Demeter András Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A JOGHARMONIZÁCIÓ. Az államok konszenzusa alapján elfogadott, szerződéses és szokásjogi magatartási normák összessége, amelyek a nemzetközi jogalanyok:
Advertisements

A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Pelech Dávid Budapest Duna Kontakt Pont
Innováció II. Rákóczi Ferenc Szakközép –és Szakiskola Kisvárda.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
Nemzeti Közlekedési Stratégia kialakítása Magyarországon Szűcs Lajos, főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály.
Az EU „Városi környezet” tematikus stratégiája – a városi környezetgazdálkodás perspektívái Dr. Buzás Kálmánné KvVM Környezetpolitikai Osztály Szakmai.
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
ENVI-ART Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
A Közös Agrárpolitika (KAP) aktuális kérdései, várható változások ÚMVP képzés „Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
HELYI PARTNERSÉGEK, MINT A VIDÉKI KORMÁNYZÁS INNOVATÍV ESZKÖZEI 1 A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. vándorgyűlése Révkomárom, november 25.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
: ITI és EGTC Az ETT-k lehetséges szerepe a határ menti ITB-k megvalósításában.
A Stratégiai Monitoring Jelentés ÚMVP Monitoring Bizottság június 28., Budapest Dr. Maácz Miklós Főosztályvezető-helyettes Vidékfejlesztési Minisztérium.
Tájékoztató a területfejlesztésért felelős főigazgatók üléséről Drahos Zsuzsanna Budapest, április 7.
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) – egészségügyi és szociális vonatkozások: Az Egészségügyi és Szociális Ágazati Információs Stratégia (MITS-ESZ)
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
1 A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK.
A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok A klímaváltozás és a legfontosabb hazai feladatok Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
Az Európai Unió ökológiai hálózata
Dr. Éri Vilma igazgató, Környezettudományi Központ
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
Simon Gábor a Fogyasztóvédelmi Bizottság elnöke Budapest, június 16. Fogyasztóvédelem és jogalkotás napjainkban.
Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia január 26.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
Miért fontos a komplex rehabilitáció az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája szempontjából? Budapest, december 3.
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. Folyamat Kormányprogramban Kormányprogramban OGY határozat-tervezet OGY határozat-tervezet NÉS koncepció: MTA-EMLA,
A magyar vidékfejlesztés és mezőgazdaság jövője Európában Konferencia 2011.május 24. Javaslatok az EU vízpolitikájának integrálására a Nemzeti Vidékstratégia.
Az EU új Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramja és a magyar álláspont kialakítása A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kapcsolódó feladatai Előadó: Schváb.
A NATURA 2000 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
EU szabályozás Általános környezetvédelmi jogtár Forrás:
EU szabályozás: a természet és a biodiverzitás védelme
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Az Európai Duna Régió Stratégia a környezet- és természetvédelem szempontjából Dr. Rácz András környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár.
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanács sajátos szerepe az Európai Uniós szabályozások érvényesítésében hazai nemzeti és helyi szintű szabályozásokban Horváth.
A természeti környezet védelmének ösztönzése a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával.
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
A természetvédelem lehetőségei a LIFE+ programban
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Ember és környezetének viszonya
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
DUNA STRATÉGIA … Szilvássy István, Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége Nagymegyer, október 19.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
KAP reform, az agrártámogatások új rendszere. Vidékfejlesztési Támogatások.
Az EU Duna Régió Stratégia elfogadása, hazai és európai uniós prioritásai Nádasi György Külügyminisztérium Győr, október 11.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
LIFE KÖRNYEZETVÉDELMI ALPROGRAM
Előadás másolata:

A globális környezeti kihívások megjelenítése az Európai Uniós szabályozásokban Demeter András Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság Természetvédelmi és Biodiverzitás Osztály

