Ágazati Szociális Párbeszéd Magyarország Székely Tamás

Környezet 1989 OÉT 1992 VDSZ többmunkáltatós ksz KSZ tárgyalások színhelye a munkahely Ágazati KSZ: Vendéglátás Sütőipar Villamosenergia Munkáltatói szervezetek gazdasági érdekképviselete Munkáltatók szervezettsége alacsony Szakszervezeti nyomásra jöttek létre a munkáltatói szervezetek

ÁPB előzményei 2001-ben Phare program -projekt 2003-ban Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakulása Magyarországon 2009: „ ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről ( LXXIV törvény)- Országgyűlési döntés

Intézményrendszerek a szociális párbeszéd területén autonóm szociális párbeszéd ágazati, alágazati és szakágazati PB-k Feladataik: ágazat fejlődésének elősegítése, megfelelő munkafeltételek kialakítása, munkaerő-piaci folyamatok elősegítése. Rossz a besorolás ( TEAOR )

Ágazati Párbeszéd Bizottságok középszintű fórumok makroszint felé közvetítik ágazataik országos hatású problémáit kollektív megállapodásoknál üzemi szintre tudják vinni az ágazati szinten elért eredményeket

Ágazati Párbeszéd Bizottságok tevékenysége Ágazat helyzete és fejlődése Gazdasági és munkaügyi folyamatok Konzultáció és kölcsönös tájékoztatás Nyilatkozatok az ÁPB javaslatairól, állásfoglalásairól

Ágazati Párbeszéd Bizottságok tevékenysége ágazati kollektív szerződési tárgyalásokat folytatnak szakmai anyagokat, elemzéseket készítenek konferenciákat, szemináriumokat, képzéseket szerveznek tanulmányutakat biztosítanak adott témákban nemzetközi kapcsolatokat építenek

ÁPB-k részt vesznek az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok munkájában konzultációt folytatnak a kormánnyal és annak szervezeteivel, hogy az ágazati szereplők szempontjai, érdekei megjelenjenek az országos koncepciókban, tervekben és programokban Szoros kapcsolatot tartanak az illetékes szakminisztériumokkal. A minisztériumok egy kijelölt szakértője véleményezi az ágazati partnerek által előkészített szakanyagokat.

Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa Háromoldalú testület ÁPB-k oldalainak vezetői alkotják Általános működési feltételek Ügyvivői testület, pü. Bizottság egyeztetések, állásfoglalások, ajánlások, döntések

Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság Vizsgálja ÁPB-k jogszerű létrejöttét, megszűnését ágazati reprezentativitást kollektív szerződések ágazati kiterjesztését 2010. január-ig 35 ÁPB alakult meg

EMCEF-hez tartozó tagszervezetek ÁPB-k Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Gyógyszeripari Alágazati Párbeszéd Bizottság Villamosenergia-ipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság

Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 1992: első bértarifa szerződés aláírása gyógyszeriparban 1993 óta van ágazati KSZ 2003. november. 28. A Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság megalakulásáról szóló megállapodás aláírása

Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Résztvevők: munkavállalói oldal részéről Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, Vegyipari Szakszervezetek Szakági Szövetsége, MOL Vegyész Szakszervezet Gyógyszeripari Szakszervezeti Szövetség Gumiipari Szakszervezeti Szövetség Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége és a munkáltatói oldal részéről Magyar Vegyipari Szövetség Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége Magyar Gumiipari Szövetség HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége

Vegyipari ÁPB tevékenysége a vegyipari ágazat/szakágazat nemzetgazdaságban betöltött szerepének, elismertségének növelése arculatának pozitív kialakítása és közvetítése, az ágazatot és a munka világát érintő jogszabályok, a foglalkoztatás-, bér- és jövedelempolitika, oktatás, képzés

Vegyipari ÁPB tevékenysége munkavédelem, az EU-ban működő ágazati párbeszéd bizottságokba való bekapcsolódás, környezetvédelem, munkahelyi egészség és biztonság,

Vegyipari ÁPB tevékenysége Tanulmányok A munkaerő kölcsönzés problémái. A visszaélések megakadályozásának lehetőségei A szociális partnerek javaslatára a Parlament növelte a kölcsönző cégek felelősségét és a kölcsönzött munkavállaló védelmét. Merre tovább? A magyar vegyipar jövőképe. A magyar vegyipart érintő szakképzés, felnőttképzés fejlesztésének problémái, lehetőségei. Tájékoztató az álláskeresést támogató és a foglalkoztatást elősegítő rendszer módosítására a Foglalkoztatási Törvényben „A vegyipar és alágazatainak foglalkoztatási problémái a munkaerő-piaci helyzet várható alakulása” című tanulmány

Vegyipari ÁPB tevékenysége Tanulmányok a vállalati szociális párbeszéd rendszere a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot alkotó alágazatokban (ágazati kollektív szerződések, bérmegállapodások). Kollektív szerződések az Európai Unióban, Környezetvédelmi beruházások hatása a magyar vegyiparban. Magyar vegyipar és a REACH. Magyar vegyipar jövője és 10 év távlati lehetőségei. Egészségvédelmi feladatok a vegyipar területén Munkavédelmi helyzet a vegyipari ÁPB területén

Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Tagjai: Munkavállalói részről: Gázipari Szakszervezeti Szövetség Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmák Dolgozóinak Szakszervezeti Szövetsége Munkáltatói oldal: Magyar Gázipari Egyesülés

Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság Legfontosabb feladatai gázipari szakképzés, utánpótlás: szakképzési alap felhasználása, a közép és felsőfokú szakképző intézmények támogatása, a képzéstervezés, személyre lebontott képzési tervek, gyakorlati képzés, a képzés minőségének javítása, távoktatási rendszer (e-learning) bevezetése kommunikációs, tárgyalástechnikai ismereteket oktatása Gázipari konferencia: Témái: Energiapolitika, energiakérdések, ezen belül a gázenergia helyzete A gazdasági változások hatása a munka és egészségvédelemre, munkabiztonságra Tanulmányok Borbély Szilvia: A gázipari képzés helyzete Magyarországon 2006 után - 2009. március,

Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Tagjai: Munkavállalói részről: Bánya – és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete MOL Bányász Szakszervezet Munkáltatói részről: Magyar Bányászati Szövetség

Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság Tevékenységei: Jövőt meghatározó energiapolitikai koncepció kidolgozása Aktuális energetikai témák Bányászatot érintő kormány és miniszteri rendeletek megvitatása, Konferenciák: Megújuló és meg nem újuló energetikai természeti erőforrások hasznosításának lehetőségei, kiemelt figyelemmel a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra (2006)‏ Hazai energiapolitika aktuális kérdései, (hazai bányászat jelenlegi helyzete, iparág szerkezete, jövedelemtermelő képessége, foglalkoztatás) (2006)‏ „Lépésről lépésre” Szociális partnerek szerepe az európai hosszú- távú energiapolitikában: nemzetközi kerek-asztal konferencia az munkaügyi kapcsolatokról a bánya és energiaiparban a kibővített Európában” (2009)‏

Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 2009 év legfontosabb eseményei: az energia- és nyersanyagellátás biztonsága, s ezzel összefüggésben a hazai ásványi erőforrásokhoz való hozzáférés elősegítése Szénbányászat támogatási rendszere Egészség és biztonság CO2 kereskedelem hatása a kitermelőiparra A gazdasági válság hatásai a kitermelőipari foglalkoztatásra Szakmai képzés, szakképesítés szabályozása, bérkérdések Tanulmányok „Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok felhasználásának hatékony fejlesztési lehetőségei, energia- és környezetgazdálkodás”

Következtetések jogi keretek és formák adottak, különböző megoldások az ágazatokban, szociális partnerek erősek( bányaipar, vegyipar), közös fellépés, erős lobbi tevékenység, közös tanulmányok, megfigyelők a döntéshozó szervezetekben, részvétel a törvények előkészítő munkáiban, vegyipari ágazati megállapodás (2003), bányaipari ÁPB szerepe a Bányaipari törvény aktualizálásában,

Általános problémák Munkavállalók tájékozatlansága KSZ tartalmának elszegényedése: Kikerült az ágazati KSZ-ből a felszabadult munkaerő újra elhelyezése az ágazaton belül (sütőipar, villamosenergia-ipar)‏ Nem kerültek be az ágazati KSZ-be olyan új elemek, mint a távmunka, munkaerő-kölcsönzés Hiányzik az élethossziglan tartó tanulást elősegítő intézkedések Hiányzik a KSZ-ből a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség biztosítása Hiányoznak a család és a munka összeegyeztetését célzó intézkedések Hiányoznak a stresszre vonatkozó munkabiztonsági szabályok És hiányzik a csökkent munkaképességüek foglalkoztatásának elősegítése

Pozitív példák a VDSZ területén Tisztségviselők képzése Fiatalok és nők speciális képzései munkahelyi diszkrimináció elleni fellépés az egy életen áttörténő tanulás munkahelyi diszkrimináció a munka és család összeegyeztetése Saját honlap, szakszervezeti kiadványok

Kihívások Válság Gyárbezárások Kiszervezések Létszámcsökkenések Új munkáltatók

Jó példák az ágazati szociális párbeszédben Magyarországon Pozitív változások a munkatörvényekben Erős szociális partnerek, lásd bányaipar, vegyipar, vendéglátóipar Szociális partnerek képesek befolyásolni a törvényhozást; bányaipar, vegyipar, vendéglátóipar, villamosenergia-ipar Szociális partnerek közös tanulmányokat készítenek az ágazatok speciális problémáinak megoldására; bányaipar, vegyipar, vendéglátóipar Esélyegyenlőség, képzés, szakképzés szerepel a KSZ- ben; vegyipar Ágazati Szakszervezetek részt vesznek a törvény előkészítésekben

Köszönöm a figyelmüket