateljesítmény a felére csökkent

Belátáson alapuló légkör – demokratikus vezetési stílus önkéntelen figyelem légköre Jellemzői: - együttműködés van, a vezető tanácsokat ad, ez alapján a gyermekek szabják meg mit tesznek - a teljesítmény az autokratikus csoporthoz képest alacsonyabb, de a gyermekek a vezető jelenléte nélkül is dolgoznak

Szabadjára engedő légkör –, laissez-faire vezetési stílus anarchisztikus légkörű Jellemzői: - mindenki azt tesz, amit akar, a vezetés hiányzik - a gyermekek a vezető bentlétekor kb. úgy teljesítettek, mint a demokratikus vezetésű csoportban, amikor a vezető kiment - a teljesítmény harmadára csökkent

A MÓDSZEREK KIVÁLASZTÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK a tanár személyisége (temperamentuma, stílusa, tapasztalata) az osztályközössége, dinamikája (létszám, érzelmi fogékonyság, előismeretek) didaktikai célok, feladatok (tantárgy, tananyag mennyisége) színtér, körülmények (helyszín, környezet)

AZ OKTATÁS MÓDSZEREI (didaktikai módszerek) A módszerek többféleképpen csoportosíthatók: 1. A tevékenység dominanciája szerint: - a tanár tevékenysége dominál (pl.: előadás) - a tanuló tevékenysége dominál (pl.: házi feladat) - közös munka 2. Az információk forrása szerint: - verbális módszerek (szóbeli vagy írásbeli módszerek - szemléltetés - gyakorlati módszerek 3. Az oktatás logikai iránya alapján: - induktív módszerek (következtetés az egyesből az általánosra) - deduktív módszerek (következtetés az általánosból az egyesre)

4. A tanulók által végzett megismerőtevékenység szerint: - részben felfedező, heurisztikus módszerek - kutató jellegű módszerek - receptív módszerek (az ismereteket könnyen befogadó, fogékony) - reproduktív módszerek (újat alkotni nem képes, csak ismeretanyagot visszaadni képes) 5. A didaktikai feladat szerint: - új ismeretek elsajátításának módszerei - képességek elsajátításának módszerei - az alkalmazás elsajátításának módszerei - a rendszerezés és rögzítés módszerei

9. feladat Munkaügyi központ által támogatott átképzés keretében tanuló középkorú hallgatók oktatásában vesz részt. Tervezze meg az oktatás során alkalmazható oktatási eszközöket és módszereket!

A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki az oktatás szervezeti és munkaformái az oktatás eszközei és módszerei új módszerek a pedagógiában andragógiai alapismeretek

A LEGGYAKORIBB DIDAKTIKAI MÓDSZEREK (szervezeti és munkaformák) 1. ELŐADÁS Monologikus, szóbeli közlési módszer, amely egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában nem önállóan alkalmazzuk, ötvözi az elbeszélés, a magyarázat, a szemléltetés elemeit. Terjedelme: 15-20 perctől 1,5-2 óra is lehet (függ a tanulók életkorától) A középiskolák felsőbb osztályaiban már lehet alkalmazni, de rendszeresen csak felnőttoktatásban indokolt.

Az előadás fő részei: Bevezetés (célja a kapcsolatteremtés a hallgatókkal; a figyelemfelkeltés; az előadás céljainak, főbb pontjainak felvázolása) Kifejtés (itt történik a tényleges tartalom közlése) Kritériumai: - fedje le a tananyagot - megfelelő logikája legyen - a hallgatók figyelmét kösse le (hitelesség, humor, változatosság, szókincs, stílus, látásra, hallásra irányuló módszerek alkalmazása) - világos kifejtés - (ha szükséges) a hallgatók jegyzetelése, - segédanyagok használata - kérdések alkalmazása Következtetés, összegzés (segíti az ismeretek beépülését) (Segíthetjük kérdésekkel, példák alkalmazásával, a tanulók kérdéseinek megválaszolásával.)

Néhány hiba az előadás során: - nem jól hallani - nem megfelelő a tartalom - nehéz jegyzetelni - az előadó felolvassa a szöveget, túl gyors vagy túl lassú tempóban - az előadó eltér a témától - az előadó nem jól osztja be az időt - nem megfelelő szemléltetés

2. MAGYARÁZAT Monologikus, - tanári közlési módszer, amellyel összefüggések, fogalmak megértését segítjük elő. - Már 6-10 éveseknél is alkalmazható, de 10-18 éveseknél a megbeszélés mellett a leggyakoribb módszer. - Az előadásnál rövidebb, témától és a tanulók korától függően 5-10, ill. 20-25 perc. Hatékonyságát növeli: - ismerjük, hogy mi a tanulók előzetes tudása - példák alkalmazása - logikus felépítés - audiovizuális eszközök alkalmazása - ismert szavak használata - kérdések feltevése - megfelelő mimika, gesztusok - humorérzék, rugalmasság, Természetesség az előadó részéről

3. BESZÉLGETÉS (megbeszélés) Dialógikus szóbeli közlési módszer, amelynek során a tanulók a pedagógus kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot. Egyes tankönyvek „szókrátészi eljárásnak” (kérdve kifejtés) módszerének nevezik. Minden korosztálynál alkalmazható. Leginkább ismétlő, gyakoroltató, vagy a tanultak alkalmazását célzó órán alkalmazható. Nem csupán a tanár tehet fel kérdéseket, hanem a tanulók is egymásnak. A kérdésfeltevés technikája: - a kérdés legyen pontos, világos, egyértelmű - feleljen meg a tanulók értelmi színvonalának - mozdítsa elő a tanulók gondolkodási készségét - adjunk időt a gondolkodásra - a kérdést az egész osztálynak tegyük fel - szólítsunk fel több tanulót - olyan kérdéseket tegyünk fel, melyekre nem egyszavasak a válaszok - fontos a megerősítés, visszacsatolás - nem pontos válasz esetén, a pozitív részt ismerjük el, de hívjuk fel a figyelmet hiányosságokra is - ha nem találunk pozitív elemet, támogató értékeléssel segítsük a tanulót kerüljük: - a cinikus megjegyzéseket - elmarasztaló szavakat - a helyes válasz negatív értelmezését (pl.:”Véletlenül eltaláltad!”) - az értékelés elhagyását

4. VITA Dialógikus, szóbeli közlési módszer, amelynek a célja az ismeretelsajátításon túl a gondolkodás és a kommunikációs készségek fejlesztése. Minden életkorban és tantárgyban alkalmazható módszer, de gyakoribb a használata a magasabb iskolai osztályokban. A tanulókat meg kell tanítani a vitakultúrára, a vitaetikára, az érvelés (argumentáció) művészetére. A vita alapvető formái: • ötletbörze (brainstorming) –szabad véleménycsere, ötletek begyűjtése • szerepjáték – itt az empátia, a „más fejével való gondolkodás” képessége kerül előtérbe • exponáló vita – néhány tanuló folytat érvelésekre alapozott eszmecserét egy megadott témában, melyet egy vitavezető irányít, a többiek szemlélői, majd értékelői a teljesítménynek.

5. SZEMLÉLTETÉS (demonstráció, illusztráció) Olyan oktatási módszer, amelynek során a tanulmányozandó tárgyak, jelenségek, folyamatok észlelése, elemzése történik. A legősibb oktatási módszer, melyet már az iskolai tanítás előtti időkben, családi körben, vagy a szakmai oktatásban is gyakran alkalmaztak és ma is alkalmaznak. Általában nem önálló módszer, hanem a szóbeli közléssel együtt jelenik meg. Használata leggyakoribb a természettudományok, az idegen nyelvek, a zene, a művészetek és egyes mesterségek fogásainak oktatásában

A szemléltetés lehet: Az I. jelzőrendszerre ható (ezt nevezik igazán szemléltetésnek) Lényege, hogy az érzékszervekre hatunk és tapintás, látás, hallás, szaglás, ízlelés útján akarunk ismereteket közvetíteni. Pl.: képek, plakátok, grafikák, ábrák alkalmazása, hangfelvétel lejátszása, a non-verbális kommunikáció elemeinek használata A II. jelzőrendszerre ható A beszéd általi szemléltetés tartozik ide. Pl.: szóbeli közlés, írott anyagok, folyóiratok, könyvek, nyomtatványok általi szemléltetés. Komplex szemléltetés Ennek a legjobb a hatásfoka, ez a leggyakoribb módszer. A szemléltetés és a szóbeli közlés különböző formáit ötvözi.

A szemléltetés szabályai: - a figyelem a lényegre irányuljon - előtte célszerű szempontokat adni, hogy mire figyeljenek a tanulók - fontos a sokoldalúság - valóban segítse a megértést - mindenki által jól látható, hallható legyen - a lényeg kiemelése történjen meg

6. MUNKÁLTATÓ MÓDSZEREK (hangsúlyos a tanuló önálló munkája Olyan gyakorlati módszer, melynek során a tanulás a tanuló aktív cselekvésére alapoz. Az óvodától a felsőoktatásig minden szinten alkalmazható módszer. Előnye, hogy a tanulási folyamat motivált, az így megszerzett ismeretek alaposak. Hátránya, hogy idő-, hely-, és költségigényes. Formái: • önálló tanulói munka segédanyagokkal (tankönyv, feladatlap alkalmazása) • önálló tanulói megfigyelések, kísérletek, laboratóriumi munka, gyakorlati munka • önálló tanulás programozott anyagokból (pl.: távoktatásos módszer) Főleg a felnőttoktatásban használatos módszer. Lényege egy speciális tankönyv, feladatlap, melyet gondolkodásra ösztönző, aktivizáló szövegrészek tesznek praktikussá.

EGYÉB OKTATÁSI MÓDSZEREK projektmódszer (végterméke egy bemutatandó szellemi vagy anyagi alkotás) tanulói szerződés (tanuló és tanár a tanulási folyamat elején írásban rögzíti, hogy mit vállal a folyamatban, milyen határidővel, milyen módon, stb) kooperatív oktatási módszerek (4-6 fős kiscsoportban végzett tevékenységen alapul) szerepjáték, játék tanulmányi kirándulás házi feladat (szóbeli, írásbeli, gyakorlati)

Andragógia Ma már önálló tudomány, amely a felnőttek iskolai és iskolán kívüli oktatásával, képzésével és nevelésével foglalkozik. Szükségszerű, mert: - a munkában való maradás egyik feltétele a folyamatos tanulás, képzés (life-long learning) - a megszerzett ismeretek elavulása nagyon gyors - az információk mennyisége sok, áramlása nagyon gyors (szakmák eltűnése, újak létrejötte) - megmaradt és új arculatot öltött az analfabétizmus, egyre több a funkcionális analfabéta, aki ugyan megtanult írni, olvasni, de ezt a képességét nem használja A magyar Országgyűlés 2001-ben alkotta meg a Felnőttképzési Törvényt. A törvény szerint felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy léphet be.