Az Európai Unió környezetvédelmi politikájának néhány mozzanata 1973 az Első Környezetvédelmi Akcióprogram 1987 környezetvédelmi fejezet az Egységes Okmányban Maastrichti és Amszterdami Szerződések óta: > a környezetvédelem vezérelvként jelenik meg > a szennyezés felszámolásáról a megelőzésre terelődik a hangsúly > a civil szféra nagyobb mértékű bevonása > a végrehajtás nagyobb figyelmet kap > a környezeti szempontok integrálása az ágazati politikákba

6 adat a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramról 10 évre szóló program (2002-2012) 4 környezetvédelmi terület 3 horizontális kérdéskör 156 cselekvési pont 3 to 4 éven belül tematikus stratégiák 4 után felülvizsgálat

A 6. Környezetvédelmi Akcióprogram prioritásai 1. Éghajlatváltozás 2. Természet és Biológiai Sokféleség célkitűzés (götenburgi európai csúcs): megállítani a biodiverzitás csökkenését 2010-re! 3. Környezet és egészség, életminőség 4. Természeti erőforrások és hulladék

A 4 területen a következő 5 szempont alapján eredmények Létező környezetvédelmi joganyag végrehajtása Környezeti szempontok minél hatékonyabb integrálása a többi releváns politikába Szoros együttműködés az üzleti szférával és a fogyasztókkal Állampolgárok jobb tájékoztatása Környezettudatosabb földhasználati magatartás segítése

Az akcióprogram félidős felülvizsgálata (2006) A fő „csapásirányok” változatlanok Nem elég „többet ugyanabból” A hátralévő időszak kiemelt feladatai pl. : Fokozott nemzetközi együttműködés A „jobb szabályozás” elveinek érvényesítése a környezeti döntéshozatalban Az integráció fejlesztése

Az EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE (COM (2006) 216) A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG CSÖKKENÉSÉNEK MEGÁLLÍTÁSA 2010-IG — ÉS AZON TÚL Az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása az emberi jólét érdekében

Háttere Az Európai Közösség Biodiverzitás Stratégiájára (1998) és Akcióterveire (2001) épül Válasz a 2010-es kötelezettség-vállalásokra és a Fenntartható fejlődési Stratégia természetes rendszerek visszaállítására vonatkozó célkitűzésére A biodiverzitás-politika 2003-2004-es felülvizsgálatán alapul Figyelembe veszi a tematikus stratégiákat, a 2007-2013-as Pénzügyi Tervet

Célja Összefogni az összes szereplőt a 2010-es célok eléréséhez, elősegíteni a biológiai sokféleség helyreállítását valamint: Elősegíteni a hosszú távú elmozdulást egy új egyensúlyhoz a védelem és a fejlődés között Eleget tenni a Tanács és a Parlament felé fennálló jelentési kötelezettségnek a EK Biodiverzitás Stratégiáról és annak Akcióterveiről

Tartalma Közlemény Bevezetés Miért fontos a biológiai sokféleség? Mi történik a biológiai sokféleséggel és miért? Mit tettünk eddig, és az mennyire volt hatékony? Mit kell még tenni? Mellékletek EU cselekvési terv 2010-ig és azon túl (kb. 160 konkrét cselekvés) EU biológiai sokféleségének kulcsmutatói

Mit kell még tenni? 4 POLITIKATERÜLET A biológiai sokféleség az EU-ban Az EU és a világ biológiai sokfélesége A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás A tudásalap 10 célkitűzés a fenti politikaterületekhez 4 fő támogató intézkedés

Az EU cselekvési terv 2010-ig és azon túl Újdonság 3 fontos szempontból: Cselekvéseket határoz meg, amelyek a 2010-es kötelezettségvállalásokat célozzák Mind a Közösség intézményeihez, ind a Tagállamokhoz szól, és feladatokat és felelősségeket határoz meg mindegyikre Tiszte célkitűzéseket és indikátorokat határoz meg, amikkel az előrehaladás mérhető

Biológiai sokféleség az EU-ban Célkitűzések Az EU legfontosabb élőhelyeinek és fajainak védelme. A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és helyreállítása az EU tágabb vidéki tájain A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és helyreállítása az EU tágabb tengeri környezetében A regionális fejlesztés, a területfejlesztés és a biológiai sokféleségösszeegyeztethetőségének erősítése az EU-ban 5. Az inváziós idegen fajoknak és idegen genotípusoknak az EU biológiai sokféleségére gyakorolt hatásának számottevő csökkentése.

