Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június 25.

Helyzetkép A világ mezőgazdasági termelése 1989 és 2009 között 50%-kal bővült, a magyarországi termelés jelentős ingadozással 5-10%-kal visszaesett. 2010 óta Magyarország a termelés stabilizálása és növelése érdekében közép- és hosszú távú stratégiákkal dolgozik.

Helyzetkép A nemzetgazdaság tartós növekedési pályára állt, 2013-ban a GDP 1,1%-kal, a IV. negyedévben 2,7%-kal nőtt. A mezőgazdaság a nemzetgazdaság hajtómotorja volt. A mezőgazdaság részesedése a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből (adott időszak alatt megtermelt végső felhasználásra kerülő áruk összértékéből) 2010 és 2013 között 3,5%-ról 4,8%-ra emelkedett, az EU27 átlag 1,6%.

Helyzetkép A beruházások a mezőgazdaságban 2013-ban 9,1%-kal, 2014. I. negyedévében 18,5%-kal nőttek. A foglalkoztatottak száma (2013) 3,9 millió fő, ami 2010-hez viszonyítva +4,2% A mezőgazdasági foglalkoztatottak száma - 192,7 ezer fő (2013). - 2010-hez viszonyítva +12,2%

A mezőgazdasági termelés szerkezete 2013-ban Forrás: AKI

A mezőgazdasági termelés szerkezetének változása Forrás: AKI

Agrár-külkereskedelem alakulása (millió euró) Forrás: KSH

Piaci kitekintés

Globális piaci kitekintés 2013-2022 Lassú növekedés az agrártermelésben (1,5% /év, szemben a korábbi 2,1%-kal) Rövidtávon terményárak csökkennek, hosszú távon növekedés várható. Állati termékek piacán tartósan marad a magas árszint. Élelmiszerárak emelkedése mérséklődik. Összességében a 2013-2022 közötti termelői árak a 2003-2012 közötti árszintek felett alakulnak, de a jelenlegi kiugró csúcsok alatt várhatóak.

Globális piaci kitekintés 2013-2022 Növekszik a fogyasztás (nő a népesség, a jövedelem és az urbanizációs szint, változnak a táplálkozási szokások, különösen Kelet-Európában és Közép-Ázsiában nő az egy főre jutó fogyasztás) Folytatódik az agrár-külkereskedelem volumenének növekedése. Továbbra is fennmaradnak termelési szintek változásával, az árvolatilitással, élelmezésbiztonsággal és a csökkenő készletekkel kapcsolatos fenyegetések.

Globális piaci kitekintés 2013-2022 Gabonatermelés – 1,4 % növekedés/év (ennek 57%-a fejlődő országokból) Olajos növények – erősebb növekedés, mint a gabonaféléknél Cukor – 2% növekedés/év (elsősorban Brazília és India) Hús – a termelés növekedésének 80%-át a fejlődő országok biztosítják. Tej – a fejlődő országok bővülő tejtermelése sem fedezi a növekvő fogyasztási szükségleteket. Etanol - közel 70%-os termelésnövekedés várható, 2022-re a bioüzemanyag-termelés a megtermelt cukornád 28%-át, az olajos növények 15%-át, a gabona 12%-át használja fel.

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJA 2014 - 2020

Közös Agrárpolitika célkitűzései (2014-2020) Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása 2. Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése 3. Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása

A Közös Agrárpolitika reformjának eredményei magyar szempontból Egységes területalapú támogatások (SAPS) fenntartása 2014 után Egyszerűbb zöldítési feltételek (magyar érdekérvényesítéssel Érzékeny ágazatok támogathatóságának biztosítása Fiatal gazdák kiemelt támogatása Kisgazdaságok átalánytámogatása Élelmiszerfeldolgozás fejlesztésének kiemelt kezelése Magyarország aránya a KAP kedvezményezettek során 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett.

Intézkedések nemzeti hatáskörben 2013-2014 Új földforgalmi szabályozás bevezetése, a haszonbérletre és a tulajdonszerzésre vonatkozó szabályok átalakítása. Újjászervezésre került a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és annak égisze alatt a szaktanácsadás (egységes falugazdász hálózat) Feketegazdaság visszaszorítása (sertés ÁFA) Létrejött a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (750 fő, ebből 260 kutató) 2013 szeptemberétől a VM fenntartásában 59 iskolából álló agrár-szakképző hálózat van (2800 pedagógus)

Agrárpolitika távlatban Kiemelt célok: A kis- és közepes gazdaságok támogatása és arányuk növelése, a munka intenzív ágazatok fejlesztése és a hozzáadott érték növelése a foglalkoztatási képesség növelése érdekében Főbb feladatok: a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása, a birtok- és tulajdonviszonyok rendezése, a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság versenyképességének növelése, a külső piacok megszerzésének és megtartásának elősegítése, a belső piac rendezettségének megteremtése, kiegyensúlyozott támogatáspolitika biztosítása, állattenyésztés és kertészet kiemelt kezelése.

Agrárpolitikai eszközök Az átlátható és kiszámítható belső piac erősítése, különös tekintettel a termelői-feldolgozói-kereskedelmi kapcsolatrendszer javítására; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és szakmaközi szervezetek révén új piac- és termelésszabályozó intézkedések; Mezőgazdasági adózás rendszerének megújítása; Aktív agrárdiplomáciai tevékenység a külpiacokon; Mezőgazdasági termékek értékesítésének összehangolt EU-s és hazai forrású ösztönzése; Minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek fejlesztése, magyar fogyasztói tudatosság fejlesztése

Agrárpolitikai eszközök Felkészülés a klímaváltozás kárpát-medencei hatásainak kivédésére; Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztése; Genetikai erőforrásaink megőrzése és fejlesztése; Gyakorlatorientált agrár szakképzés és –felsőoktatás, kutatás-fejlesztés; Élelmiszer-feldolgozás fejlesztése, állattenyésztés és kertészet középpontba állítása; Minőségbiztosítási és –tanúsítási rendszerek fejlesztése, magyar fogyasztói tudatosság továbbfejlesztése

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!