A felnőttképzés fő funkciói: • a „második esély” megteremtése és a korrekció Lényege: az intézményes tanulás kiterjesztése azokra a rétegekre, amelyek a hagyományos közoktatásban nem tudtak részt venni, szociális, vagy családi okok miatt. • a munkanélküli, illetve a munkanélküliség által fenyegetett csoportok át- és továbbképzése • a munkaviszonyban álló felnőttek szakmai felemelkedését szolgáló át- és továbbképzések • a szabadidő hasznos és értelmes eltöltése, az egészségre nevelés, a rekreáció biztosítása.

A felnőttképzés formái (szervezeti keretei): intézményes keretek között folyó felnőttképzés (ezen belül megkülönböztethető az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés) Az iskolarendszerű felnőttképzés célja általában a magasabb szintű általános műveltség megszerzése vagyis általános, középfokú, vagy felsőfokú végzettség megszerzésére irányul. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés célja egy konkrét szakmai képzettség (szakképesítés) megszerzése. önművelés

A felnőtt tanuló néhány előnye, hátránya: Előnyök: - élettapasztalattal rendelkezik - felelősségtudata nagyobb - motiváltabb - a gyermeknél fejlettebb intellektuális és gondolkodási képességekkel rendelkezik Hátrányok: - több szerepnek (pl.: szülő, gyermek, munkatárs, házastárs, tanuló) kell megfelelnie, s ez konfliktusokat okoz - időhiány, több elfoglaltság - általában fél a változásoktól, az új dolgoktól - presztízs alapú nagyobb fokú érzékenység jellemzi

10. feladat Munkahelyén több tanulási nehézséggel küzdő diákkal foglalkozik a munkája során. Beszélgessen el velük a tanulási szokásaikról!

A beszélgetés során az alábbi szempontokat érintse a tanulás és kondicionálás a tanulás fajtái a tanulás módszerek és szokások tanulási rituálék

Tanulás Hétköznapi értelemben: információ felvétel (ld. iskolai tanulás), készségek elsajátítása (pl. kerékpározás), érzelmi fejlődés stb. Pszichológiai értelemben: a viselkedés viszonylag tartós megváltozása gyakorlás eredményeképp a) Imprinting (bevésődés)- korai és nagyon gyors tanulás, lehetővé teszi hogy az újonnan kikelt állat anyjához kötődjön (ill. ahhoz akit először megpillant, pl. Konrad Lorenzhez) Csak a kritikus periódusban jöhet létre. (Embernél: nincs imprinting, csak szenzitív periódus az első órákban. Kötődésben: 1. életév a kritikus.) b) Habituáció (megszokás)- megtanuljuk figyelmen kívül hagyni az ismerős és következmények nélküli ingereket c) Szenzitizáció (érzékenyítés)- az élőlény ugyanannak az ingernek ismételt jelentkezésére egyre nagyobb mértékű válaszreakciót ad Pedagógiai értelemben az oktatás  során  elsajátított ismeretek, jártasságok és  készségek  kialakítása,  képességek kifejlesztése.

Operáns tanulás = kondícionált tanulás az egyén saját magát vezérli a tanulási folyamatban. Véletlenszerű mozdulatokból választja a számára leghasznosabbat. Skinner: patkány a dobozban, benne pedál, ha lenyomja -> ételhez jut. Egyre gyakrabban fogja nyomkodni a pedált! (válaszgyakoriság nő) Egyre kevesebb idő kellett hozzá, tehát tanulás történt!

Megerősítés- A viselkedés pozitív következménye a) pozitív megerősítés = jutalom b) negatív megerősítés = büntetés elmaradása > válaszgyakoriság nő

Tanulás formái          elméleti          gyakorlati          jártasságok          készségek

Tanulás fajtái perceptuális (tájékozódás érzékszervekkel)          pszichomotoros (mozgásos, lelki indíttatású)          verbális (összekapcsolom a fogalmat a szóval)          szociális (emberi kapcsolatok megtanulása)

Tanulás szintjei időleges (48 óra) rögzült tudás (elő kell hívni)          teljesítménytudás

Tanulási módszerek Ismétlés: rövidebb időben többször, többször kevesebbet Gyakorlás: -         alkalmazó gyakorlás: meg tanult ismereteket kell többször alkalmazni -         komplex gyakorlás: megtanult ismeretekhez tudjuk kötni az új ismereteket Ez a két módszer a legfontosabb, enélkül nincs tartós tanulás.

Tanulási rituálék/ A tanulás feltételei Külső feltételek          megfelelő helység          íróasztal, ágy          világítás          óra          nyugodt lelki állapot          együnk, igyunk          szellőztetés, oxigén          osszuk be a tananyagot (a könnyű és röviddel kezdjük) Belső feltételek tanuláshoz való hozzáállás (akarjuk-e) megtanultunk-e tanulni (van-e kialakult módszer)

11. feladat Ismerősei körében, egy 28 éves fiatal nőben felmerül az öngyilkosság gondolata. A baráti körben beszélgetnek az esetről. Barátai kíváncsiak az Ön véleményére. Tájékoztassa barátait a felmerülő pszichológiai és etikai kérdésekről!

A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki a személyiségfejlődés állomásai, törvényszerűségei a fejlődési szakaszok értelmi, érzelmi, testi fejlődés az öngyilkosság pszichológiai és etikai kérdései

Személyiség Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedésmintái, melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezetével való interakciót befolyásolják. Jellemzők:          a személyiség egy szerveződés, rendszer, egymással kölcsönhatásban álló elemek együttese.          Akkor is jelen van, ha éppen nem aktív.          egy személyiség egy aktív folyamat, Állandóan fejlődik, alakul, elválaszthatatlanul kötődik a fizikai testhez.         a személyiség alkalmazkodik környezetéhez.

A személyiségfejlődés szakaszai, állomásai Freud szerint a fejlődés középpontjában a libidófejlődés (pszichoszexuális fejlődés) áll, a születéstől a felnőtté válásig 5 szakaszt különít el: 1.   Orális szakasz:    0-1 év, erogén zóna a száj, legfőbb öröm az evés, nyelés, rágás, köpés. Valódi erogén zónává akkor válik, ha függetlenedik a táplálék felvételétől, a megismerés szerve a száj, a szájba vétel öröme = birtoklás. 2.   Anális szakasz:    1-3 év, erogén zóna a végbélnyílás, a belek működése intenzív belső inger, visszatartás- elengedés dinamikája. A test feletti kontroll kialakulása (szobatisztaság) 3.   Fallikus szakasz:   3-6 év, erogén zóna a nemi szerv, nemi szervek iránti érdeklődés, ödipusz komplexus = ellenkező nemű szülő iránti vonzalom, azonos neművel való rivalizálás 4.   Látencia szakasz:   6-serdülőkor, időleges ösztönnyugvás, érdeklődés a szülőktől a kortársakra, közösségek felé fordul, fontossá válik a teljesítmény, ismeretszerzés. 5.   Genitális szakasz:   serdülőkortól kezdődik, elsődleges örömforrás a kölcsönös genitális örömszerzés, a gyereknek önállósodnia kell, az ismét fellángoló ödipusz konfliktust azzal oldja meg, hogy megfelelő szexuális partnert választ.

A fejlődést meghatározó tényezők 1. Örökletes tényezők: DNS alapján képességek öröklése, testalkat, mozgás-kivitelezés, idegrendszeri folyamatok ritmusa. 2. Környezet: éghajlat, társadalmi-, gazdasági berendezkedése az országnak, személyes-, szociális: rokonság, ismeretség, barátságok 3. Nevelés: Az átöröklés a személyiségfejlődés biológiai alapját, a környezet a potenciális forrását, a nevelés pedig a megvalósulását ill. annak módját biztosítja.

Értelmi-érzelmi-testi fejlődés 1.  Prenatális fejlődés = méhen belüli, születés előtti  fejlődés Két szakasza:    - embrionális szakasz (1-3 hónap)                           - fötális szakasz  (3. hónaptól a születésig) 2.  Újszülöttkor:   a születéstől a 2. hónapig tart. A test 1/4 része a fej. Az izomzat fejletlen. A legfejlettebb a központi idegrendszernek a nyúltvelő és a gerincvelő része. Az újszülött csupán néhány feltétlen reflexszel születik (szopás, nyelés, légzés). A tapintási ingerekre érzékeny. 3.  Csecsemőkor:  meghatározó szerepe van a látásnak. Érzékszervi fejlődése gyorsabb, mint a mozgás fejlődése. Az agykéreg még eléggé fejletlen. Érzelmek fejlődése:  családtagokat, rokonokat felismeri, mások felé nem érdeklődő. 9-12 hónapos korában ellenséges magatartást mutat társaival szemben. 6 hónaposan képes megérteni a beszédet, 9. hónapos korától elmaradnak az ingerösszetevők. Megjelenik a szó gondolati síkon. 4.  Kisgyermekkor:   a szocializáció folyamata felerősödik (társadalomba való beilleszkedés). Testi fejlődés: fokozatos önállóság, a fej 1/5 része a testnek, jellemző a kisgyermeki pocak, testmagasság kb.  1 m. Mozgás fejlődése: 1 év körül járnak. Fejlett a gesztikulációja, a mimikája. Én-tudat kialakulása:  a csecsemőknél az én és a külvilág 2 fonalon halad, a személyiség felfedezése egy másik embernek a közvetítésével történik.

Az öngyilkosság pszichológiai és etikai kérdései Öngyilkosságnak nevezünk minden olyan halálesetet, amelyet közvetlenül vagy közvetve magának az áldozatnak valamilyen pozitív vagy negatív tette idézett elő, ha tudta, hogy aktusa szükségképpen erre az eredményre vezet.” (Durkheim 2000, ) Elidegenedés: A régi normák már nem, az újak még nem működnek. A társadalmi normák felpuhulnak. Nincs tisztában az egyén az elvárásokkal, ez akár az öngyilkosság alapja is lehet.

