Tehetségkonferencia Tehetségkutatás a Magyar Táncművészeti Főiskolán és Partnerintézményeiben 2010. október 3. 1

A tehetségek kiválasztása A tehetséges ígéretekből csak akkor válhat sikeres ember, ha megteremtjük az intézményes feltételeit egy oktató-nevelői folyamatnak, amely összetett és érzékenyen reagáló módszereket dolgoz ki arra nézve, hogyan lehetne kibontakoztatni a különleges képességű tanulók egyéni teljesítményét. A tehetséggondozás formái és módszerei országonként eltérőek. Egyetlen ország sem engedheti meg magának a tehetségek „elpazarlását”. A legtöbb helyen módosításokat eszközöltek az oktatási törvényekben, hogy ezáltal megteremthessék a tehetség felfedezéséhez és kibontakozásához szükséges nevelési kereteket. Jelentős tényezővé váltak a nem kormányzati, civil szervezetek is, amelyek főleg az ígéretes tehetségeknek nyújtott tanácsadásban és menedzselésükben adnak segítséget. 2

A tehetségek kiválasztásának formái 1. Kiválasztani a különös képességű tanulókat tanár kollegák vizsgálódásai nyomán. 2. Tanulmányozni annak módját, hogyan foglalkozik az iskola a tehetséges tanulókkal és különösen a kivételes képességűekkel. 3. Tanulmányozni annak módját, hogyan vonhatnánk be a tantestületet a tehetségek felkutatásába és alternatív oktatásába. 4. Tanulmányozni annak módját, ahogyan az osztályfőnökök irányíthatnák és támogathatnák a kivételes tanulókat és azok szüleit. 5. Tanulmányozni annak mértékét, hogy mennyire ismeri fel a család a tehetséges gyerek érvényesülésének szükségét és, hogy rendelkezik-e az ehhez szükséges anyagi feltételekkel. 6. Megállapítani, milyen szerepet játszik, és mily módon vehet részt a tehetségkutatás és fejlesztés komplex folyamatában a többi nevelési, illetve társadalmi-kulturális tényező (iskolai klubok, szakkörök, helyi és megyei közigazgatás arra illetékes tényezői, civil szervezetek, stb.)

Az ígéretes tehetségek csoportosítása Az ígéretes tehetségű tanulók azonosítása: Egyre meggyőzőbbek azok a vélemények, amelyek szerint a társadalmi haladás legfőbb letéteményesei, az ígéretes tehetségű gyermekek és ifjak. Ezért is kell őket különös figyelemmel követni. Az iskolában és a mindennapi életünkben is különleges körülményeket és bánásmódot érdemelnek. A tehetségek azonosítására, kiválasztására az iskolában a következő eszközöket veszik igénybe: iskolai eredményesség, osztályzatok, versenyhelyzetben nyújtott eredmények, sajátos képességeket, készségeket felmérő tesztek, személyiségi tesztek, ún. objektív módszerekkel rendszeres tanári értékelés, szülői megfigyelés, kortársak véleménye, ún. szubjektív módszerekkel. 4

I.S. Renzulli:Tehetség modellje Renzulli két típusú kiemelkedő tehetséget különböztet meg: Az iskolai kiválóságot és a kreatív, produktív tehetséget. Mindkettő egyformán fontos, Renzulli szerint legtöbb esetben a két típus össze is fonódik. A modell szerint a képességek magas szintű kibontakozását 3 tulajdonság sajátos egymásra hatása eredményezi: magas intellektus, a feladat elkötelezettség és a kreativitás. Renzulli felfogása olyan magatartás típusokban nyilvánul meg, amelyeket 3 jellemvonás-csoport együttes hatása vált ki: az általános és/ vagy átlagon felüli képességek, magas szintű feladatvállalás, feladat elkötelezettség, magas szintű kreativitás. A tehetséges gyermekek képesek fejleszteni ezeket a jellemvonás csoportokat, és alkalmazzák is ezeket, bármely lehetséges teljesítményben. A helyi tanterv 5

A motiváció A motiváció a személyiség „sarkalló” ereje - így határozza meg Allport (1980) tömören azokat a személyiségjegyeket, amelyek elindítják az egyén tevékenységét, amelyek bizonyos célok felé irányítják, amelyek kitartásra bírják – akkor is, ha az álmokat nehéz megvalósítani, de amelyek le is állítják a felesleges, hiábavaló kísérleteket. A motiváció kérdéskörébe tartozik az is, hogy az egyén célokat tűz ki maga elé, terveket sző, tisztázza tevékenységének esetleges kockázatát, átgondolja a bizonytalansági tényezőket, azután elkezdi a munkát. A helyi tanterv 6

Tehetséggondozás célja a tehetséges gyermek rendkívüli képességei erős oldalainak fejlesztése, 2. a tehetséges gyermek rendkívüli, de gyengébb képességei, gyengébb oldalainak fejlesztése, 3. a kreatív körülmények javítása, tehetségirányítás, nehézségek kivédése, 4. azon személyiségvonások támogatása, melyeknek nincs közvetlen kapcsolata a tehetséggel. 7

