Gombák országa Emelem kalapom…

Evolúciós oldalág. A gombák eukarióta sejtekből álló, egy- vagy többsejtű, általában fonalas felépítésű, színanyagot nem tartalmazó, sejtfallal( kitinből) rendelkező élőlények, melyek az élővilág egy önálló országát alkotják

Általános jellemzők A gombák az állatokhoz hasonlóan heterotrófok. A növényekhez hasonlóan sejtfallal rendelkeznek. Szárazföldi életmódhoz alkalmazkodtak. Szaporodásuk; széllel terjesztett spórával történik. Mintegy 100.000 fajuk ismert

Táplálkozás szerint szaprofita Pl.penészgomba Lebontó szervezet szimbionta Kölcsönösen előnyös pl.gyilkos galóca együttélés parazita peronoszpróra Élősködő

Soksejtű eukarióták Állatok országa Növények Gombák országa Nyálkagombák törzse Átsorolták eukarióta egysejtűek országába Valódi gombák Tömlősgombák osztálya Bazídiumosgombák Zuzmók törzse

Nyálkagombák törzse Eredet: ősi ostorosoktól ered ostoruk van. Testük egysejtű, amőboid mozgású, Plazmatest/ plazmódium/, állábak A nyálkagombák főleg korhadó faanyagon, avaron élnek, fagocitózissal táplálkoznak, vagy ragadozók, paraziták Spórával szaporodnak

Plazmatest Gyökérgolyva-gomba Fejespenész peronoszpóra

Valódi gombák Felépítés: Sejtfonalakból áll ( hifa) Részei: -Micélium ( tenyésztest) -Termőtest Spóratermő rész: Tömlő bunkós (askus) (bazídium) Tömlős Bazídiumos gombák osztálya http://www.youtube.com/watch?v=Q1X8-4Y4PiE&feature=related

Tömlősgombák osztálya Gombafonalaik elágazóak Spóratartóik tömlőszerűen végződnek, Tömlőnként/8spóra található

Élesztőgombák, ecsetpenész, Candida Élesztőgomba- sörélesztő gomba borélesztő gomba sütőélesztő Ecsetpenész gomba http://www.youtube.com/watch?v=sbaWbiFt_Go&NR=1 (Penicillum notatum) Kenyérpenész Candida albicans http://www.youtube.com/watch?v=PXwLddA4Ctw&feature=related

sörélesztő, sörben CO2 bennmarad Élesztőgombákról sörélesztő, sörben CO2 bennmarad borélesztő, fakultatív anaerobok, CO2 termelés= borból a must forrása közben távozik sütőélesztő C6H12O6 → 2 C2H5OH + 2 CO2 tésztát felfújja, lazábbá teszi a képződő CO2

Nők esetében ezenkívül hüvelyváladékozás is fellép. Az élesztőgomba (Candida albicans) nagyon széles körben elterjedt, és a szexuális úton terjedő gombás fertőzések leggyakoribb kórokozója. Ez az önmagában ártalmatlan fertőzés (a hüvely, ill. a pénisz makkjának a gyulladása) azonban kellemetlen tüneteket okozhat, mint pl. viszketés és égő érzés A nők 75%-a az élete során legalább egyszer átesik hüvelyi gombás fertőzésen, mintegy felük pedig többször is találkozik ezzel a kellemetlen állapottal. Nők esetében ezenkívül hüvelyváladékozás is fellép. A gombás fertőzés speciális gyógyszerek és megfelelő higiéniás intézkedések mellett jól kezelhető. Candidás -fertőzés

A hüvelyi gombás fertőzést leggyakrabban okozó Candida gomba természetes belső "lakhelye" a bélcsatornában van. Sokszor innen ered a fertőzés.(intim higiénia) A csokoládé és más édességek, szénsavas cukros üdítőitalok fogyasztása is kockázatnövelő, hiszen a gombák "imádják" a cukrot és jól szaporodnak tőle. A fertőzések kezelése helyileg (hüvelykrémek, kúpok és hüvelytabletták) és/vagy szájon át szedhető gyógyszerek formájában történik. A szexuális partner körültekintő kiválasztásával, monogám életvitellel és óvszer alkalmazásával. Tamponhasználat esetén fontos annak sűrű cseréje és célszerű a gyakori hüvelyöblítés mellőzése is. Fordulj szakorvoshoz, ha égő, viszkető érzésed van vagy fájdalmat érzel vizeletürítéskor illetve nemi együttlét során.

