AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK USA AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Természetföldrajzi háttér Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetvilág a Csendes-óceán közepén. Nagytájai: Appalache- variszkuszi/kaledóniai röghegység Észak-Amerikai Kordillerák- Pacifikus lánchegység (Alaska, Parti, Cascade, Sierra Nevada) Nagy-Tavak- Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:Felső-tó Huron-tó Michigan-tó Erie-tó, Ontario-tó Péri- tengeri üledékkel borított síkság/táblavidék Parti-síkság- folyóvízi üledékkel borított síkság Florida- félsziget Kalifornia- félsziget Belső-medencék- Columbia,- Nagy-, Colorado-medence Sziklás.hg- Kordillerák legidősebb tagja Belső-síkság- tengeri üledékkel borított síkság

Természetföldrajzi háttér Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféle éghajlat alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedves kontinentális északon és esős szubtrópusi délen. Florida déli csúcsának éghajlata trópusi, akárcsak Hawaii-é. A nyugati hosszúság 100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat száraz a Nagy-medencében, sivatagi délnyugaton, mediterrán Kalifornia partvidékén, óceáni Oregon és Washington partvidékén, valamint Dél-Alaszkában. Alaszka legnagyobb része szubarktikus vagy sarkvidéki éghajlatú. Talaj: éghajlatnak megfelelően! Legfőbb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon, Arkansas, Szent Lőrinc-folyó, Rio Grande, Colorado, Ohio, Kolumbia. Az USA legmagasabb pontja az alaszkai Mount McKinley 6194 m.

USA-tájak

Társadalomföldrajzi-háttér Az Amerikai Egyesült Államok, röviden az Egyesült Államok (angolul United States of America, röviden United States vagy USA), független szövetségi köztársaság amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magába. Az Egyesült Államoknak 50 tagállama van + az egyik államhoz sem tartozó főváros („Szövetségi Kerület”). Államforma: szövetségi köztársaság Elnök: Barack Obama Hivatalos nyelv: angol

Társadalomföldrajzi-háttér 9,83 millió négyzetkilométeres területével és 308millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ negyedik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Népességszám: 308millió fő Népességföldrajzi összetétele: europid 80%, afro-amerikai 13% mongoloid 4,5%, indián1%% Népsűrűsége: 31fő/km2 Vallási megoszlás: római katolikus, protestáns Születéskor várható élettartam: 80év Városlakók aránya: 75%

Társadalomföldrajzi-háttér Nagy-Britannia 13 amerikai gyarmata 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. A 19. század elején megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz. A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Karolina, Észak-Karolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat. Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború) (1861–1865). Az öt éves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége. 1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.

USA-társadalomföldrajza A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé. Az első világháború idején az USA az Antant-hatalmakkal szimpatizált, s amikor 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek. Az Egyesült Államok kezdetben a második világháborúba sem lépett be, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. A Pearl Harbor elleni váratlan japán támadást követő napon, 1941. december 8-án az USA hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A II. világháború 1945-ös szövetséges győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengült Nagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és a kapitalista világ vezető hatalmává vált.

2001. szeptember 11-én terrortámadás érte a New York-i World Trade Centert, és az USA ezután szövetségeseivel megtámadta Afganisztánt, mivel a közép-ázsiai ország menedéket adott a támadás szervezőinek. Az afganisztáni háború alatt az ENSZ az ország újjáépítésében és humanitárius szerepekben vállal szerepet, míg a NATO katonailag is támogatja azt. Amerikai katonák 2007. március 7-én Bagdadban 2002-ben George W. Bush elnök mások mellett Irakot is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására. 2003-ban az USA kormánya a CIA jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USA Szaddam Husszein iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező) tömegpusztító fegyvereire hivatkozva az iraki háború keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött az iraki polgárháború.

