Vállalati folyamatok és funkciók 11. hét

NAPJAINK VÁLLALATI KÖRNYEZETE A PIACGAZDASÁG A PIACGAZDASÁG JELLEMZŐI Meghatározó a kereslet-kínálat törvényének alárendelt árutermelés (meghatározó a használati érték/ár arány!) Az állam (makrogazdaság ) alapvetően szabályozó szerepet tölt be (törvények, rendeletek, jogszabályok útján) Az üzleti szervezetek működésére jellemző a tudatosság, a célszerűség a tervszerűség (JIT) A javak előállítása vállalkozás formájában valósul meg. A vállalatok működését a teljes vállalati önállóság jellemzi.

A TELJES VÁLLALATI ÖNÁLLÓSÁG JELLEMZŐI A szükségletek felmérését a vállalatnak kell elvégeznie – A vevőigények meghatározása kiemelt jelentőségűvé válik! A termelési feladatát maga a vállalat állítja össze – A vállalkozás- és a termelésszervezés, - irányítás korszerű elveken és eszközökön! Az eszközöket a vállalat saját tevékenységével biztosítja – Az emberi-, anyagi erőforrások alkalmassága és megfelelősége meghatározóvá válik! A realizálás a piacon történik – Az értékesítési lehetőségeket számos tényező (pl. a minőség, a környezeti teljesítmény) befolyásolja! Az eredményelvonás részleges A vállalat munkáját az elért nyereség minősíti – A profitot alapvetően a vásárlók lojalitása befolyásolja!

VÁLLALKOZÁS - VÁLLALAT VÁLLALKOZÁS FOGALMA – általános értelemben véve: Minden olyan ellenértékért végzett tevékenység, amely nem saját szükséglet kielégítésére irányul. A társadalom szükségleteinek kielégítésére szolgáló javak megteremtése - gazdasági vállalkozások által. VÁLLALKOZÓ FOGALMA – egyén vagy VÁLLALAT, aki saját elhatározásra vagy megbízás alapján, a maga nevében és kockázatára, vagyonszerzés céljából, üzletszerűen , ellenérték megfizetése fejében termelő illetve szolgáltató tevékenységet végez. VÁLLALKOZÁS – VÁLLALAT rokon fogalmak.

VÁLLALKOZÁS - VÁLLALAT A VÁLLALKOZÁS, mint szervezeti forma A vállalkozás maga a vállalat, a vállalkozásra alkalmas szervezet. Ebben a szóhasználatba a köznyelv a szerveződés lényegét fejezi ki: új vállalkozások alapításáról, létrehozásáról, működtetéséről beszél. A VÁLLALKOZÁS, mint tevékenység a vállalkozás fennmaradását célzó tevékenység a munkák elvállalása. A VÁLLALKOZÁSI KÉSZSÉG, mint kezdeményezési készség az anyagi érdek megnyilvánulása, s három alapvető ismérve van.

Vállalkozási/kezdeményezési/ készség ismérvei A munkamegosztásból adódóan a társadalmi szükségletek kielégítésére egyének/csoportok relatíve szabad elhatározásból vállalkoznak; a szükségletek kielégítését, kollektívák végzik tevékenységüket előzetesen megtervezve, a lehetséges alternatívák között választva. Ezért a gazdasági tevékenység - mint vállalkozás - alapvető ismérve az önirányítás.

Vállalkozási/kezdeményezési/ készség ismérvei A munkamegosztásból következik, hogy bizonyos szükségletek kielégítése csak több, egymástól elkülönült rendszer/részrendszer/alrendszer/ együttműködése (kooperációja) révén lehetséges. A második ismérv tehát az együttműködés. Az együttműködés a kölcsönhatások (interakció) mérlegegyensúlya alapján jön létre a stabil működés (fennmaradás) érdekében. Az együttműködő vállalkozások között az egymásnak kölcsönösen átadott munka egyenértékűségét, a piac értékítélete biztosítja. Az érték-azonosság, a vállalkozás harmadik ismertetőjegye. A vállalkozási készség a vállalkozások azon tulajdonsága, amely önmaga irányításában, kölcsönhatáson alapuló együttműködési kapcsolatok kiépítésének képességében, a létrehozott érték adott piacon történő értékesítésének képességében mutatkozik meg.