Anómia állapota: Fölbomlik a rend, nem lesznek szabályok, ami szerint éltem. Az emberek sokkal könnyebben fognak ilyenkor deviánsan viselkedni, mert társadalmon kívülinek érzik magukat. Ebben az állapotban azért több az öngyilkosság, mert ez is a társadalmi normák elutasítását jelenti (Dürkheim).

Eredeti feladat megválaszolásához Nagyon fontos lenne az ok kiderítése, hogy egy fiatal nő miért akar öngyilkos lenni. Ki kellene deríteni: Öngyilkosság oka Vallásos-e, Egészségi állapota Lelki és fizikai állapota Családi helyzete Baráti köre Párkapcsolat Munkahely van-e Szociális helyzete Milyen segítséget lehetne ajánlani, azt elfogadja-e, járt-e már eddig is pl. pszichológushoz, pszichiáterhez

12. feladat Intézményében egy új csoportot hoznak létre, melynek hatékony működéséhez elengedhetetlen a tagok összehangolt munkája. Az első megbeszélésen melyet Ön vezet, a csoportkohézió kerül szóba.

A beszélgetés során az alábbi szempontokat érintse társas kapcsolatok csoport, csoportok jellemzői csoportdinamika a csoportokat alakító tényezők

Társas kapcsolatok Az ember társas lény, kapcsolatot embertársaival a kommunikáció révén tud tartani. Az emberi lét szempontjából tehát a csoport, a csoportviselkedés egy nagyon jellemző magatartási forma. Mivel életünket társadalomban éljük, így állandó kapcsolatunk van valamilyen csoporttal, pl. : sorban álláskor, munkahelyen, moziban Az emberismeret egyik fontos tényezője a csoportban elfoglalt hely. Ezt nevezzük szociometriai pozíciónak. Más a szociometriai pozíciója annak, aki népszerű, s megint más annak, akit többen elutasítanak. Ha valakinek a szociometriai helyzetét a fenti szempontok alapján meghatározzuk, ez igen sokat mondhat az illető személyről. Egy személynek feltárhatjuk a teljes társas kapcsolati rendszerét. A kapott eredményeket egyrészt mennyiségileg értékelhetjük: menyire kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik a személy. A másik szempont a minőség: milyen a kapcsolatok érzelmi ereje, intenzitása.

Csoport jellemzői A társadalmi célok, normák, szabályok magatartásirányító mechanizmusai a csoportokon keresztül jutnak el az egyénig. viszonylagos tartósság az emberek egymás közötti kapcsolataiban viszonylagos folyamatosság a közösen végzett tevékenységben szervezettség, amely a csoporton belül az emberek alá-fölérendeltség viszonyát és a feladatok megosztását jelenti a csoporttagok elképzelései a csoportról hagyományok és szokások kialakulása, pl. egyenruha  

A csoportot egyrészről szociális jellege, másrészről társadalmi tartalma határozza meg. Társadalmi tartalma a cél, amelyre a csoporttagok tevékenysége irányul, pl. versenyen való sikeres szereplés. A cél meghatározza a csoporttagoknak a cél elérésére irányuló magatartását. A csoporton belül a tagok együttműködnek, tevékenységük összehangolt. Ezért a csoportot a szervezettség jellemzi. A csoporton belüli szerkezetet, a tagok elhelyezkedését, az alá-fölérendeltségi viszonyokat nevezzük csoportstruktúrának. A csoportstruktúrán belül minden egyénnek megvan a maga meghatározott helye, s ezzel valamilyen státusa. A csoport tehát kijelöl tagjai számára valamilyen státust, és ennek megfelelőszerepviselkedést vár el tőlük.

A csoport típusai (alakító tényezők) 1)  Elsődleges (primer) csoport:     olyan általában kis létszámú csoport, amelyre az intim „szemtől szembe” kapcsolatok, a tagok közötti közvetlen érintkezés jellemző. Az ilyen kapcsolatok általában tartósak, a tagok között együttműködés tapasztalható. Nagy szerepük van a személyes érzelmeknek, ilyen csoport például a család, a baráti kör. Minél jobban növekszik a csoport tagjainak létszáma, annál nagyobb fokú centralizálódás és differenciálódás figyelhető meg.  

2)  Másodlagos (szekunder) csoport:    olyan, általában nagy létszámú csoport, amelyben a tagok között szervezeti kapcsolat van. A személyek között nincs közvetlen kontaktus, s nem jellemzőek a személyes érzelmek sem. Ilyen például az iskola.   →      A csoport szerveződése, belső szerkezete alapján megkülönböztetünk intézményes és spontán csoportot.

1) Intézményes (formális) csoport: „hivatalosan” rögzített, formailag meghatározott szerkezettel rendelkezik. A csoporton belüli szerepek meghatározottak, nem alkalomszerűen jönnek létre. Például ilyen egy labdarúgó csapat, mert működésük társadalmilag szabályozott.   2) Spontán (informális) csoport: nem hivatalosan létrehozott, nem szabályozott szerkezetű csoport. Az intézményes kereteken belül,, spontán módon kisebb társulások jönnek létre a tagok közötti közvetlen, személyes kapcsolatokon alapulva. Így például az osztályon belüli kisebb baráti körök.

Csoportdinamika Megindul a vízszintes tagolódás, az alá-fölérendeltségi viszony. Ez a differenciálódás a szerepképződés. A csoportban elfoglalt helynek megfelelő, a csoport által elvárt viselkedés a csoportszerep. Minél árnyaltabbak a szerepek, annál inkább fejlett a csoport és annál jobban érzik benne magukat az egyes személyek Minden csoport állandóan változásban, mozgásban van. (ez a csoportdinamika) „mozgás” tapasztalható rokonszenvi-ellenszenvi kapcsolatokban, és az érték- és normarendszer alakulásával. Ezek a változások lehetnek pozitív, előremutató, a csoportkohéziót erősítő – de lehet hátravivő, bomlasztó is („klikkesedés”).  

A csoportalakulás fázisai: Alakulás: forming: közös cél határozza meg a szerveződést a csoportban vannak szerepek, ezekért küzdelem folyik: pl. a tanfolyamra való jelentkezés küzdelme, ülésrend viharzás: storming: a különbségek felszínre kerülnek, harc a szerepekért együttműködés: mindenki tudja a dolgát, mert kialakulnak a csoporton belüli szerepek: norming tetőpont: performing: együttműködik a csoport Pl. a záróvizsga, vagyis általában a közös cél megvalósulása felbomlás

13. feladat Szeptember elején, iskolai közösségben, csoporton belüli villongások, erőviszonyok felmérése zajlik a társak között. Szülői értekezlet előtt beszélgetés alakul ki a szülők között. Nyilvánítson véleményt a helyzet pszichológiai hátteréről!

A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: - a csoporton belüli tagolódás - csoporttagok egymáshoz való viszonya - csoporttagok egymást erősítő tényezői - szerepek, szerepkonfliktusok

Csoporton belüli tagolódás Szerepek a csoportban          formális és informális vezető          a szakértő          a szókimondó ember          a feszültségoldó (vicces) Csoporton belüli differenciálódás Sztár-helyzet - az egyéni érdek érvényesül a csoportérdek felett Peremre kerülés - a csoportnormákhoz adaptálódni nem tudó, gyenge érdekérvényesítő tag. Bűnbakképzés - az elégtelen problémamegoldó képességű csoport, a perifériára szorult tagjára hárítja a felelősséget.

Attitűd szerinti tagozódás 1.       Konstruktív – pozitív (építő)           Kezdeményező           Véleménynyilvánító           Kérdező           Informátor           Szabályalkotó           Általánosító           Engedelmeskedő 2.      Destruktív – negatív (romboló)              Akadékoskodó              Vetélkedő              Mindentudó              Hírharang

A csoport tagok egymáshoz való viszonya A VEZETŐ Jellemzői: kapcsolatorientált vagy teljesítményorientált A vezető és a csoport (a csoportba került vezető és a csoport viszonya, vezetői magatartások)           Parancsoló           Tulajdont megszerző (A mindkét esetben a vezető látszólag erősebb, mint a csoport tagjai, de valójában gyengébb, mert alkalmazkodni kényszerül a csoport tradícióihoz, tevékenységeihez)           A vezető: elfogadja a tradíciókat és alakítja azokat           A csoport: elfogadja a változásokat, és új tradícióként honosítja meg

Csoportnormák Jellemzői:           A normák interakciók eredményeként alakulnak ki           Íratlan szabályok, mégis mindenki számára kötelező érvényűek.           A csoport követelménye minden taggal szemben. A csoportban maradás ill. bekerülés feltételét képezik.           Megtagadásuk vagy nem teljesítésük a csoport szankcióit mozgósítja: mellőzés, elszigetelés, kitaszítás.           A csoportnormák csoport nyomásként hatnak a tagok viselkedésére, s ezáltal a csoportösszetartó erőt is fokozzák.

A normák megtartása különböző szinten valósulhat meg 1.        Kevésbé fejlett csoportban: a tagok kényszerből tartják be a normákat.          Konfliktuskerülés miatt            Félelem készteti őket az engedelmességre.          Ez a „csoportfegyelem” 2.       Fejlettebb csoportban: a csoporttagok belső meggyőződéséből fakad.  Ekkor beszélünk „csoportmorál”-ról.           amíg nincsenek normák, a csoporttagok bizonytalanok           a munkavégzés előtt kell kitalálni őket           amikor új csoportba kerülünk, előzetes elképzeléseink vannak           vannak pozitív és negatív normák (mit kell és mit tilos)          a teljesen beszabályozott csoportokat a legtöbben nem viselik el (pl. szekták)           a normákat soha nem írják le, csak akkor fogalmazzák meg, ha valaki megszegi őket           minden csoportban van 1-2 ember, aki képviseli a normákat           ha a normák kialakultak, sokáig maradnak (pl. férfiakat szívesebben választanak főnöknek, mint nőket)

Szerepek velünk született szerep: férfi, nő családban: 1. gyermeki 2. házastársi 3. szülői - tanulói → minden foglalkozáshoz rendelhető egy, sőt akár több szerep is, egy egyénnek tehát akár több szerepe is lehet Egy egyénnek többféle szerepe van 1. adott szerep – veleszületett szerep: nemi: férfi, nő, gyermek 2. kivívott: amiért meg kell küzdeni, tenni kell érte, energiát kell befektetni → házastársi, munkahelyi HA NEM JÓ A SZEREP ALAKÍTÁSA, A KÖRNYEZET SZANKCINÁL: JELEZ.

