Önállóan feldolgozandó anyag! A szervezeti célok Minden a szervezetnek vannak saját céljaik, melyek különböznek az egyéni céloktól, de kapcsolatban vannak azokkal. Nem képes a szervezet hatékonyan működni, ha az egyéni céloknak legalább egy részét ki nem elégíti. Minden szervezet számára alapvetően fontos, hogy felismerje tagjai egyéni céljait és úgy határozza meg a szervezeti célokat, hogy azok elősegítsék az egyéni célok elérését. A szervezeti célok megfogalmazása nélkülözhetetlen a szervezet eredményes és hatékony működéséhez. A szervezeti célok szolgálják ugyanis az erőforrások összehangolásának alapját.

A szervezeti célok fontosabb jellemzői A szervezeti célok hierarchikusan strukturáltak. A szervezeti és egyéni célok kölcsönösen erősítik egymást. A szervezeti célok kompatibilisak. A szervezeti célok szuperordináltak.

A szervezeti célok fontosabb jellemzői A szervezeti célok hierarchikusan strukturáltak. A célokat fentről lefelé, az átfogó szervezeti célokból kiindulva olyan módon kell a szervezet alsóbb szintjeihez hozzárendelni, hogy az egész szervezet céljaival összeegyeztethetők legyenek. VÁLLALATI CÉLOK Szervezeti egységek céljai Szervezeti részterületek céljai Egyéni célok C0 C01 C011 C012 C02 C021

A szervezeti célok fontosabb jellemzői A szervezeti és egyéni célok kölcsönösen erősítik egymást Kölcsönös erősítésről akkor beszélhetünk, ha a szervezeti és egyéni célokat egyaránt elérik, a szervezet és a szervezet tagjai kölcsönösen segítik egymást céljaik elérésében. Ez alapfeltétele az eredményes működésnek. Egyéni célok Vállalati célok Egyéni célok

A szervezeti célok fontosabb jellemzői A szervezeti célok kompatibilisak. A kompatibilitás azt jelenti, hogy az egyéni célok vagy szervezeti részcélok egy halmazának összeegyeztethetőnek kell lennie a szervezet hatékony működésével. A szervezeti célok szuperordináltak. A szuperordinált (fölérendelt) cél fogalmát tekintjük a szervezeti célok legjellegzetesebb vonásának. Ez magyarázza meg ugyanis a szervezet lényegét: a szervezetek azért léteznek, mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amire az emberek egyedül képtelenek lennének. A szuperordinált cél egyaránt célja a szervezet minden tagjának, valamennyi részszervezetének. Egyben felöleli az összes alárendelt (szubordinált) célt. Olyan cél, amelyet legjobban kooperációval lehet elérni.

4. A gazdasági szervezetek erőforrásai FAJTÁI: - emberi, - technológiai, - financiális, - kereskedelmi, - katalitikus

4. A gazdasági szervezetek erőforrásai 1.) Az emberi erőforrások A gazdasági rendszerek legfontosabb erőforrása a dolgozó ember. Az emberi erőforrás különös jellemzője, hogy soha nem avul el. Meglévő munkaképessége - időt és költséget igénylően ugyan, de - mindig megfelelő szinten tartható vagy fejleszthető. NEM RAKTÁROZHATÓ!

4. A gazdasági szervezetek erőforrásai 2.) A technológiai erőforrások A gyártás, szállítás, raktározás stb. erőforrásai Meghatározó (a legfontosabbak) a gépi erőforrások (illetve azoknak a teljesítőképessége) A szükséges technológiai erőforrások a szállítóeszközök teljesítőképessége, az üzemfenntartó apparátus teljesítőképessége, a raktározási alapterület, stb. (olyan erőforrások, amelyek nélkül a gépi erőforrások kihasználása lehetetlen)

4. A gazdasági szervezetek erőforrásai 3.) A financiális erőforrások A vállalatoknak termelésük és forgalmuk lebonyolításához elsősorban mobilizálható pénzeszközökre van szükségük.