A vállalati működés elemi blokksémája Piaci igények kielégítése – erőforrások felhasználása – nyereség termelés

A vállalati működés általános logikai modellje Anyagi folyamatok - Vezetési folyamatrendszer (irányító alrendszer )

A vállalati működés általános logikai modellje Anyagi folyamatok szakaszai: Anyagi-személyi tényezők bevitele a rendszerbe (input folyamatok). a tényezők kijelölése Felkutatása Bevitele, megszerzése Tárolása Nyilvántartása Továbbítása. A rendszerbe bevitt erőforrások átalakítása a rendeltetésnek megfelelő használati értékké (termelési, szolgáltatási folyamatok). Az előállított használati értékeknek a rendszerből való kivitele és a többletérték valóra váltása (realizálása) (output folyamatok). Az ezen folyamatokat lebonyolító kimeneti alrendszerek feladata tehát kettős; egyrészt valóra váltják a használati értéket (pl. piaci áruforgalom), másrészt valóra váltják az árértéket (pl. finanszírozás, költség- és nyereségrealizálás).

A vállalati folyamat Fogalma: A gazdasági rendszerekben végbemenő folyamatokat összefoglaló néven vállalati folyamatnak nevezzük. Felosztása a folyamat eredménye alapján: – a munkafolyamat, – az értékképző folyamat és – a hírfolyamat.

A vállalat folyamatai: 1. MUNKA FOLYAMATA Eredménye: konkrét használati értékek Működési jellemzői: Bemenetek: a rendszerbe valamilyen kiinduló állapotban (használati értékben) lévő anyagok, energiák és munkaerő (erőforrások) jutnak a környezetből; Átalakítás: a beérkező anyagok és energiák a munkaerő révén állapotváltozások sorozatán mennek keresztül, azaz más használati értékké alakulnak át, miközben a munkaerő is elhasználódik; Kimenetek: az átalakult anyagok, energiák valamilyen állapotukban - általában új használati értékként - elhagyják a rendszert és kilépnek a környezetbe. Lényege: A rendszer bemenetein belépő használati értékeket más használati értékké alakítja át, azaz elfogyasztja és új használati értéket állít elő. A munkafolyamat tehát anyag- és energiaátalakulási folyamat Szervezete: A munkafolyamatokhoz rendelt tárgyi és személyi tényezők halmaza a végrehajtás szervezete

A vállalat folyamatai: 2. AZ ÉRTÉKKÉPZŐ FOLYAMAT A gazdasági rendszerekben végbemenő munkafolyamat az árutermelés viszonyai közepette egyben értékképző folyamat is. Jellemzői: A vállalatnál a használati értékek előállításához felhasznált erőforrások költségként jelentkeznek. A ráfordítások (a munka és az irányítás) költségeit a vállalat az áruk értékesítéséből nyert árbevételeiből fedezi. Az árbevétel és a költségek különbségeként jelentkezik az a nyereség, amire a vállalat törekszik.

A vállalat folyamatai: 3. A HÍRFOLYAMAT Fogalma: A munkafolyamathoz és értékképző (értékesülési) folyamathoz kapcsolódó hírfolyamat lényegében nem más, mint az ezen folyamatokra vonatkozó ismeretek összessége. Jellemzői: A folyamtosan keletkező hírek állandó állapotváltozáson mennek keresztül (ezért is beszélünk hírfolyamatról) A hírfolyamatok képezik a vezetés alapját. A hozzájuk rendelt személyi és tárgyi feltételek adják a vezetés szervezetét. A hírfolyamatnak sok forrása, számos összetevője van: a rendszer bemeneteinek hírei (anyagra, energiára, munkaerőre) az átalakítás hírei (anyag- és energiaátalakítás, értékképző folyamatok) a rendszer kimeneteinek hírei (a kilépő termékekre, szolgáltatásokra, a piaci viszonyokra, stb.)