Szereptanulás: a szociális tanulási formák közé sorolható A gyerekek a szerepüket utánzással sajátítják el = szereptanulás 1. Utánzás, melynek feltétele: a modell léte. 2. Ezután a modellkövetés - nem leszek olyan, mint az apám - olyan leszek, mint a … 3. Identifikáció: azonosulás 4. interiorizáció: belsővé válás: valamely szabály, szerep elsajátítása, ösztönössé válása: pl. ápolónál, ha éjjel is beadja pl. az injekciót, büntetés vagy dicséret nélkül ellátja a feladatát

Szereptanulás gyermekkorban modell: a kisgyermek környezetében van, akinek érdekes a foglalkozása: pilóta, sofőr →utánozni kezdi: ehhez látnia kell ezt a munkát, annak lényegét modellkövetés: gyakorlás: a gyerek is játssza identifikáció: azonosul vele interiorizáció: belsővé akkor válik, ha az értékei is elfogadottá válnak, lelkiismeretesen végzi lelkiismeret: a legmagasabb interiozációs fok. A szerepek elsajátításához szükség van csoportra (már 2 fő)

Szerepkonfliktusok A. szerepek közötti konfliktusok ( érdekellentét) Pl. a dolgozó anyának beteg a gyermeke, s mindkét szerepét nem tudja ellátni B. szerepen belüli konfliktusok a szereppel szemben ellentétes elvárások fogalmazódnak meg az ápoló fontos titkot tud meg a betegről, amely befolyásolja az ő állapotát és titoktartást kér a betegápolótól = 1. szerep 2. szerep: elvárás az orvos szakszerű megfigyelést, és referátumok vár a betegről Az ápoló tehát valakivel biztosan konfliktusba kerül.

14. feladat Belső továbbképzés keretében munkatársainak a társadalmi rétegekről, a szegénység megjelenéséről kell beszélnie. Tájékoztassa munkatársait az adott témáról!

A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki - a társadalom rétegződése - a szegénység megnyilvánulási formái - a család jellemzői, funkciói - a közösség fogalma a társdalomban

Társadalmi rétegződés Az egyének nem azonos módon veszik ki részüket az egészből, ezért egyenlőtlenségek alakulnak ki a társadalomban. Az ember életének minden jellemzőjét erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete Az egyenlőtlenségek okai: jövedelem származás, lakóhely iskolázottság

Társadalmi rétegek A társadalom vékonyabb szelete: Olyan közös jellemzők alapján történő besorolás, mint pl. az életkor, a foglalkozás – meghatározza a vásárlási, fogyasztói, utazási, szórakozási, étkezési szokásaikat, ezeket a szociológia felméri a kutató tevékenysége során Státusz csoportok: A társadalmi szerkezetben elfoglalt pozíciókat jelenti. Ez alapján jár az elismerés, fizetés. Jövedelem, iskolai végzettség, lakóhely, életmód, érdekérvényesítés, fogyasztás, kultúra alapján állapítja meg a szociológia a státuszcsoportokat. Hierarchiája: elit a legmagasabb, legalul a depriváltak (lehetőségeiktől megfosztott) állnak.

Elit: A társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis számú csoport - viszonylag magas színvonalon élnek - legtöbbször mintaadó szerepük van - közvetlen vagy közvetett úton befolyásuk van a társadalmi ügyek intézésében - mindenben a legkedvezőbb a helyzetük, kulturális javakból a legjobban részesülnek. - Életkörülményeik a legkedvezőbbek, kedvező munkamegosztási helyzet, magas műveltségi index, érdekérvényesítés, jó lakókörülmények, magas fogyasztás, politikai befolyás. - Pozíciójukat eredményesen tartják meg, nem mobil réteg. Pl. ügyvédek, sztárügyvédek, politikusok

A szegénység megnyilvánulási formái Szegények heterogén társaság, sokan vannak a társadalomban, de nem egységes a helyzetük. Depriváció = valamit nélkülözni, lehetőségektől való megfosztást jelent: a szegénység szinonímája a mai magyar társadalomban emelkedő tendenciát mutat különösen depriváltak a fiatalok és az idősek: a társadalom peremén élők, valamint a betegek Helyzetükön változtatni nem igazán képesek (hajléktalanok, munkanélküliek, etnikai kisebbség tagjai, cigányság jelentős része, állami gondozás alól kikerültek, szegények).

Szegénység problémája: önmagát és családját eltartani nem képes. Abszolút szegénység: az az egyén vagy család, akik tartósan és huzamos ideig a létminimum, a szegénységi küszöb alatt élnek. Ezt az összeget a KSH állapítja meg: Összege az éhenhaláshoz sok – a megélhetéshez kevés A létminimum olyan értékösszeg, amely biztosítja a folyamatos életvitellel kapcsolatos igen szerény –alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését.

Relatív szegénység: azonos társadalmi helyzetben élőkhöz viszonyítva szegény. Az az egyén vagy család, akik nem rendelkeznek többségi társadalom által általánosan elfogadott erőforrásokkal és anyagi javakkal - lakás - egészség - információ - tudás - anyagi javak: A TÁRSADALOM ÁLTAL ELFOGADOTT ANYAGI JAVAK: pl. számítógép, mobil telefon ugyanakkor lehetnek pl. jólöltözöttek

Kiegészítés, értelmezés, példák A szegények alacsony rendszeres jövedelemmel rendelkeznek (munkabér, jövedelempótló támogatások, munkanélküli segély, gyermekvédelmi támogatás). - Amíg van jól élnek, utána éheznek. - Nincsenek példák, hogy kell beosztani a jövedelmet. A szegénység egy sajátos életmód. Ez a társadalmi csoportnak szubkultúrájává válik. Gyűjtögető életmód, amivel javítani tudják életüket. Mivel ez nem rendszeres, nem tervezhető. - A rendszertelenség, tervszerűtlenség miatt időkeret nélküli, renyhe életmódot folytatnak. Ez a családon belüli gyerekekre is jellemző. - Ha nem lát olyan példát, hogyan kell az időt, pénzt beosztani, nem tanulja meg. - Nem fog érvényesülni a társadalomban, a szegénységből sem tud kitörni. - Újratermelődik a szegénység. - A szegénység nem tűnik el. Az egyén társadalmi hovatartozása kapcsolatban van teljes társadalmi tapasztalatával. Ez a jövedelmen, a presztízsen, a végzettségen keresztül egészen az életstílusig terjed. Az ízlés, a fogyasztói várakozások, a fogyasztási rituálék, a vásárlási minták, a döntési folyamatok szorosan kapcsolódnak az egyéneknek a társadalmi rétegződésben elfoglalt helyéhez.

A család jellemzői, funkciói Fogalma: olyan együtt élő kis csoport, amelynek tagjait vagy házassági vagy vérségi, esetleg örökbefogadási kapcsolat köti össze. Családformák: -         nagycsalád vagy kiterjedt család (több gyerek és nagyszülők) -         nukleáris család (anya, apa, gyerekek) -         csonka család Család funkciói:   Biológiai funkció vagy reprodukciós funkció, mellyel a család biztosítja a társadalom újratermelődését Gazdasági: a család termel, eloszt, fogyaszt Szocializációs: társadalomba való beilleszkedés folyamata, ami a társadalmi értékek és az elfogadott viselkedés normák megtanulásával történik. A gyermek megtanulja azokat a szerepeket, amiket felnőttként el kell játszania. Lelki támogató funkció, amely az egymáshoz kötő érzelmi kapcsolaton alapul.

A család, mint rendszer - a család egy önszabályzó interperszonális (személyközi) és komplex rendszer, amely folyamatosan változik, fejlődik és újraszerveződik. - a benne zajló folyamatok körkörösek, és nem lineárisak. - a család részekből tevődik össze, melyek állandó mozgásban, kölcsönhatásban vannak - a változásból mindenkinek van nyeresége és vesztesége - a család, mint rendszer belső egyensúlyra törekszik - a stabilitás és a változás egyensúlyát próbálja meg megteremteni - a rendszer fő meghatározói a családon belüli strukturális (szerkezeti) viszonyok, szabályrendszerek és kommunikáció

Családi konfliktusok leggyakoribb okai          jövedelem körüli viták          szexuális ellentétekből fakadó viták          a harmadik megjelenése a kapcsolatban          gyermek okozta konfliktusok          addikciós betegségek (drog, alkohol)

Közösség fogalma a társadalomban Amióta ember létezik, közösség is létezik. A „közösség” mindig is erős pozitív értéktartalmú fogalmat jelentett. Szociális összetartozás jellemzi Érzelmi, erkölcsi azonosulás is jellemzi Pl. vallásban, nemzetben, rasszban, elfoglaltságban jelentkezhet Az ős típusa a „család.”  

A család pszichoterápiás vagy szeretet funkciói A szeretet tartja össze a családot ez az egyetlen olyan közeg, ahol az egyént úgy fogadják el, ahogy van a biztos családi háttér nagyon fontos

15. feladat Munkahelyén a gyakorlatra érkező tanulók kommunikációs felkészítésével bízzák meg. Készítse fel a tanulókat a kommunikációs alapismeretekből!

A felkészítés során érintse az alábbi területeket kommunikáció folyamata, jellemzői, fajtái a nyelv és a kommunikáció kapcsolata a verbális és a nem verbális kommunikáció jellegzetességei

Kommunikáció Definíciója: nem más, mint információ csere jelrendszer / kódrendszer alapján, pl. nyelv. A társadalomban, a családban, a baráti társaságban: állandóan üzeneteket kapunk és küldünk: kommunikálunk: beszélünk, kifejezzük érzelmeinket, érzéseinket.