4. A gazdasági szervezetek erőforrásai 4.) A kereskedelmi erőforrások beszerzési a beszerzésre kerülő anyagok, félkésztermékek stb. (beszerzési, készletezési lehetőségek, korlátok, stb.) értékesítési az értékesítési szervezet eladási képességével kapcsolatos a kereskedelmi partner átvevőképességével kapcsolatos Függ: a saját átvevő, elosztó és viszonteladó apparátusának nagyságától, a kereskedelem tárolási és szállítási kapacitásától és a financiális erőforrásainak mértékétől a kapcsolódó szolgáltatásokkal összefüggő erőforráscsoportok (pl. garanciális hálózat, szervízhálózat, stb.)

4. A gazdasági szervezetek erőforrásai 5.) A katalitikus erőforrások (PR - Public relations) A katalizátorokhoz hasonlóan, az átalakulások során nem változnak meg, Az átalakulásokat jelenlétükkel katalizátorként befolyásolják. A katalitikus erőforrások a következők lehetnek: Hírnév (a szervezet, illetve produktumainak jó híre) Megbízhatóság Rendelkezésre állás (a rendelésvállalás és teljesítés gyors, pontos és szolgálatkész intézése) Felkészültség (a kulturált környezetet biztosító, kellemes megjelenésű, udvarias és tárgyalóképes munkatársakkal rendelkező értékesítési hálózat) Vevőközpontúság (a megrendelő érdekeinek maximális figyelembevétele)

4. A gazdasági szervezetek erőforrásai 5.) A katalitikus erőforrások (PR - Public relations) Magyar Public Relations Szövetség PR - Lap.hu Public relations - Wikipédia Fogalma: Egy szervezet azon megtervezett munkája, hogy hogyan kommunikáljon a környezetével. A tevékenység tervszerű és tartós erőfeszítése azért, hogy egy szervezet és környezete között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot és támogatást építsen és tartson fenn.

4. A gazdasági szervezetek erőforrásai Csoportosítás a termékhez való viszonyuk alapján: A meghatározó termelési tényezők - TERVEZHETŐK Termelésben dolgozó munkatársak, gépek, anyagok, stb. A rendszer produktumaival változó szorosságú determinisztikus kapcsolatban vannak. Ezek szükséges mennyisége közvetlenül az előállítani szándékozott produktumok mennyisége alapján tervezhető. A termelésit kiszolgáló, kisegítő erőforrások- NEM TERVEZHETŐK A rendszer produktumaival sztochasztikus kapcsolatban vannak. Szükséges mennyiségük nem tervezhető közvetlenül a termékek mennyisége alapján. A termelést nem végző dolgozók, illetve az általuk alkotott szervezetek minden technikai felszereltségükkel, az épületek, berendezések, járművek és azok pénzügyi forrásai, az épületek, berendezések, járművek, termelőgépek fenntartásához szükséges gépek, energia, anyagi eszközök és pénzügyi források.

A TERVEZHETŐ ERRŐFORRÁSOK Az erőforrásigények kiszámításának alapjai: NORMÁK, NORMATÍVÁK fajlagos erőforrás-felhasználási erőforrás-igénybevételi mutatók termékenként és/vagy szolgáltatásonként csoportosítva adják meg az egységnyi szükségleteket: élőmunka anyag, gép (technológiai erőf.) financiális kereskedelmi A legfontosabbak: - a fajlagos munkaidőszükséglet (időnorma) - a fajlagos anyagszükséglet (anyagnorma) és - a fajlagos energia szükséglet.

A TERVEZHETŐ ERRŐFORRÁSOK Az erőforrásigények kiszámításának alapjai: NORMÁK, NORMATÍVÁK fajlagos erőforrás-felhasználási erőforrás-igénybevételi mutatók termékenként és/vagy szolgáltatásonként csoportosítva adják meg az egységnyi szükségleteket: élőmunka anyag, gép (technológiai erőf.) financiális kereskedelmi A legfontosabbak: - a fajlagos munkaidőszükséglet (időnorma) - a fajlagos anyagszükséglet (anyagnorma) és - a fajlagos energia szükséglet.

NORMÁK -NORMATÍVÁK Hagyományos még használatban lévő, nem korszerű, de igen elterjedt építőipari normagyűjtemények Építőipari Műszaki Iránynormák – ÉMIR („kék könyv”). 1980-as évek közepének terméke Nyolc kötet, csak új munkákra Fenntartási Építőipari Műszaki Iránynormák – FÉMIR („szürke könyv”) csak fenntartási munkákra.

