Kompetenciák, ismeretkörök és tanulmányi kimenetek összefüggései Az alapszakok KKK-inak elemzése BÖLCSÉSZETUDOMÁNYOK

A bölcsészettudományi képzési terület sajátosságai: 1)a hagyományos német egyetem ideája által leginkább érintett terület, erős tradíciókkal, nehezen meghaladható akadémizmussal 2) Rendkívül tagolt terület, 14 alapszak benne eltérő jellegű szakirányok (régi szakok szakirányba bújva újrafogalmazzák önállóságukat) 50 te. szakirány 110 te. szakirány

I. Alapszint és mesterszint különbsége: A különbség nem érzékelhető, törekvés volt a korábbi öt éves képzés három éves keretbe történő besűrítésére Még fontosabb: az BA képzések lobbiérdekek mentén alakultak ki, ezért tipikusan mesterképzési, sőt doktori programok is BA szintre definiálódtak (specializációk, keleti nyelvek stb.) – A BA szakstruktúra nem alapképzés-adekvát

II. A mesterszintre átlépés tartalmi összehangolása 1) az ismeretek mennyisége bőven elegendő a mesterszak megalapozásához, hiányzik azonban az ellenőrzés módja, a konkrét lebontás elve 2) A KKK tartalmaz általános képességeket (például informatikai ismeretek) is, de ennek realizálásról nem szól 3) Kulcsprobléma lesz, hogy a tanári mesterszak kétszakossága esetén a második szak milyen státusú (pl. lesz-e onnan doktoriba lépési lehetőség, vagy zsákutca?)

III. Az alapszintű KKK és programok 1)A KKK lebontása nincs kitalálva, szabályozva (MAB szakindítási javaslat, konzorciumos megállapodás, helyi tanterv?) 2) Az oktatási programok a KKK- egyetlen részére, a tananyag arányok felsorolására épülnek és többnyire a régi tanterveket redukálják az új sémába 3) Ebből következően hiányzik a módszertani megújítás. A KKK-nak valószínűleg tartalmazni kellene bizonyos alapvető módszertani elveket (most csak a gyakorlat aránya van). Ilyen: tantárgyak heti óraszám mérete; a tanórához rendelt átlag-kreditszám, korszerű oktatási munkaformák megjelentetése)

IV. Munkaerőpiac, kokrétság A bölcsész terület ebből a szempontból a leginkább reménytelen 1)A munkaerőpiaci relevancia jellege, értelme – finishing school, prep-school (vajon abölcsészetben lehetséges-e jelentős méretű munaerőpiaci területet meg jelölni? – rendkívül töredezett piac, erősen generális képességekre épít) 2) Teljesen hiányzik a bölcsészet legjelentősebb munkaerőpiaci hátterének, a pedagóguspályának szakterületekre lebontott képzési szerkezete Éles, beláthatatlan eredményű vita a szakmai és pedagógiai részvétel jellegéről.

V. A programok módszertani koherenciája: 1) Alapvetően hiányzik a módszertani megújítás. 2) A KKK-nak ehhez valószínűleg tartalmazni kellene bizonyos alapvető módszertani elveket (most csak a gyakorlat aránya van). Ilyen: tantárgyak heti óraszám mérete; a tanórához rendelt átlag-kreditszám, korszerű oktatási munkaformák megjelentetése) 3) A KKK-ból hiányzik még az Ftv. által megjelölt konzultáció meghatározása is.

VI. Tantervek A KKK (illetve egy esetleges bevezető) nem tartalmaz iránymutatást a KKK-k lebontására vonatkozóan (csak a MAB szakindítási dokumentációja ad elveket, azok viszont teljesen eltérnek a korszerű, kimeneti irányú, képességek kialakítására épülő tervezés elveitől) A szakmai konzorciumok az új keretbe a régi tanterv logikáját tették, minél konkrétabb szintű a tantervezés, annál inkább akadémiai szempontú tantárgy- lista. A szakterületek belső konfliktusai a konzorciumokban kerültek elő, ezért az ott kötött megállapodásokat az egyes intézmények követik, így a programok túlságosan homogének. Kulcsfontosságú feladat: A kimeneti szempontú tervezés módszerei, stratégiája a tantervezési folyamatban

VII. A KKK- tartalmi kidolgozottsága A KKK-k a tudáselemek felsorolására koncentrálnak, a képességek, atitüdök csal formálisan jelennek meg A nem-hagyományos munkamódszereket,képességfejlesztési célokat meg- jelölő általános elvek a tantervezés közben elfelejtődnek

VIII. KKK-k és a hallgató értékelése Az értékelés nem szerepel a KKK-ban még általános elvek szintjén sem. Ebből az következik, hogy a KKK megfogalmazás szintjéről nem jön olyan elvárás, hogy szükséges lenne az értékelési formák megújítására. A magyar felsőoktatásból ma még javarészt (még a szabályzás szintjén is) hiányzik a korszerű felsőoktatás módszertan, a kreatív munkára sarkalló sokrétű ellenőrzési módszer