Hiánya elszigetelődéshez vezet. A kommunikáció az interakció és az interperszonális viselkedés egyik fajtája. interakció: emberek közötti információcsere interperszonális viselkedés: személyek közötti információcsere

Kommunikációs kifejezések Az adó, aki küldi az információt, aki pedig fogadja az a célszemély, a vevő. Az üzenet a kommunikáció tárgya ( amiről szó van ). Közege a csatorna. Ez lehet levegő, telefon, írásbeli kommunikáció esetén papír, toll, internet. Kódolás az a folyamat amikor a továbbítandó üzenetet megfogalmazzuk, a dekódolás viszont azt jelenti, hogy a vevő fel fogta, megértette az információt. A zaj minden olyan jel, amely a kommunikációs csatornában található( zavarhatja az információ-átadás folyamatát ) pl: túl gyors, vagy túl lassú az üzenet.

A kommunikációs folyamat jellemzői Két ember kommunikációja gondolatok, érzelmek átadására irányul. Az üzenet tartalma mellett azonban nagyon fontos a hogyan kérdése, azaz milyen formában juttatjuk érvényre mondanivalónkat

VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A nyelv és a nyelvi jelek (írás és beszéd) használatát értjük alatta. Fontos elkülöníteni a nyelv és a beszéd fogalmát: Nyelv a társadalom által létrehozott olyan szabályrendszer, amelyet az egyén a beszéd megalkotásakor használ. A beszéd viszont egy minden egyénre külön jellemző jelenség összefoglaló neve, amely alatt a szóbeliséget és az írást kell érteni. Közvetett kommunikáció: tömegkommunikáció, rádió, újság, tv) Közvetlen kommunikáció: inter és multiperszonális kapcsolatok

NON-VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A non-verbális ezek szerint nem az emberi nyelv, hanem a beszélgetést kísérő jelek csoportja (pl: szemkontaktus, az arckifejezés, a testtartás...). vokális jelek: a beszélő hangja, kiejtése: hangerő, hangsúly, beszédtempó, légvételek arc: tekintete és a mimika. Előbbi kifejezhet örömöt, meglepetést, félelmet, haragot, szomorúságot, undort, érdeklődést gesztus: a non-verbális kommunikáció legkidolgozottabb jelrendszere. Ide soroljuk a fej, a kéz, a kar és a láb mozgásait. A gesztusok között már több tudatos is van  kéz és a kar mozdulatai nagyon sok jelentést hordoznak: kérés, megtagadás, hívás, figyelmeztetés, eskü, kigúnyolás, megtapsolás, áldás stb. Ezen kívül a keresztbe tett kar zárkózottságra utal, a nyitott tenyér őszinteséget, nyíltságot tükröz, a „tornyozás” a magabiztosság jele, a kéztördelés szorongás közvetítője. Az arccal együtt vizsgálva egyéb kommunikációs üzeneteket is közvetíthet: fejtámasztás – unalom, a száj elé tett kéz – meglepődés, kimondott szó megbánása, áll simogatása – döntést mérlegelő gondolkodás

Testbeszéd: a legtöbb non verbális kommunikáció az emberi testtel van kapcsolatba,kevésbé tartjuk ellenőrzésünk alatt, mint a beszélt nyelvet, mindig a szóbeli közléssel együtt kell értelmezni Kommunikáció testtartás révén:  (végtagmozgások dinamikája, ideges mozgások, helyváltoztatás gyakorisága Térköz szabályozás: távolság a partnerek között: pl.: intim zóna 15-45 cm, a távolság befolyásolja a látást és a hallást a kommunikáció legfontosabb érzékszerveit ( személyes zóna 46 cm- 1.22 m, társadalmi zóna: 1.22.- 3.60m, nyilvános zóna: 3.60 m felett) Vokális csatorna: Amit mondunk fontos, hogy hogyan mondjuk. Hangmagasság, beszéd sebesség (ideges pl. gyorsan beszél), hangerő, ritmus (hol tart szünetet, mennyire szabályos)

Kommunikációs szükséglet egyéntől változó Befolyásolja: öröklött sajátosság - extavertált<->introvertált foglalkozástól honnan származik hány testvére van a szülei hogyan és milyen mértékben kommunikáltak vele, illetve a szülők egymással Befolyásoló jelleggel bír a kommunikáció: Szeretnék elérni vele valamit: - egyenrangú felek között közvetlenebb - alá és fölé rendelt viszony esetén az alárendeltnek nehezebb a dolga

16. feladat A gyakorlatra érkező tanulók segítséget kérnek a betegekkel/kliensekkel és/vagy hozzátartozókkal való gördülékenyebb kommunikáció, együttműködés érdekében. Tájékoztassa őket azokról a témakörökről, melyek segítségükre szolgálhatnak a helyzet megoldásában!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki - verbális és nem verbális csatornák - a közlési aktust befolyásoló tényezők - a társmegismerés automatizmusai - az értő figyelem, empátia szerepe a szakmai munka során - empátia szintjei

A meghallgatás szabályai a gyógyászatban:         Értő figyelem: - nyitottság a beteg problémáira, legyünk szakmailag felkészültek, - megértés, türelem  - egyet nem érzést, ne nyilvánítsuk ki, mert ezzel értékítéletet mondunk betegről, ha azonban elkerülhetetlen, tapintatosság szükséges, hogy a probléma megoldására a beteg számára optimális rávezetést nyújtsunk

SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ Célja: A beteg személyes fejlődésének elősegítése, a probléma megoldásában segítséget nyújtani. Az egészségügyi személyzet olyan légkört teremtsen, hogy a beteg elmondhassa a problémáját. Jellemzői: Célzott kommunikáció: tájékoztatás, megnyugtatás pl. műtét előtt Változó kommunikáció: Sokszor vannak megtorpanások, hullámzó, attól függ, hogy a beteg milyen lelkiállapotban van, így hol jobb, hol rosszabb a hangulata, hozzáállása.

Hol lehet érvényesíteni Hol lehet érvényesíteni? Hol van alkalom használni a szakmai kommunikációt? 1. Anamnézis: a felvételkor az első kommunikáció = kórelőzmény - eldől a bizalom 2. Valami konkrét probléma megoldó beszélgetés 3. Tanácsadó beszélgetés 4. Rossz hír közlése a beteggel: diéta kezdete, vagy telefonon üzenik, hogy nem mennek látogatni.

Anamnézis felvétele: − Ne akarjunk tudni mindent csak alapdolgokat kérdezzünk meg és azt is röviden. − Ilyenkor rövid tájékoztatást adni pl. kölcsönösen bemutatkozni, meddig tart a műszak − Megkérdezni hogyan szólíthatom a beteget. − Információ átadása pl. hol a mosdó, hol az ágya, mikor van látogatás. − Nyugtassuk meg, hagyjunk lehetőséget a kérdezésre, s hogy a későbbiekben is kérdezhet, folytatni fogjuk a beszélgetést.

Lényeges: a szemkontaktus, bólintással jelezni, hogy hallottam hogy szól a beteg, szavakban kifejezni, hogy figyelek a betegre, jelezzük, hogy odafigyelünk: visszakérdezünk, elismételjük vagy összefoglaljuk, mit mondott, rövid, előre mutató, célzott kérdések, ha látjuk, hogy feszült, megkérdezni, hogy miért szorong, mi a problémája

Problémamegoldás: Valami probléma, amit a beteg egyedül nem tud megoldani. Lépései: probléma felmérése: lásd anamnézis felvétele megoldás keresése: tisztázni kell, hogy meg akarja-e oldani a problémáját tisztázni, hogy akarja-e a beteg, hogy megoldódjon a problémája, s az is fontos, hogy olyan légkört teremtsünk, hogy a beteg saját maga jöjjön rá a problémájára. Carl Rogers – személyközpontú pszichológia: a személy van a középpontban, nem a probléma vmit cselekedni kell – kivitelezzük a kitalált megoldást értékelés megtörténte, ellenőrzés: a megoldás vet-e fel újabb problémákat

Tanácsadó beszélgetés: (szinte ua. mint az anamnézis felvételnél!) Lényeges: a szemkontaktus, bólintással jelezni, hogy hallottam hogy szól a beteg, szavakban kifejezni, hogy figyelek a betegre, megerősítő reagálások: igen, értem, hallom érzelmek kifejezése: vidámabbnak tűnik! Úgy érzi, hogy…? Közreműködés: segítek feladni!, tessék várni…, segítek felállni… jelezzük, hogy odafigyelünk: visszakérdezünk, elismételjük vagy összefoglaljuk, mit mondott, rövid, előre mutató, célzott kérdések, ha látjuk, hogy feszült, megkérdezni, hogy miért szorong, mi a problémája

Feltétele: - A beteg értsen azzal egyet, hogy változtatnia kell néhány dolgon az egészsége érdekében . Ha ez nincs meg, akkor szükségtelen a beszélgetés. - Ő saját magának kell a problémát megoldania és nem a környezettől várni a megoldást, mert csak ő tudja az életmódját megváltoztatni, az orvos tanácsait betartani - Tanácsokat lehet adni, de mindig a betegen múlik, hogy változtat-e, betartja-e a megbeszélteket, javaslatokat: iskolázottságtól függ: minél magasabb az iskolázottság, annál kevésbé fogadják meg a tanácsokat - Próbáljunk egyértelmű tanácsokat adni: akár többféle lehetőséget is adjunk elé, és bátorítsuk, hogy találjon ki megoldást, vagy saját maga válassza ki, hogy melyik alternatíva jó neki. - Ne mondjuk, hogy nekem ilyen meg olyan volt amikor beteg voltam. - Ne oktassuk ki! Saját felelősségének nagy szerepe van: ha nem azt csinálta, amit mondtam neki, amit megbeszéltünk, akkor nem lehet leszidni. Ha ezt a döntést ő maga hozta, akkor a felelősség is az övé.

Rossz hírekről való beszélgetés: Baj, hogy nem tudunk mit kezdeni a beteg reakciójával: pl. haláleset, diagnózis, időseknél, ha nem jönnek a látogatók. Ne kerteljünk. A beteg értelméhez mérten kell elmondani a rossz hírt. A rossz hír közlését ne túlzottan nagy kerteléssel közöljük. Jól eshet az illetőnek, ha testi kontaktus kíséri a közlést – hosszabb ideje kezelt betegnél inkább! kéz-kar simogatás. Együttérzésünk kinyilvánítását hanghordozásunkban is fejezzük ki. Várjuk meg, hogyan reagál a beteg.