Olvasmány Mindkét országban jelenleg is harcok dúlnak, összesen körülbelül 170 ezer amerikai katona részvételével. Az amerikai harctéri veszteségek Irakban nagyjából 3500 katonát jelentenek. Az iraki lakosság körében esett halálos áldozatok száma vitatott. Az amerikai hadsereg szándékosan kerülte az iraki polgári áldozatok összeszámlálását, az iraki hatóságok pedig képtelenek voltak arra, hogy pontos statisztikákat vezessenek.[Az Iraq Body Count projekt csak a hivatalos vagy médiaforrások által megerősített haláleseteket követi, és így a 90-100 ezer körüli halálozási adatuk alsó becslésnek tekinthető. A Lancet orvosi hetilap 2006 októberében megjelentetett egy cikket amely statisztikai mintavétel segítségével 655 ezerre becsülte a halálos áldozatok számát. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a polgárháborúban 4,2 millió iraki vált földönfutóvá. Az iraki beavatkozást jelenleg már az amerikaiak kétharmada elutasítja, jelentős részben ennek köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - mióta közvélemény-kutatási adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett. 2009 január 20.-án hivatalába lépett Barack Obama az USA 44. elnöke, s első afroamerikai jelöltje.

USA-gazdaságföldrajza USA az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma, bár Oroszország és Kína nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje a 2000-es évek közepére-végére jelentősen megnőtt. Gazdasága a Föld országai közül a legnagyobb, bruttó hazai terméke (GDP) több mint 14 300 milliárd amerikai dollár, ami a világ GDP-jének csaknem 21%-a. A kereskedelem központja pedig New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. A legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans a kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek. Houston az űrkutatás központjává lett. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Coláról. Dallas ismert az olajáról.

USA-gazdaságföldrajza Az USA a világgazdaság több mint 22%-át teszi ki, energia, gépipari és K+F területén a világ vezető világhatalma. Természeti adottságai: feketeszén: Appalache-hegység nyugati lábánál, Öt tó-vidéken vasérc: Felső-tó vidékén, színes- és nemesércek: Sziklás-hegység uránérc: Sziklás-hegység kőolaj, földgáz: Kalifornia, Mexikói-öböl partján (Texas, Lousiana), Alaszkában – kimerülőben kősó: Texas kén: Texas foszfát: Florida A texasi partvidéken bányászott kősó és kén, valamint Florida hatalmas foszfátlelőhelyei a szervetlen vegyipar (műtrágyagyártás) alapját képezik

USA-gazdaságföldrajza Energetika: Vízerőmű: Columbia- és Colorado-folyó Szélerőmű: Texas Naperőmű: Colorado Alapanyag/feldolgozóipar vaskohászat: Appalache-vidék (Pittsburgh, Bethlehem), Nagy Tavak vidéke (Buffalo, Cleveland, Detroit, Chicago-Gary, Duluth) alumínium-kohászat: New Orleans, autógyártás: Detroit, Cleveland, Baltimore, repülő-, rakétagyártás:, San Diego, Los Angeles, San Francisco, Houston, Seattle(Boeing) elektronikai ipar: New York, Boston, Philadelphia, Baltimore, Los Angeles kőolajfinomítás, vegyipar: Houston, Los Angeles élelmiszeripar: Minneapolis-St. Paul, St. Louis, Kansas City Kordillerák erdei és folyói mentén: fatelepek, papírgyárak működnek

USA-mezőgazdasága Szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott.

Mezőgazdasági-övezetek Közép – Nyugat: kukorica, szója; sertés, szarvasmarha (a mezőgazdaság felértékelődött; legnagyobb: Indianában, Iowában és Illinois-ban) Préri-fennsík: búza, legelők; szarvasmarha-tenyésztés Mississippi-alföld: szója, földimogyoró, Texasban gyapot; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés, baromfi Parti-síkság: Virginia – dohány, Mississippi delta – rizs, cukornád, Florida – zöldség, déligyümölcs; a legelőkön szarvasmarha-tenyésztés Kalifornia: mérsékelt övi gyümölcstermesztés (alma, körte, barack, szőlő), zöldségfélék, délen citrusfélék, gyapot; a legelőkön szarvasmarha- és juh-tenyésztés; öntözéses gazdálkodással Kordillerák: fűszertelepek Szarvasmarha tenyésztés szinte mindenhol folyik hatalmas méretekben(Hamburger), valamint elterjedt a juhtartás is; legeltető tartással. Minneapolis, St. Louis, Kansas City a malom és húsiparukról híres.

Amerikanizmusok

Kultúra Hamburger Coca-Cola Amerikai-futball Hollywood Mc’Donalds Farmer Limuzin Bill Gates Pattogatott kukorica

2001. Szeptember 11. Házifeladat egy oldalnyi ismertetőt erről a terrorcselekményről a füzetbe másolni.