Tehetséggondozás a Magyar Táncművészeti Főiskolán I. A tehetséggondozással, mint a hallgatói-oktatói kapcsolat és a hallgatói élet kiemelten fontos területével – a rektor, a művészeti tanács, a tudományos tanács, illetve valamennyi oktató foglalkozik. A táncművészeti és pedagógus tanulmányok folytatásához minden szinten veleszületett adottságokra és tehetségre van szükség. Az intézmény elsődleges célja ezeknek a hozott képességeknek a minél magasabb szinten történő kibontása: a tehetséggondozás.   Ennek során két szinten kell működnie a képzésnek: meg kell határozni azokat az általános követelményeket, amelyeket egy-egy adott évfolyamon, szakon a továbbhaladáshoz minden növendéknek/hallgatónak teljesítenie kell; fel kell ismerni azokat a személyes képességeket – azaz az egyéni tehetséget – amelyek kiművelését és kibontakoztatását segíteni kell. 8

Tehetséggondozás a Magyar Táncművészeti Főiskolán II. A tehetséggondozást szolgálják: a háziversenyek (előadóművészeti ill. alkotói területen egyaránt), repertoár órák, a nyilvános előadások, a külföldi továbbképzéseken való részvétel lehetőségei, a művészeti ösztöndíjak és díjak, a diákköri dolgozatok bemutatási fórumai, alkalmankénti – pl. évfordulókhoz kapcsolódó – pályázatok kiírása stb. 9

Kutatási terv Együttműködő partnerek: Magyar Táncművészeti Főiskola „ Vásárhelyi Tehetségpont”   Az együttműködés formája:keretszerződés (aláírás dátuma: 2010. 07.03.) Az együttműködés tartalma: A Magyar Táncművészeti Főiskola és a „Vásárhelyi tehetségpont” közösen végez kutatást a Magyar Táncművészeti Főiskola Partnerintézményeiben, a Partnerintézményekkel kötött megállapodás alapján. A kutatásban való részvétel a partnerintézmények részéről önkéntes.

A kutatás célja A Magyar Táncművészeti Főiskola Partnerintézményeiben folyó tehetséggondozó tevékenység vizsgálata, a táncos tehetségkoncepció megfogalmazása, a táncművészeti tehetség megfigyelési szempontrendszerének meghatározása, a produktív alkotói tehetségek azonosítása.

A következő kérdésekre keressük a választ: A partnerintézményként nyilvántartott alapfokú művészetoktatási intézményekben és művészeti középiskolákban:   Milyen szervezeti keretei vannak a tehetséggondozásnak? Milyen pedagógiai módszertani eljárásokat alkalmaznak a tehetséggondozás során? Milyen dokumentumokban milyen módon rendelkeznek a tehetséggondozás feladatairól? Végeznek-e tehetségazonosítást? Milyen tehetségazonosítási módszerekkel dolgoznak? A tanulók milyen arányban vesznek részt tehetséggondozó programokban? Milyen eredményeket érnek el a tehetséggondozás terén? Milyen életkorban (alsó tagozat-felső tagozat - középiskolás) milyen személyiségjegyek és milyen speciális képességek, teljesítmények alapján definiálják a reproduktív táncos tehetségeket, a produktív alkotó tehetségeket?

A következő kérdésekre keressük a választ: Milyen szempontok alapján választják ki a tehetséges tanulókat a versenyeken való szereplésre? Összeállítható-e egy egységes kritériumrendszer? Milyen motivációs jellemzői vannak a tehetséges tanulóknak? Milyen hatással van a szociális környezet a tehetségekre? Milyen személyiségjegyekkel rendelkezik a tehetséggondozó pedagógus? Hogyan jellemezhető a pedagógusok részvétele a tehetséggondozásban? A táncos tehetség kritériumai milyen mértékben mutatnak azonosságot illetve eltérést a különböző tanszakok tekintetében? Az interpretáló művészeti tehetségek fejlesztése mellett szerepet kap-e a produktív alkotó tehetség fejlesztése és segítése? Ha igen, milyen formában és módszerrel és eredménnyel történik?

Kutatási módszerek Adatgyűjtés (saját szerkesztésű kérdőívekkel) Általános adatok Pedagógusokra vonatkozó kérdőív/ tanszakonként (személyiségjegyek, képességek) Tanulókra vonatkozó kérdőív/ tanszakonként (személyiségjegyek, képességek, motiváció, szociális környezet) Intézményvezetői kérdőív ( tehetséggondozás hosszú távú fejlesztési tervére, vezetői elképzelésekre vonatkozóan) Dokumentumelemzés ( Pedagógiai Program, Egyéni feladatellátási terv, Munkaköri leírás, egyebek) Tehetségazonosítás: Renzulli - modell alapján, valamint speciális képességvizsgálat alapján

A kutatási eredmények dokumentumai Reproduktív táncos tehetségek megfigyelésének szempontjai életkorok szerint Produktív táncos tehetségek megfigyelésének szempontjai életkorok szerint Az intézményvezetők tehetségfejlesztési koncepcióinak összegzése MTF –által megfogalmazott tehetségkoncepció Az alapfokú művészetoktatási intézmények, művészeti középiskolák tehetségkoncepciójának összevetése a Magyar Táncművészeti Főiskola tehetségkoncepciójával (a továbbtanulási felkészítő foglalkozások tematikájának összeállítását segítheti a dokumentum)