Segítő kapcsolat-beszélgetés / kommunikáció Fogalma: Minden olyan kapcsolat, amely együttműködő, kölcsönös kapcsolat, de céljában egyoldalú, mert a kliens valamilyenfajta jólétét segíti elő. Lényege: Fontos a szavak tartalma és hogy, milyen érzelmi légkör alakul ki köztünk. A hogyan? kialakítása a lényeg. A beteg jöjjön rá a megoldásra. Lényeges a módszer is.

Elvek: − Nondirektivitás elve: nem beleavatkozni szeretnék a beteg dolgának megoldásába, sorsába, hanem segíteni a probléma megoldásában - Feltétel nélküli elfogadás. - Empátia- másik helyzetébe való beleélés. - Kongruencia - hitelesség. Megbízhatónak maradni a beteg előtt, a beszélgetések során. A reakcióim hitelesek legyenek.

Empátia Bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába. Beleélés akkor lesz empátiává, ha tudatosan feldolgozzuk, értelmezzük. Feltétele: társas helyzet, közvetlen komm. kapcs., figyelem, odafor-dulás. Nemtől függ a készség (gyakorolható). Fejlesztő hatások: élettapasztalat, család, szoros emberi kapcs., problematikus jelenségek, egymásrautaltság. szavakba foglalni nem lehet. Szimpátia: nem kell odafordulás, nem több, mint vmilyen domináns érzelem átvétele.

17. feladat Munkahelyén két munkatársa között konfliktus támad, melynek feloldására egyedül nem képesek. Segítsen nekik ebben, egyéni beszélgetés keretében!

A feladat megválaszolása során az alábbi szempontokra térjen ki - konfliktusok okai, kommunikációs zavarok - konfliktus és verseny - konfliktuskezelés típusai - konfliktuskezeléshez szükséges készségek

A konfliktus Fogalma: ellentétes vagy egymást kizáró vágyak, érzelmek egyidejű jelenléte. Konfliktushoz vezethet bármilyen:            egyet nem értés,            ellentmondás,            összeegyeztethetetlenség.

Típusai:          intrapszichés, pl. bűntudati (nőgyógyász elve ütközik az abortusszal): a konfliktus csak az egyén belső világában játszódik le, nincs külső megnyilvánulása          érdekkonfliktus (pénz, üzlet, hatalom szükséglet mentén alakul ki)          értékkonfliktus, pl. élet, szerelem. Vallási, morális, kulturális értékkülönbségek mentén alakul ki, érték a békés egymás mellett élés, tolerancia, elfogadás

Kommunikációs zavarok Akkor beszélünk, ha teljes kommunikáció nem jön létre valamilyen ok miatt. Lehet zavar az adóban, a vevőben, csatornában Fajtái: kommunikáció teljes hiánya - ritka betegség, eszméletvesztés kapcsán, súlyos beszédképtelenségből adódóan kommunikáció részleges hiánya agyi történés lehet oka pl. Parkinson kór: akarja, de nem tudja elmondani, Érzékszervi fogyatékosság: siketek, nagyothallók, autizmus nyelvi szocializáció hiánya: egyfajta igénytelenség, ronda szavak használata, iskolázottság, nevelés hiánya, családi szocializáció hiánya Szóözön-szövegtúltengés: mondja-mondja, de nincs mondandója a másik túl sokat akar mondani, ha ideges akkor beszél, ilyenkor leginkább saját magáról

Zsargon használata: Szűk csoport, adott réteg szóhasználata. Zavaró, mert nem értjük, kizár a kommunikációból. Rontja az emberi kapcsolatot. Halmozott használata érthetetlenné teszi a kommunikcáiót

Általánosítás, közhelyek használata igénytelenség, nincs saját véleménye, ezért igénytelen a kommunikáció „Ilyen az élet”, „Ez van, ezt kell szeretni”

Durvaság ronda beszéd kijön a beszéd kapcsán és eufemizmus: ha nem mondom ki a csúnya szót, hanem körülírom

Hazudozás, hallgatás, elhallgatás a valóságot milyen módon közöljük pl. betegség elhallgatása Szégyenlőség, gátlásosság érzelmi zavar, amely gátolja a kommunikációt, megnyilvánulhat vegetatív tünetként gesztusban, mimikában, tekintetben, hangszínben, vegetatív tünetekben nyilvánul meg

Mit tegyünk, hogy leküzdjük a szorongást? 1. a tudás fontos tényező, saját magamnak előadni, felmondani a tükör előtt, relaxációs gyakorlat. 2. próbáljunk természetesen viselkedni az első 6 – 8 mondat a legfontosabb nagyobb hibákat érdemes korrigálni a szemkontaktust érdemes legalább 1 vizsgáztatóval tartani

Közléssorompók: akkor jelentkezik, ha valaki egy problémájával hozzánk fordul segítségért és mi a következőket tesszük: elkezdünk parancsolgatni, moralizálni, kifigurázzuk az illetőt, tanácsok osztogatása faggatózni

Konfliktus kezelő stratégiák Elkerülő (struccpolitika) - lehet tudatos vagy tudattalan - az egyén úgy tesz mintha nem is volna konfliktus Részei: -         észlelés szinten: az egyén nem is észlelte a konfliktust -         kognitív szinten: az egyén megkérdőjelezi az ügy fontosságát -         viselkedési szinten: elkerülés, el sem megy, oda ahol konfliktus van, az elkerülés tettben nyilvánul meg

Versengő - egyoldalúan versenyezteti álláspontját - mások érdekeit nem veszi figyelembe - nem válogat az eszközökben - nem mérlegeli, milyen károkat okozhat az emberi kapcsolatokban - önző, törtető ember Együttműködő - maximális kooperációra törekszik a másik féllel, úgy hogy mindkettőjük érdeke maradéktalanul érvényesüljön - sok időt, kreativitás, energiát igényel

Kompromisszumkereső - megegyezésre törekednek, még akkor is, ha nem tudják teljesen érvényesíteni az érdekeiket - „közepes nyereség, kis veszteség” - a kapcsolat fenntartását fontosabbnak tartják az ügynél Alkalmazkodó - lemond az érdekéről a kapcsolat érdekében - a konfliktus lezárása fontosabb, mint maga az ügy

Konfliktuskezeléshez szükséges készségek          Önbecsülés és mások megbecsülése.          Készség a meghallgatásra és a megértésre.          Beleérzés képessége.          Önérvényesítés erőszak nélkül.          Együttműködés.          Nyitottság és kritikai gondolkodás.          Fantázia, kreativitás.          Versenyszellem (vitatkozás) helyett együttműködés (odafigyelés).          Ha meg akarjuk oldani a konfliktust, akkor az „ellenség” felé úgy kell közeledni, mintha barát volna!

18. feladat Munkahelyére új munkatárs érkezik. Tájékoztassa az intézmény szervezeti felépítéséről, a munkaköri elvárásokról, a munka világára vonatkozó szabályozásokról!

A tájékoztatás során az alábbi szempontokra térjen ki az egészségügyi dolgozók intézményen belüli hierarchiája munkakörök, munkakörökkel kapcsolatos elvárások személyes attitűdök Munka Törvénykönyve, Kollektív szerződés, Munkaviszony és munkajogi szerződések

Hierarchia Szakképzetlen - Takarítók Szakképzett - adminisztrátor - nővér - orvos - főorvos

Az asszisztens munkája az orvos rendelőjében Két fontos feladatkörre oszlik: az orvosi feladatkör, melyben az asszisztens a betegek gondozásában, vizsgálatában és kezelésében működik közre. Az orvosi kivizsgálás keretében egyszerűbb laborvizsgálatokkal is megbízzák; az orvosi rendelő ügyeinek intézése és rendben tartása, amelyhez hozzátartozik az irodai munkák lebonyolítása és a szervezői munka, mely lehetővé teszi a rendelői hétköznapok akadálytalan lefolyását. Az asszisztens munkájának súlypontja különböző tényezőktől függ, pl. a szakterülettől és a rendelő nagyságától.

A két feladatkört a következő feladatokkal jellemezhetjük a betegek gondozása az orvosi rendelőben a kezelés előtt, alatt és után, a betegek vizsgálatában, kezelésében és a műtéteknél való közreműködés, a fekvőbetegek otthoni látogatása és ápolása orvosi műszerek, eszközök és készülékek használata és rendben tartása, labormunkák elvégzése, a rendelői ügyek lebonyolítása, az adminisztráció és az elszámolások elvégzése.

Együttműködés, kapcsolat: • a betegekkel és hozzátartozóikkal, • szakemberekkel. Az orvosi rendelőben: • a betegekkel, • az orvosokkal, • a többi asszisztenssel, • az ápolószemélyzettel, • orvoslátogatókkal, szaktanácsadókkal és eladókkal, • a társadalombiztosítással

Munka törvénykönyve      A munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb jogszabály (1992. évi XXII. törvény);     Szabályozza a munkaviszonyban szereplő két fél, a munkavállaló és a munkáltató legfőbb jogait és kötelezettségeit, előírja a munkaviszony formai és tartalmi szabályait.      Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt létesítő felek nem egyenrangúak (jellemzően a munkáltató diktálja a feltételeket), attól eltérni nem szabad. (Ha mégis, akkor csakis abban az esetben, ha az a munkavállalónak kedvezőbb.)      Speciális területeken több jogszabály is kiegészíti. Például a közalkalmazottak munkaviszonyát a Közalkalmazotti Törvény is szabályozza. 

A kollektív szerződés  olyan - a munkafeltételekre vonatkozó - megállapodás, amelyet egyrészről a munkáltató (munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy több munkáltató), másrészről az érintett munkavállalók által támogatott szakszervezet (szakszervezetek) kötnek meg. Egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető, amelyet az arra jogosult szakszervezet köthet meg.

A munkaviszony alanyai:       munkáltató,       munkavállaló. A munkaszerződés legfontosabb elemei:       a felek adatai       megállapodás a munkakörben,       megállapodást a bruttó munkabérben (személyi alapbér – min. minimálbér, pótlékok)       megállapodást a munkavégzés helyében,       munkaviszony időtartamát, próbaidőt, munkaidőt, annak beosztását. Továbbá, például:       rögzíteni kell, ha a munkavégzés helye változtatható;       tanácsos megnevezni a munkáltatói jogkört gyakorló személyt, Hitelesítések       a felek aláírásai. A munkaszerződés alaki vagy formai hiányosságai esetén a munkaviszony automatikusan megszűnik.  

