Van-e munkahelyi kockázat? Ha van, milyen? Dr. Madarász Gyula Dr. Balogh Irén ÁNTSZ Megyei Intézete Nyíregyháza ÁNTSZ Városi Intézete Kisvárda, Mátészalka, Nyíregyháza, Vásárosnamény

A munkavédelemi törvény alapján a munkáltató felelőssége az alábbiak dokumentálása Azonosító adatok (hely, idő, készítő), a veszélyek, a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma, a kockázatot súlyosbító tényezők, az expozíció hatás – összefüggés elemzése, az expozíció becslése, a kockázatok minőségi ill. mennyiségi értékelése, a szükséges megelőző intézkedések meghatározása, határidő és a felelősök megjelölése

Anyag és módszer Ellenőrzött egységek száma: 80 Jegyzőkönyvek száma: 70 Kockázatbecslés: 10 Vegyi expozíció: 67 Az ellenőrzött egységekben foglalkoztatottak száma: 8995 Vegyi expozíciónak kitett, így a kockázatbecsléssel jellemzett munkavállalói populáció nagysága: 7182

Az ellenőrzött egységek tevékenység szerinti megoszlása

Veszély azonosításának szempontjai Felsorolja a felhasznált, a közti és a keletkező veszélyes anyagokat és készítményeket Az osztályba sorolás rögzített Felsorolja valamennyi lehetséges expozíciót Részletezi az expozíciót a technológiai sorrendnek megfelelően A lehetséges expozíciók megjelenése szerint azonosított az exponáltak létszáma Az expozíció kizárólag az adott veszélyes anyaggal tevékenységet végzőket érinti A veszély azonosítása kitér a környezet lehetséges expozíciójára

Veszély azonosításának értékelése

Veszély jellemzésének szempontjai 1. A veszély jellemzése tartalmazza az expozíciót jelentő anyagok: - fizikai-kémiai tulajdonságait - toxikológiai adatait - munkahelyi légtérben megengedett határértékeit 2. Ismerteti a dózis-hatás összefüggéseit az egyes vegyi anyagokra 3. Ismerteti, hogy milyen kedvezőtlen környezeti hatások várhatóak

Veszély jellemzésének értékelése A dózis-hatás összefüggés és a várható kedvezőtlen környezeti hatások jellemzése 60%-ban nem volt fellelhető a dokumentációban.

Expozíció becslés I.

A légszennyezők mérésének módszere

Expozíció becslés II.

Expozíció becslés III.

Expozíció becslés IV.

A kockázatbecslés alkalmazott módszere Kvalitatív 57% 3% Kvantitatív 12% 4% Szemikvantitatív 12% Nem megállapítható 12%

Minőségi kockázatbecslés Esemény A B C D Figyelmeztető x Jelentéktelen sérülés Nem halálos kimenetelű fogl. eredetű megbetegedés és/vagy baleset Halálos kimenetelű fog. eredetű megbetegedés és/vagy baleset Tömeges/halálos baleset és/vagy fogl. megbetegedés A: elkerülhetetlen B: lehetséges C: nem valószínű, de lehetséges D: lehetetlen

A kockázat jellemzése Nincs értékelve: 46 esetben Elfogadható kockázat: 4 esetben Nem elfogadható kockázat: 17 esetben (R>10μR; exp.>HÉ)

Nem elfogadható kockázat csökkentésére megfogalmazott intézkedések Egyéni védőfelszerelések használata 5 egységben Egyéni és műszaki védelem 5 egységben Műszaki védelem 5 egységben Veszélyes anyagot kevésbé 1 egységben veszélyessel helyettesít Intézkedési terv készítése folyamatban 1 egységben Ismételt kockázatbecslés 17-ből 10 egységben készült.

Kockázat jellemzése Váratlan esemény hatására megnövekedett kockázatra van-e becslésük? Karbantartási munkák kockázatára készült-e külön kockázatbecslés?

Összefoglalás Arra vállalkozhatunk, hogy a kockázatbecslés folyamatát, lépéseit, logikai sorrendjének betartását, a felhasznált dokumentumok megfelelőségét (biztonsági adatlap, mérési eredmények) ellenőrizzük A kockázatbecslés végső értékelését alapvetően meghatározó tényezők validitását, megfelelőségét nem vizsgáltuk (biztonsági adatlapok, biológiai monitor vizsgálatok, légtérszennyezettség mérés) 69%-ban a kockázat jellemzése, értékelése nem történt meg, a dokumentum nem ad választ arra, hogy a kockázat elfogadható-e vagy sem

Összefoglalás 17 egységnél a munkahelyi kockázat nem elfogadható értékelést kapott, ebből 10 munkáltató végzett ismételt kockázatbecslést, mely azt mutatja, hogy a felmérésben szereplők munkáltatók 15%-a tett eleget a kockázatbecslés (formai) követelményeinek. Nem elfogadható kockázat esetekben nem megállapítható, hogy a végkövetkeztetés a szükséges v. lehetséges egyéni védőeszköz, ill. a tett intézkedések hatására vált elfogadhatóvá, vagy mindezek figyelembe vétele nélkül

Általános megállapítások A kockázatbecslések nem egyedi program szerint készültek, a veszély azonosítás vagy csak munkabiztonsági vagy csak munkahigiénés szempontból történik meg Nem megállapítható a dokumentumokból, hogy ki, kik végezték a kockázatbecslést Többségében munkakörökre végzik el a kockázatbecslést (sematizmus), a konkrét munkahelyek specifikus jellemzői nem jelennek meg A kockázatok csökkentésénél, kiküszöbölésénél fontossági sorrendjének felállítása elmarad Nem leszabályozott a kockázatbecslési program ellenőrzése, hatékonyságának mérése Kockázatkommunikáció hiányosságai tapasztalhatók

Köszönetnyilvánítás Megköszönjük az ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézet Közegészségügyi Osztályán és a megye valamennyi Városi Intézetében dolgozó munka-, kémiai biztonsági felügyelőjének munkáját, mellyel hozzájárult az előadás megtartásához.