A vállalat folyamatai: 3. A HÍRFOLYAMAT Csoportosításuk: a.) Megjelenési formájuk szerint megkülönböztetünk: Adatok adathordozón (pl. bizonylat) rögzített ismeretek (numerikusan, alfabetikusan, alfanumerikusan) a bizonylaton lévő adatok feldolgozása: adatfeldolgozás. Fajtái: Alapadatok, melyeket a rendszerben tárolnak, s bármely vállalati folyamathoz kapcsolódhatnak (pl. normák); Észlelt adatok, amelyeket közvetlenül a folyamatról, illetve a rendszerről veszünk le (állapotjelek); Származtatott adatok, melyek már adatfeldolgozás, azaz az alapadatokkal és az észlelt adatokkal való műveletvégzés eredményeként jelennek meg. Hírek A mozgásban lévő új ismeret. Nem minden adat hír, hanem csak az, amely egyrészt mozgásban van, másrészt részünkre új, aktuális ismeretet tartalmaz.

A vállalat folyamatai: 3. A HÍRFOLYAMAT Csoportosításuk: b.) irányításban betöltött szerepük szerint megkülönböztetünk: Közlemények azok a híreket, amelyek valamely bekövetkezett eseményről tájékoztatnak. Utasítás nevezzük azokat a híreket, amelyek valamely cselekvés elvégzésére szólítanak fel, valamely cselekvés kiváltására irányulnak. c.) Az információk felhasználását illetően szemantikus, amely a címzettel tényeket közöl, s ezzel hatást gyakorol annak választási lehetőségére, pragmatikus, amely az adott feladat végrehajtási módszerére ad útmutatást, ezzel a címzett viselkedését befolyásolja, s hatást gyakorol a címzett cselekvési hatékonyságára, motivációs, mely a címzett értékrendszerére gyakorol hatást. Információt csak azok számára hordoz, akik értelmezni tudják!

Önállóan feldolgozandó anyag! Vállalati funkciók Önállóan feldolgozandó anyag! A területek (funkciók) a következők: Az anyagok megvásárlása és biztonságos tárolása (beszerzés és raktározás). A termékek előállítása (termelés). A termékek eladása (értékesítés). A termék árának kialakítása és versenyképességének biztosítása (marketing). Az üzlet pénzügyei és a gyártás költségei (pénzügy). A gyártani kívánt termék tervezése és fejlesztése (termékfejlesztés). Következetes termék standardok (minőség). Az alkalmazottak (személyzet).

A beszerzés szervezete

Beszerzési funkciók A vásárlási politika kialakítása, A források biztosítása (szállítók keresése) Vásárlás Raktározás és készletellenőrzés Bevételezés Kivételezés A termékek kiadása a raktárból vagy igénylésre, vagy gyűjtő kiadással Igénylés Gyűjtő kiadás Nyomonkövetés Leltározás

A termelés szervezése A gyártást végrehajtó részrendszer (gyártási folyamat) főbb szerkezeti jellemzői a következők: a termelőegységek száma, összetétele, egymáshoz viszonyított aránya, a termelőegységen belüli részlegek, munkahelyek száma, összetétele, aránya, a termelő munkahelyek térbeli elhelyezkedése, az egyes munkahelyek időbeli hatáskapcsolata.

a gyártmányok bonyolultsága, a gyártmányválaszték, A gyártási részrendszer (gyártási folyamat) struktúráját az alábbi főbb tényezők determinálják: a gyártmány jellege, a gyártmányok bonyolultsága, a gyártmányválaszték, a gyártási volumen és a gyártás tömegszerűsége, a gyártási rendszer, azaz a gyártó elemek (munkahelyek) térbeli elrendezettsége, a gyártás időbeni lefolyása.

EGYEDI GYÁRTÁS Jellemzői: A termékek ritkán vagy soha nem ismétlődnek A termelés tervezése és szervezése alapos, nagyobb mértékű tervezést kíván (időkorlátos ütemezés!) jelentős szervezeti rugalmasságot igényel (változó brigádösszetétel, stb.) Szervezete: csoport (akár az egész gyártó cég) egyetlen személy A változó feladatok miatt univerzális gépekre van szükség, A dolgozóktól is igen magas fokú (sokszor több szakmára kiterjedő) szakmai felkészültséget kell elvárnunk. A cégek általában tárgyi elven építik fel termelő rendszerüket, ahol minden fajta erőforrásnak egy termelőszervezetben jelen kell lennie. A termelés megszervezésének módszere (egyenletesség, folyamatosság az objektum (tárgy) szintjén): Tárgyi rendszerű termelésszervezés – időkorlátos ütemezés – erőforrás korlátos ütemezés