Pennicillin notatum- antibiotikumok Fleming augusztus 6-án 1881-ben született, és később orvostant tanult Szűz Mária Kórházban, Londonban. Az I. világháború után visszatért a kórházba, és professzorként dolgozott. 1928-ban felfedezte a penicillint, és megkapta az Orvosi Nobel-díjat 1945-ben.

Bazídiumos gombák osztálya Legfejlettebb gombák Spóratartó vége bunkószerűen megvastagszik-bazídium Bazídiumonként 4 spóra Részei: -Micélium -Termőtest tönk kalap bazídium bocskor, gallér -Ivaros jellegű szaporodás, spórával -Pl. vargánya, csiperke,tintagomba

Felépítés

Szaporodás

http://www.youtube.com/watch?v=5_rprVa-RY4

Otthoni munka „egy tál gombán múlott Európa jövője „ /Voltaire/ - Mit értett ezen a híres költő?

Mint magyar neve is sugallja, a gyilkos galóca súlyosan mérgező gomba: a halálos gombamérgezések nagy részét ez a faj okozza világszerte. Becslések szerint mintegy 30 gramm, azaz egy kifejlett kalap fele elegendő a gombából ahhoz, hogy egy felnőtt embert megöljön. Számos ország szakhatósága emiatt még a gomba érintésétől is óva int, nem beszélve a más étkezésre szánt gombafajokkal egy kosárban történő tárolásról. Sajnos a gyilkos galóca hatóanyagai sem főzés, sem fagyasztás, sem tartós szárítás hatására nem bomlanak le. A gyilkos galóca méreganyagai Évtizedek óta történő alapos biokémiai kutatásokkal mára sikerült izolálni a faj hatóanyagainak döntő többségét. Ezeket két fő csoportba lehet sorolni, melyek mindegyike peptidfehérje közé sorolható: - Amanitin. Hatásuk az RNS II-polimeráz gátlásán alapul, ami a fehérjeszintézishez nélkülözhetetlen enzim. A mérgezés során emiatt a májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, a sejtek elpusztulnak. A máj szenvedi el tehát a legsúlyosabb károsodást, de a vesék is érzékenyek a gyilkosgalóca-mérgezésre. A falloidint 1937-ben német vegyészek fedezték fel Münchenben. A fallotoxinok ugyan súlyosan károsíthatják a sejtmembránt, de az emberre kevésbé veszélyesek, mivel lassabban szívódnak fel a bélrendszerből.

A gyilkos galóca a mérgezést túlélt áldozatok beszámolói alapján kellemes ízű gomba. Ez a tény, illetve a tünetek viszonylagosan hosszú lappangási ideje (6-24 óra) különösen veszélyessé teszik a mérgezést, mivel a gyanútlan beteg mája ennyi idő alatt általában végzetes károsodást szenved. A mérgezés első szakasza gyomorpanaszokkal kezdődik, majd csillapíthatatlan hányással, hasmenéssl folytatódik (gasztrointesztinális fázis). A mérgezettnél gyakran láz jelentkezik, fennáll a kiszáradás veszélye, illetve alacsony vérnyomás, fokozott szívverés léphet fel. A gomba elfogyasztása után 2-3 nappal ezek a tünetek enyhülnek. Ekkor lép fel a mérgezés második szakasza (hepatorenális fázis), amely során a súlyos májnagyobbodás következtében sárgaság, tudatzavar alakul ki, majd leáll a veseműködés, végül összeomolhatt a teljes keringési rendszer. Orvosi segítség hiányában a tünetek 6-16 napon belül halálhoz vezetnek A 20. század közepéig a gyilkosgalóca-mérgezések halálozási aránya 60-70% volt, azóta ez az arány szerencsére jelentősen visszaesett a toxikológiában történt felfedezéseknek köszönhetően. Napjainkban Európában az összes gombamérgezés 2-10%-a, a gyilkosgalóca-mérgezések 10-15%-a halálos. Alkalmazott terápia A mérgezett személy kezelésének három fő típusát különböztetik meg:

