TÁMOP /1/A Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi képzési terület alapszakjaihoz A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A bologna képzés helyzete az SZTE természettudományi szakjain Varga Zsuzsa SZTE TTIK Projektkonferencia, Debrecen október 1.

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 2 A helyzetfelmérés szempontjai *  A ciklusos képzés kialakítása  Új képzési forma és tartalom felépítése  Oktatás és tanulásszervezés, a képzés folyamata *Bókay Antal: Kérdések, témák a bologna képzés elemzéséhez, 2010.

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A ciklusos képzés kialakítása  A mesterképzés ismerete nélkül jött létre  Az alapképzés túlzottan specializált (szakirányok, tanári minor, alapozás csak az félévben)  A mesterszak a nem előzményszakról jövők miatt megismétel BSc ismereteket Alap és mesterszak egymás után: 2 szakdolgozat 2 záróvizsga – kevesebb szakmai kredit

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Alapozó-e az alapszak?  szakmai kredit van rá – kevés  Mindenütt vannak szakirányok – túl korai specializáció  A régi egyetemi képzés valahogy benne van (komplett képzés legyen annak is, aki abbahagyja)  Tapasztalat: nem kell szakirány, hanem erős alapozás: természettudomány, matematika, társadalomtudomány, informatika

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg FSZ, szakirányú továbbképzés  Az FSZ idegen maradt a felsőoktatás (az egyetemi karok) számára  A földrajz szakot (idegenforgalom) kivéve nincs kapcsolat FSZ-hez  FSZ kreditelismerés problémás  Szakirányú továbbképzés gyakorlatilag megszűnt (vagy nem is volt), de  A szakirányok újraéledhetnek szakirányú továbbképzésként  Piaci körülményekhez könnyen lehetne szakembert képezni (pl. lézerfizika)

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Alapszak és a munkaerőpiac, az „alkalmazhatóság”  A végzettek nagy része belép a mesterszakra

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A kreditrendszer kialakításának tapasztalatai  Kredit-óraszám megfeleltetés formális és egyenetlen:  Szakmánként eltérő (biológia, matematika, földrajz, -> környezettan)  Tanszéki, oktató érdekek, a kapacitás és a hagyományok meghatározók  Pozitívum: jelenleg minden szakon megtörtént vagy folyamatban van a kreditallokáció felülvizsgálata  Kötött képzési programok, tárgyak erős egymásra épülése az első években (az alapozás ezt kívánja)  Negatívum: a hallgató lemarad, ha eltér a mintatantervtől. Kapacitáshiány miatt nincsenek a tárgyak minden félévben hirdetve.  Átlag oktatói vélemény: a kreditrendszer túl sok szabadságot ad a hallgatónak, kevés a szűrő

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A kreditelismerés helyzete  Nagy része automatikus: a hallgató ugyanarra vagy rokon szakra jelentkezik vissza (időszakonként 3-4 ezer kérvény!)  Következmény: Nincs szükség az elismerés korlátjára  „Valódi” kreditelismerési esetekben megjelennek finomabb összehasonlítások:  A tanult ismeret színvonala, mélysége  Gyakorlat-elmélet óraszáma  Az ismeret elavult jellege  FSZ és bizonyos intézményekben szerzett kreditek esetén inkább elutasítás, mint elismerés

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Kredit és hallgatói munkaóra viszonya  OMHV kérdés: „Mennyire van összhangban a tárgy kreditje a végzett munka mennyiségével?”  Sajnos a válaszokból nem tudható csak az eltérés, de az irány (sok a kredit vagy kevés) nem.  Problémák:  Nincs átlaghallgató, minden vélemény szubjektív elemeket hordoz.  A kreditallokáció egyenetlen, nem tükrözi a hallgatói munkát, más szempontok is meghatározók voltak  A tárgyak eltérő teljesítési követelményei még azonos óraszám és kredit mellett is

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A képzés folyamata – új módszerek, stratégiák  A többség a klasszikus tantermi órák formájában tanít  Több száz fős tömeget hogyan másképp?  Nincsenek kidolgozott stratégiák, oktatók és hallgatók egyedül küzdenek a megváltozott környezetben.  Új oktatási módszerek önkéntes alapon léteznek (on-line tanulás, tesztek, önálló kiselőadások, évközi munka) – gyakorlat szemináriumi szinten  A tudásfelmérésben elektronikus eszközök (teszt) jelentek meg. A szóbeli számonkérés erősen szorul vissza  A „jó kutató” az egyúttal „jó oktató”

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A tárgyak és vizsgák száma A képzés első három félévének jellemzői:  A tárgyak száma sok  félévente 7-8, ea és gyakorlat külön számolva  Az alapozó tárgyakra a 2 óra = 2-3 kredit jellemző.  Szakonként különbségek: A kémia a sok labor miatt óraszám>kredit, biológia óraszám= kredit, többi szak óraszám < kredit  Magas a vizsgák száma  Környezettan szak 10-12, az átdolgozott szakokon (földrajz, matematika) 5, a többin 7 az átlag

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A tárgyak és vizsgák száma

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A tárgyak és vizsgák száma 2. félév

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg A végzettek és a belépők aránya  Végzettek aránya a belépőkhöz képest

TÁMOP /1/A A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 15 Merre tovább? Köszönöm a figyelmet!