~ 25.000 Natura 2000 terület ~ 20 % -a az EU-25 kiterjedésének

Különleges madárvédelmi területek

Közösségi jelentőségű területek

2. politikaterület Az EU és a világ biológiai sokfélesége Célkitűzések 6. A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzetközi kormányzás hatékonyságának jelentős erősítése 7. Az EU külső segítségnyújtásában a biológiai sokféleség és az ökoszisztémaszolgáltatások támogatásának jelentős növelése 8. A nemzetközi kereskedelemnek a világ biológiai sokféleségére és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásainak jelentős csökkentése

3. politikaterület A biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás Célkitűzések 9. A biológiai sokféleség éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának támogatása. Például: Kibocsátás csökkentés A Natura 2000 hálózat koherenciájának és konnektivitásának javítása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a mérséklést célzó intézkedések hatásvizsgálata

4. politikaterület A tudásalap Célkitűzés 10. A biológiai sokféleség védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tudásalap jelentős megerősítése az EU-ban és világszinten Például: Új EU mechanizmus független, hiteles tanácsadásra a végrehajtás és a politikafejlesztés céljából Elősegíteni a biológiai sokféleség állapotának és trendjeinek, a rájuk ható tényezők, valamint a politikai válasz hatékonyságának kutatását

Támogató intézkedések A megfelelő finanszírozás biztosítása Az EU döntéshozatalának megerősítése Partnerségek kiépítése A nyilvánosság tájékozottságának, tudatosságának és részvételének megteremtése

Monitorozás, értékelés és felülvizsgálat évente jelentés a Tanácsnak és a Parlamentnek a cselekvési terv végrehajtásáról, Karcsúsított monitorozási és jelentési keret, indikátor-együttes A végrehajtás és hatékonyság félidős értékelése 2008-ban Teljeskörű értékelés 2010-ben & 2013-ban, a 2014+ Pénzügyi Terv számára

És végül… egy EU-szintű vita megindításának bejelentése egy hosszú távú elképzelés céljából Mint keret a politika számára ‘a vital, and indeed vitalising, part of the debate on the future of Europe.’ (Dimas környezetvédelmi főbiztos)

Reakciók a Tagállamokból és a civil társadalomból ‘Az eddigi erőfeszítések…a nemzetközi szervezetek és kormányok teljes figyelmét és támogatását érdemlik…’ (a magyar, litván, osztrák, finn és horvát köztársasági elnökök levele az Európai Bizottság elnökének) ‘A Biológiai Sokféleségről szóló közlemény nagy előrelépés. Az elkötelezettség kifejezése és keretet ad az elszámolhatóságnak. Olvassák komolyan…’ (Achim Steiner, IUCN)

Hogyan tovább? Az Európai Unió Tanácsa: A finn elnökség alatt a Környezetvédelmi Tanács decemberben tanácsi következtésekben válaszol, több más szakterületi tanács (pl. mezőgazdasági, halászati, versenyügyi) is tárgyalja Európai Parlament: saját kezdeményezésként tárgyalja A Régiók Bizottsága is ad véleményt ABizottság jövő évi munkatervének tervezésében szerepel

Streamlining European Biodiversity Indicators 2010 A „SEBI2010” Projekt Streamlining European Biodiversity Indicators 2010 Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, ECNC és UNEP-WCMC koordinációjában

Kiválasztott fajok : Páneurópai Mindennapi Madarak Indexe Indikátor kész Adatok gyűjtése folyik 18 ország 24 éves idősor

Invázív idegenhonos fajok indexe 5 10 15 20 25 30 35 40 Number of species pre- 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2001- Not known Year of introduction Bacteria & virus Reptiles & amphibians Macrophyte Fungi Molluscs Crustacean Fish

Köszönöm figyelmüket! További információ: http://europa.eu.int/comm/environment/ nature/home.htm