NORMÁK -NORMATÍVÁK Hagyományos még használatban lévő, nem korszerű, de igen elterjedt építőipari normagyűjtemények Egységes Építőipari Normagyűjtemény – ÉN („zöld könyv”) Megjelenés éve: 1994. Felépítése, szerkezete hasonló az ÉMIR-éhez. A normaértékeket mind az ÚJ, mind a FELÚJÍTÁSI munkákra tartalmazza A normaképzés során egységes feltételek alkalmazásával (belső anyagmozgatás mértéke, anyagveszteségek, segédanyagok stb.) javult a megbízhatósága. Az akkori kor követelményeinek megfelelő tételeket tartalaz.

NORMÁK –NORMATÍVÁK Hagyományos még használatban lévő, nem korszerű, de igen elterjedt építőipari normagyűjtemények Egységes Építőipari Normagyűjtemény Kisüzemi körülmények között – ÉNK („zöld könyv”) Megjelenés éve: 1994. Csak nagygépeket nem igénylő technológiákat tartalmaz Gépnormákat e normagyűjtemény nem tartalmaz Normaértékei figyelembe veszik a kisvállalkozói munkavégzés sajátosságait, az eltérő munkakörülményeket.

NORMÁK –NORMATÍVÁK korszerű eszközök www.terc.hu Összevont Építőipari Normarendszer (ÖN) 2010-ben a könyvformában is megjelent Megfelel az európai unió általános direktíváinak 49 munkanemet tartalmaz Tételek és tételváltozatok száma meghaladja a 210 000-t Félévente 10 000–20 000-rel tovább bővül.

NORMÁK –NORMATÍVÁK korszerű eszközök www.terc.hu TERC V.I.P. Összevont Építőipari Költségvetés-készítő Programrendszer TERC V.I.P. GOLD TERC V.I.P. SILVER TERC V.I.P. BRONZ TIME és FREE A TERC V.I.P. GOLD az egyetlen költségvetés-készítő program, amely képes a tervezési szinttől az utókalkulációig minden egyes munkafolyamatban hatékonyan részt venni és támogatni a felhasználók széles körű táborát.

NORMÁK –NORMATÍVÁK korszerű eszközök

NORMÁK –NORMATÍVÁK korszerű eszközök Az építőipari kivitelezésről szóló, a 322/2012 Kormányrendelettel módosított 191/2009 Kormányrendelet 2013.jan.1-től újra kötelezővé teszi a teljes építési folyamatban költségvetések készítését. Tervezői költségvetés normaidőkkel és mérnökárral az építést felügyelő Belügyminiszter web oldalán működő programmal regisztráció nélkül, ingyenesen használható. (http://koltseg1.epitesugy.com/) Ajánlati, alvállalkozói, túlmunka, pótmunka, fedezetkezelő, felmérési stb. árazott költségvetés a HunKalk és a KönyvCalc Windows-ra telepíthető fizetős programmal lehetséges a www.kontroll.hu oldalon megvásárolva.

5. A szervezetek fejlődése, növekedése Növekedés alatt értjük a szervezet nagyságának (méretének) növekedését vagy a szervezet haladását egy megadott cél felé. A növekedés az adott célok irányába való mozgást jelent - az erőforrások adott kombinációjával. A növekedés kérdése: hogyan lehet többet kihozni a meglevő erőforrásokból? Fejlődés alatt értjük az új távlati és ideális célok kijelölését, vagy az erőforrások új kombinációjának kialakítását. A fejlődés kérdése: hogyan lehet mást alkotni?

5. A szervezetek fejlődése, növekedése ÖSSZEFÜGGÉSÜK: A fejlődés tágabb fogalom mint a növekedés. A növekedést mindig egy adott fejlődési szinten belül kell értelmeznünk. A fejlődés és a növekedés között dialektikus összefüggés van. A fejlődés teremti meg a növekedés lehetőségét és a növekedés - elérve saját határát az adott fejlődési szinten belül - új fejlődési szint létrehozását indukálja. A fentiekből levonható egy fontos következtetés: A növekedésnek vannak határai, a fejlődésnek viszont nincsenek. A vállalati fejlődés minőségi fokozatai Hagyományos (~ 1970) Áttörés az irányításban (~1975-től) Áttörés a teljesítményekben (~ 1990-től) Áttörés az együttműködésben (~ 2000-től)