Az elsődleges orvosi beavatkozás csak abban az esetben hatékony, ha az étel elfogyasztása után gyakorlatilag azonnal kórházba kerül a beteg; ez pedig csak kivételes esetekben történik meg a hosszú lappangási idő miatt. Ilyenkor aktív szént adnak be nagy mennyiségben vagy gyomormosást végeznek. Nagyon lényeges a szervezet vízháztartásának és elektrolitikus egyensúlyának helyreállítása, mivel a mérgezés lefolyása során a beteg rendkívül sok folyadékot veszít. A gyilkos galóca méreganyagainak nincs kifejezett ellenszere, de kemoterápiás kezeléssel hatékonyan növelhető a túlélés esélye. A mérgezett nagy dózisban kap intravénásan antibiotikumokat, C-vitamint, valamint szilibint. Ez utóbbit a máriatövis (Silybum marianum) nevű növényből nyerik, és a tapasztalatok szerint hatásosan gátolja a májsejtek toxinfelvételét, emellett fokozza a fehérjeszintézist. Ígéretes vizsgálatok folynak az N-acetilciszteinnel kapcsolatban, amely fontos májtámogató szer lehet a többi kezeléssel párhuzamosan alkalmazva. A súlyos májkárosodást szenvedett emberek esetében az egyetlen megoldást a májátültetés jelenti, ami mára bevált gyakorlat lett amatoxin-mérgezések gyógyításáraA transzplantáció kockázata így is nagy, mivel mire erre a műtétre sor kerülne, általában komplikációk lépnek fel a legyengült betegnél. A súlyos mérgezésen átesett, de nem transzplantált betegek is általában maradandó májkárosodást szenvednek. Ugyanakkor a klinikai tapasztalatok azt mutatják, ha valaki a gombafogyasztást követően 36 órán belül kórházba kerül, jó eséllyel éli túl a mérgezést bármilyen tartós egészségromlás nélkül.

VI. Károly német-római császár Történészek szerint számos jól ismert történelmi személy esett ennek a gombának – vagy valamelyik rokon Amanita-fajnak – áldozatául. Ezek között találunk véletlen eseteket és szándékos mérgezéseket egyaránt. Az állítólagos áldozatok között meg lehet említeni Claudius császárt, VII. Kelemen pápát, és III. Károly királyt III. Károly magyar király (1685–1740) – aki VI. Károly néven egyben német-római császár is volt – a sült gomba elfogyasztása után gyomorfájásra panaszkodott, ami tíznapos betegeskedést követően halálhoz vezetett: ez akár lehetett amatoxin-mérgezés is. Károly halála vezetett az osztrák örökösödési háborúhoz (1740–1748), amiről Voltaire megjegyezte, „egy tál gombán múlott Európa jövője” Claudius (Kr. e. 10 – Kr. u. 54) császár esete jóval bonyolultabb. Ismert tény, hogy Claudius a császárgomba (A. caesarea) nagy kedvelője volt. Halálát követően elterjedt a nézet, mely szerint a császárgomba helyett gyilkos galócából készítették ételét. A római történetírók – köztük Tacitus és Suetonius – szerint inkább a gombás ételbe kevertek utólag valamilyen mérget.

Szövegértéshez kérdések 1.Mennyi gomba elfogyasztása elegendő a halálos mérgezéshez? 2.Mi a két mérgező fehérje neve? 3.Mi teszi különösen veszélyessé a gombamérgező hatását? 4.Mi a három leggyakoribb orvosi eljárás a mérgezés kapcsán? 5.Mely híres személyek halálát hozzák összefüggésbe gombamérgezéssel?

Zuzmók törzse Tömlősgomba + zöldmoszat szoros, elválaszthatatlan együttélése = SZIMBIÓZIS Gomba feladata: vízfelvétel, telep védelme Moszat feladata: fotoszintézis A zuzmók testét kívülről gombafonalakból álló kéreg védi, a moszatsejtek ezek alatt helyezkednek el. Szaporodásuk főként leváló teleprészekkel történik. Érzékenyek a légszennyezettségre, a kén-dioxiddal szennyezett levegőjű helyekről eltűnnek (indikátor szervezetek). Zuzmótelep