A munkaszerződés időtartama:       határozatlan időtartamra szóló,       határozott idejű, ami azonban maximum 5 év lehet.  A munkaszerződésben mind határozott, mind határozatlan időtartam esetén megállapodhatnak próbaidőről (ellenkező rendelkezés hiányában 30 nap), de ennek időtartama maximum   3 hónap (köztisztviselők 6 hónap, közalkalmazottak 4 hónap) lehet. A próbaidő alatt bármelyik fél azonnal megszüntetheti a szerződést, külön indoklás és jogkövetkezmény nélkül.          

Fontos tudni !!! A határozott idejű szerződés határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló  az időtartam lejártát követően , vezetője tudtával, legalább egy munkanapot tovább dolgozik. (Kivéve, ha eredetileg 30 napnál rövidebb időre kötötték. Ekkor csak az eredeti időtartam ismétlődik.) A munkaviszony kezdete a munkába lépés első napja. (Ha ez nem a szerződéskötést követő nap, erre a munkaszerződésben feltétlenül utalni kell.

A munkavállaló kötelezettségei       a munkát köteles személyesen végezni, más személyt a munkavégzés teljesítésével nem bízhat meg;       köteles az előírt időben és helyen megjelenni;       a munkahelyen munkára képes állapotban kell megjelenni, amit a munkáltató jogosult és köteles ellenőrizni.       A munkavállaló feladatait a Munkaköri leírás tartalmazza. Ez a munka szerződés mellékletét képezi.

A munkaviszony - ha törvény másként nem rendelkezik - munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követő harminc napon belül - hivatkozhat A munkaszerződés A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkaszerződésben meg kell jelölni a felek nevét, illetve megnevezését és a munkaviszony szempontjából lényeges adatait

A MUNKASZERZŐDÉS TARTALMA A munkáltató kötelessége munkavállaló tájékoztatása munkarendről, munkabér egyéb elemeiről, bérfizetés napjáról, a munkába lépés napjáról, a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, feltételeiről a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet megnevezéséről

19. feladat Munkahelyén csoportvezetőnek nevezik ki, megbízásakor a főnöke kifejezett kérése, hogy helyezzen nagy hangsúlyt a kapcsolatteremtésre és kapcsolattartásra intézményen belül és kívül. Tervezze meg a kommunikáció lehetőségeit!

A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki partnerek meghatározása egészségügyi intézmények közötti kapcsolatrendszerek az intézményen belüli kapcsolattartás lehetőségei kapcsolatteremtés munkatársakkal, oktatásszervezőkkel, tanulókkal

Vezetői feladatok a munkatársak között megfelelő légkör kialakítása munkájuk felügyelete, koordinálása oktatásuk megszervezése egyéb egészségügyi intézményekkel kapcsolattartás

Partnerek Intézményvezető Osztályvezetők Csoportvezetők Orvosok Dolgozók (ápolók,asszisztensek) Hallgatók, tanulók Kisegítő személyzet Orvoslátogatók

A munkahely életében fontos szerepe van a kommunikációnak. A dolgozónak megfelelő kommunikációs képességgel kell rendelkeznie, hiszen a betegekkel is kapcsolatot kell teremtenie. A dolgozó fontos, hogy megfelelő hangnemben beszéljen a klienssel, hiszen általa az egész egészségügyi intézményről véleményt alakíthat ki a páciens. A jó munkavállaló mindig kedves, empátiás képességgel rendelkezik, segítőkész a páciens felé. Ahogy minden területen úgy az egészségügyben is fontos feladat a dolgozó oktatása. A vezető feladata az oktatás megszervezése számukra. Az oktatás célja: jelenlegi tudásuk bővítése, frissítése a még hatékonyabb munka érdekében. El kell érni a vezetőnek, hogy a dolgozók ne kényszernek érezzék a továbbképzésen való részvételt. Az egészségügyi szakmát, az ápolást csak szívvel lélekkel lehet végezni. Aki lelkiismerettel végzi az ápolást annak az is fontos, hogy megfelelően felkészült legyen az új technikával, fejlesztésekkel.

Legfontosabb külső kapcsolati rendszerek Országos Egészségbiztosítási Pénztár Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Önkormányzat

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Finanszírozási dokumentációk továbbítása Intézményi teljesítményjelentés Elektronikus továbbítás

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Felmérések, adatszolgáltatások biztosítása Működésre vonatkozó információk Elektronikus levelezés formájában

Önkormányzat Működéssel, fenntartással kapcsolatos információk – nem betegadatok Engedélyek, határozatok Statisztikákhoz szükséges alapadatok Excel vagy word formátum – dokumentumok

Egészségügyi intézmények közötti kapcsolatrendszerek - konzultáció - vizitek - munkamegbeszélések - konferencia - beszélgetések

20. feladat Kollégája hosszú évek óta dolgozik az egészségügyben, mindennap fásultan érkezik és gépiesen végzi a munkáját. A betegekkel/kliensekkel, munkatársaival türelmetlen. Vázolja fel milyen pszichés történések állhatnak viselkedése hátterében! Kezdeményezzen beszélgetést munkatársával

A beszélgetés során az alábbi területeket érintse Burn-out szindróma jellemzői a kiégés okai, tünetei, hajlamosító tényezők, kialakulásának fázisai a kiégés megelőzése, feloldása segítő és gyógyító beszélgetés célja önsegítő technikák

1. Kiégési tünetegyüttes – Burn out-syndroma 2. Helfer- syndroma

Burnout syndroma 70-es években került be a fogalom a köztudatba. 1974 USA Freudenberg cikke nyomán jelent meg a szakirodalomba. Lényege: Krónikus, érzelmi = emocionális megterhelések, nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség érzésével, a célok és az ideálok elvesztésével jár együtt, és amelyet negatív attitűdök jellemeznek.

Okai: érzelmi túlterheltség bizonyos személyiségjegyek hajlamosítanak kliensközpontú orientálódás hiányos teljesítménymérés (kontroll), visszajelzés hiánya, megerősítés hiánya, alacsony jövedelem, extra igénybevétel mellett nagy felelősség, gyakori krízishelyzet, adminisztratív terhek, korlátozott előrejutási lehetőségek

Kiknél írták le? önsegítő csoportoknál, krízis intervenció – beavatkozás - SOS hívószám egészségügyi intézmények dolgozóinál, pedagógusoknál, rendőröknél, jogászoknál

Burnout-ra jellemző: érzelmi fáradság gyakori, hogy a betegeket elszemélytelenítjük a munka hatékonyságának megkérdőjelezése elkezdjük a betegeket hibáztatni a betegek egyre negatívabb megítélése egyre növekszik a távolságtartás: amíg nincs elég tudás az empátia hatalmas, ha van elég tudás, az empátia csökken megjelenik a cinizmus elkezdődhetnek a munkahelyi hiányzások, vagy hosszabb szünetek: elhúzódó ebédidő jönnek az ötletek : pl. álláskeresés, állásváltoztatás alvászavarok megjelenhetnek a depresszió tünetei függőség megjelenése: drog, alkohol, cigaretta öngyilkosság: a pszichiátereknél a legmagasabb az öngyilkossági arány

Helfer – syndroma 1977- Schmidbauer nevéhez kapcsolódik, pszichoanalitikus volt. Lényege: A segítők tünetcsoportja A kapcsolat segítő formája, a más típusú kapcsolatok és érzelmek elhárítását jelenti és a segítő számára mintegy droggá válik a munkája, hivatása: függővé válik a hivatásával kapcsolatban: - az élteti, hogy valakin segíthet. - Jellemző lehet orvosokra, szociális munkás, lelkészekre, ápolókra, nevelőkre. Átcsaphat burnout syndroma-ba.

Brodski és Becker 5 fázisba sorolta a kiégés folyamatát. 1. Idealizmus szakasza: - nagy lelkesedés a szakmájért - kliensért való intenzív fáradozás - kollégákkal való intenzív kapcsolattartás - az egyén a személyiségét tartja legfontosabb munkaeszközének - a segítő saját szükségletei összekeverednek a kliensével 2. Realizmus szakasza: - szakmájával elkötelezett - együttműködés a kollégákkal - nyitottság 3. Stagnálás vagy kiábrándulás szakasza: - csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság 4. Frusztráció szakasza: - szakmájukban visszahúzódnak - klienseket becsmérlik - a kliens egyre idegesítőbb számára 5. Apáthia (közönyösség) szakasza: - minimumra korlátozódik a klienssel való interakció - a szakmai munka sematikusan történik - kollégákat elkerüli, a helyzet megváltozásának lehetőségét elveti

A következő tünetek segíthetnek a kiégés felismerésében: Testi tünetek: feszültség, fáradtság, fejfájás, testsúlyváltozás, alvászavarok, pszichoszomatikus megbetegedések (pl.: magas vérnyomás, táplálkozási zavarok, fekélybetegség). Pszichés tünetek: ingerlékenység, cinizmus, emberi kapcsolatok minőségénemegromlása, munkahelyhez, kollégákhoz való negatív viszonyulás, serkentő és nyugtató szerek fokozott használata, betegállományba vonulás, teljesítőképesség csökkenése, az elköteleződés csökkenése, indokolatlan szakmai önértékelési problémák, labilissá válás, szorongás, depresszió, rögeszmék megjelenése elszemélytelenedés érzése.

Hogyan lehet megelőzni a két szindrómát? - a segítő szakmában dolgozóknak elmondhassa problémáit - ki kell adni a feszültségeket - kiüresedési technikák - relaxálás, zenehallgatás, szabadság, jóga, torna - képzések, tréningek, amik erről szólnak - fontosas a pozitív visszajelzések a munkával kapcsolatban - fontos a szakmai és a magánélet elkülönítése Ha már kialakult a burnout syndroma, külső segítség kell, aki segít megoldani a problémákat.