SOROZATGYÁRTÁS Jellemzői: Meghatározott mennyiségű egyforma gyártmányt (a gyártmány egy sorozatát) egyszerre adnak gyártásba A gyártónak termékek széles skáláját kell gyártania nagyobb mennyiségben. Szakaszos termelési módszer Egy-egy termékből egy hosszabb időszakra elégséges mennyiséget készítünk, majd a sorozat elkészülte után átállítjuk a gépeket és egy újabb termékféleségből készítünk el egy sorozatot. A cégek általában technológiai elven építik fel termelő rendszerüket, ahol a hasonló folyamatokat és funkciókat helyezik egy csoportba és az ezeket a folyamatokat igénylő minden munkát ezen egységekben végeznek el. A termelés megszervezésének módszere (egyenletesség, folyamatosság a termelőszervezet szintjén): Szalagszerű termelésszervezés Dinamikus sorrendprogramozás

TÖMEGGYÁRTÁS Jellemzői: Kevés fajtájú gyártmány állandó, megszakítás nélküli gyártása. A folyamat akkor minősíthető tömeggyártásnak, ha benne szerkezetileg azonos termékek előállítása hosszú időn keresztül folyik, és ezek gyártásába más gyártmányok előállítása nem ékelődik be. Ebben a gyártási típusban az egyes munkahelyeken állandóan egynemű munkát végeznek, vagyis ugyanannak a termékfajtának ugyanazt a műveletét ismétlik. Ezt a termelési típust ott lehet alkalmazni, ahol eléggé állandó igény van a termékre és a termék szabványosított. A termelés megszervezésének módszere (egyenletesség, folyamatosság a termelőszervezet szintjén): Szalagszerű termelésszervezés Dinamikus sorrendprogramozás

CSOPORTOS TECHNOLÓGIA Jellemzői: A csoportos technológia a sorozatgyártás olyan továbbfejlesztése, ahol a termék vagy termékcsalád előállításához szükséges összes folyamatot egy területre vonják össze. A területet cellának nevezzük. A csoportos technológia lényege a sorozatgyártás és a nagyfokú szabványosítás előnyeinek hasznosítása olyan esetben, ahol kis mértékű szakaszos termelés és termékválaszték van.

Termeléstervezési módszerek Jegyzet alapján önállóan feldolgozandó anyagrész!

Stratégiai marketing

Termék életgörbe

Stratégiai marketing lehetőségek

A pénzügyi osztály feladatai - Pénz előteremtése a vállalat számára - A pénz felhasználása - Pénzkifizetés - Jelentés a pénzügyi tevékenységekről

A termékfejlesztés folyamata

Minőségirányítás A minőség fogalma A minőségirányítás jelentősége Szabványok Dokumentáció PDCA modell

Minőségirányítás MSZ EN ISO 9000:2005 - Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár MSZ EN ISO 9001:2009 - Minőségirányítási rendszerek. Követelmények MSZ EN ISO 9004:2010 - A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés MSZ EN ISO 10012:2003 - Minőségirányítási rendszerek. A mérési folyamatokra és a mérőberendezésekre vonatkozó követelmények MSZ ISO/TR 10013:2003 - Útmutató a minőségirányítási rendszer dokumentálásához MSZ ISO/TR 10014:2004 - Útmutató az ISO 9001:2000-hez alkalmazható statisztikai módszerekhez MSZ EN ISO 19011:2003 - Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához MSZ EN ISO 19011:2012 - Útmutató irányítási rendszerek auditálásához (ISO 19011:2011)

A folyamatos fejlesztés alapmodellje PDCA

P D C A P (plan) Tervezd meg! Meghatározzuk, melyek a meglévő folyamat vagy bármilyen tevékenység kulcsproblémái, és hogyan lehet őket kijavítani. D (do) Csináld! Valósítsd meg a tervet. C (check) Ellenőrizd! Ellenőrizzük és elemezzük, hogy amit megterveztünk működik és jobb tulajdonságokat ad. A (act) Avatkozz be! Avatkozzunk be és módosítsuk a folyamatot, majd dokumentáljuk és alkalmazzuk a javított folyamatot.

A folyamatos fejlesztés alapmodelljei