Miért veszélyeztettebbek a nők? Főleg a segítőfoglalkozású nők A családi szerep, gondoskodás is feladatuk Konfliktus esetén magukban keresik a hibát Sok energia megy el a munkára, megint sok a családra, magukra szinte semmi A gazdaság elsősorban az önálló, kreatív, sikeres, jó munkaerőt igényli viszont ők azt tartják, hogy kevésbé nőiesek, illetve kevésbé jó feleségek és családanyák

A burnout (kiégés) megelőzése megelőzhető és kezelhető probléma lehetnek belső, a személyiségből fakadó okai, valamint külső okai is Ok pl: magasra teszi magának a mércét gyenge önbizalom ha valakit a munkahelyén állandóan támadnak, lelkileg terrorizálnak Akár a munkatársaira is veszélyes lehet az ilyen egyén, megfertőzheti munkatársait A megelőzésben nagy szerepe van a képzéseknek, továbbképzéseknek motivációk tudatossága a szellemi beállítottság megváltoztatása a legfontosabb. „tisztázó beszélgetésekre” pihenőidőt érdemes tudatosan beépíteni a napi programba

21. feladat Halláskárosult beteg/kliens/hozzátartozó érkezik az Ön munkahelyére. Beszélje meg munkatársaival az alkalmazandó kommunikációs stratégiát!

A tervezés során az alábbi szempontokra térjen ki: - kommunikációt akadályozó tényezők - kommunikációt elősegítő eszközök - a megváltozott képességű beteggel való foglalkozás jellemzői - kommunikációs technikák alkalmazása halláskárosult betegnél

Kommunikációt akadályozó tényezők kommunikációs zajok (pontatlan, bonyolult üzenet, halk vagy gyors beszéd, eltérő szimbólumrendszer….) munka és időhiány kényszerítő hatása státuszbeli különbségek informális kommunikáció (utasítások, nevelő szándékú üzenetek) személyes bizalom helyzeti kontextus (kiragadni valamit a szövegkörnyezetből!) szavak és szemantika (jelentéstan)

Kommunikációt segítő eszközök telefon, telefax, írógép, számítógép, másológép, tábla, magnetofon, diktafon, fényképezőgép, diavetítő,   filmvetítő, videó,   projektor  

A különböző hallássérültekkel más és más kommunikációs technikát kell használni Mai napig tart például a vita pedagógusok, orvosok, szülők és a siket emberek között, hogy a siketen született gyereket kell-e buzdítani a beszédre és szájról olvasásra, vagy elég, ha csak jelelni tanul meg? A fiatalabb siket emberek a mindennapi kommunikációban jobban szeretnek jelbeszédet használni

Vannak, akik olyan jól olvasnak szájról, hogy alig lehet észrevenni, hogy nem hallanak. Mások viszont nincsenek birtokában ennek a képességnek. A hallókészülék hordása nem mindig jelenti azt, hogy viselője a készülék segítségével jól hall. Sok esetben a háttérzaj, amit a készülék felerősít, szinte lehetetlenné teszi a személyes kontaktust.

Az alábbi kommunikációs formákat lehet használni: 1. Beszéd és arcmimika A teljesen siket ember nem hallja a hangot, akármilyen hangosan beszélnek hozzá. Ezért nem segít, ha közelebb hajolnak hozzá, sőt ez még azt a lehetőséget is megszünteti, hogy szájról olvashasson. Az arcmimika - gesztusokkal kiegészítve - sokat segít abban, hogy sikeres legyen az "üzenet közvetítése". Ez esetben félre kell tenni a szégyenérzést és ellenérzést az erős arckifejezések miatt.

2. Szájról olvasás Ennél a módszernél egyszerű, jól ismert szavakat kell használni, nem szabad hirtelen témát váltani. Rövid mondatokban kell beszélni, és a kulcsszavakat többször meg kell ismételni. A szájról olvasás fárasztja a beszélőt, és sok időt vesz igénybe A megfelelő világítás, a viszonylag kevés zavaró, figyelmet elvonó körülmény segít

3. Jel nyelv A gesztikuláció igen természetes kifejezési forma. Az amerikai jel nyelvet a 19. században alakították ki a francia jel nyelvből. A nyelv az ujjak, a kezek, az arc és a testmozgások együtteséből áll. Használatát és megtanulását szótárak és módszertani anyagok segítik. A szimultán kommunikáció a jel nyelv és az ujjakkal formált betűk együttes használata.

4. Kommunikáció írással A közlés legjobb módszere, különösképpen, ha részletes és pontos információt kell átadni. A fogászatban ez használatos, mivel pontosan tudni kell, hogy esetleg milyen gyógyszereket szed a beteg Illetve, hogy pontosan megértette-e az instrukciókat.

A pontos kommunikáció érdekében megfelelő feltételeket kell kialakítani Arcunk és a szánk legyen jól látható Ha magunkra akarjuk irányítani a figyelmet érintsük meg a vállát Semmiképp ne kiabáljunk, mert ez felesleges, csak ráirányítjuk a fogyatékkal élőre a figyelmet Legyen kéznél papír, ceruza Fontos a szemkontaktus Udvariasnak kell lenni A rágózás, cigarettázás, ceruzarágás megnehezíti a szájról olvasást

22.tétel Ismerőse tanácsot kér Öntől. Három éves kisfia már egy éve szobatiszta volt, de az utóbbi időben gyakran bepisil éjszaka. Elmondása szerint a szülők éppen válófélben vannak, az édesapa bántalmazásai miatt gyakran menekülniük kell otthonról. Az anya nem tudja eldönteni, hogy orvoshoz kell-e vinnie gyermekét. Adjon tanácsot az anyának!

A beszélgetés során az alábbi szempontokra térjen ki: - családon belüli erőszak gyakorisága, megnyilvánulási formái - a bántalmazó személyisége - figyelmeztető jelek - regresszió jellemzői a gyermek fejlődésében

A családon belüli erőszak formái Szóbeli erőszak: Ha valaki (rendszerint a férfi) lekicsinyli, sértegeti a nőt, vagy gúnyolódik vele, ha nevetség tárgyává teszi (például külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt), bántalmazással, veréssel fenyegeti párját, ha azzal fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el.

lelki erőszak: Letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a nőtől, kizárja őt gondolataiból, érzéseiből a nőt ellenőrzés alatt tartja, végletesen féltékenykedik a nő önbizalmát módszeresen lerombolja, önálló döntéseit rendszeresen megkérdőjelezi, vagy nem veszi figyelembe. Mindenért a nőt okolja, még a saját agressziója miatt is, annak érzéseit, tapasztalatait kétségbe vonja (a bántalmazás súlyosságát illetően is) nem hajlandó megbeszélni a problémákat, vagy kétségbe vonja, ha a nő azt állítja, hogy problémák vannak.

Megfélemlítő viselkedés: tör-zúz, megrongálja a nő értéktárgyait, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja, félelmet keltően viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet. Elszigeteli a nőt: megszabja, hogy a nő mit, és mit nem csinálhat, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barátkozzon, a családjával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál. Elzárja előle a telefont, mindenhová elkíséri, folyamatosan az ellenőrzése alatt tartja otthon, munkahelyen, iskolában stb., átkutatja zsebeit, táskáját.

Testi erőszak: A nőt lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) fenyegeti vagy bántja. A nő legalapvetőbb jogait megtagadja, mozgásszabadságát, korlátozza: nem engedi meg, hogy a nőnek tőle független magánélete is legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad rájuk pénzt.

Szexuális erőszak: Olyan szexuális tevékenységre kényszeríti a nőt, amit az nem akar (házasságon belül nehéz a megítélése és bizonyíthatósága) Gazdasági, anyagi erőszak: Nem engedi, hogy a nő dolgoz¬ni járjon, vagy legyen saját pénze, illetve ha van, azt elviszi, és saját belátása szerint ad csak belőle, Közös néven levő céggel (Bt., Kft.) zsarolja. Minden kiadást, amire a nő kér pénzt, megkérdőjelez, miközben ő szabadon rendelkezik a pénzzel.

Az ilyen családokban nevelkedő gyerek pszichésen károsodhat. Regresszió jelei: Életkori fejlettségéhez képest visszalép A traumák a pszichoszomatikus tünetek kiváltását kezdeményezik - figyelemzavar - Érdeklődés hiánya - Lustaság - Vagy éppen hiperaktivitás - Éjszakai ágybavizelés - Fejfájás - Hasfájás - Fulladás - Sírás - Hányiger és hányás - Testsúly változás: vagy csökkenés vagy növekedés - Alvászava

A bántalmazó személyiségjegyei Mások problémáira közömbösek Korlátolt gondolkodásúak Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek Hiperérzékenyek Féltékenyek Bűnösséget ébresztenek áldozatukban Bagatellizálják az erőszakot Tárgyiasítják a nőket ill. a férfiakat Erőszakosak, durvák a szexben Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával Áldozatként tüntetik fel magukat önigazolásként Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben Emberi kapcsolat megvonással zsarolnak Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak Beszédük durva, bántó, gyakoriak a Hisztériás kitörések

23. Barátja tegnap jött haza a kórházból. A zárójelentésében nem tudja értelmezni az alábbi kifejezést: Diabetes mellitus. Magyarázza el a szó jelentését és a kórfolyamat lényegét.

A tájékoztatás során térjen ki a következőkre - a szakkifejezés magyar megfelelője - a betegség lényege - a kórkép tünetei - terápiás lehetőségek - szövődmények - életmódbeli tanácsok

A betegség lényege: A cukorbetegség a szénhidrát anyagcsere károsodását jelenti. Két különböző típusú cukorbetegséget különböztetünk meg. Az egyik az 1-es típusú cukorbetegség (régi néven: insulin függő), a másik a 2-es típusú cukorbetegség (régi néven: nem insulin függő). A cukorbetegek kb. 90%-a a 2-es típusú cukorbetegek csoportjába tartozik. Az 1-es típus esetében insulin hiányról beszélünk, a 2-es típus esetében részleges insulin hiány és/vagy insulin hatás csökkenés tapasztalható.

A betegség lényege:. a hasnyálmirigy által termelt inzulin elégtelensége vagy hiánya. Az inzulin juttatja be a sejtbe a cukrot, ha nincs inzulin, akkor magas vércukorszint a vérben és a vizeltben is cukor jelenik meg. Összetett anyagcsere-zavar, melyben fehérje-szénhidrát és zsír-anyagcsere zavar jön létre

Tünetei: vércukorszint nő (hyperglikémia) a beteg sokat eszik, sok folyadékot fogyaszt vizeletben cukor jelenik meg ( glükozuria) Polyuria (szomjúságérzet) bőrviszketés, fertőzésekre való hajlam Acidosis (savbőség) elhúzódó sebgyógyulás aceton a vizeletben állandó szomjúságérzet időnként tapasztalt zsibbadás hirtelen fogyás, ami más okkal nem magyarázható