6.Fogalomalkotás [C. G. Hempel: A taxonómia alapjai. In: Bertalan (szerk.): A társadalomtudományi fogalmak logikája (Helikon, Budapest 2005)] 1.A definíció A (tudományos) fogalom és a szó (szakkifejezés). Definíciók a)az osztenzív definíció (rámutatás) gyakorlata és elmélete b)egy már használatos szakkifejezés elfogadott jelentésének leírása

1)tartalmi vagy analitikus definíció (az intenzióra alapozva) 2)az alkalmazási terület meghatározása (az extenzióra alapozva) Az analitikus definíció szerkezete: A definiendumnak (a meghatározandó kifejezésnek) ugyanaz a jelentése, mint a definiensnek (a meghatározó kifejezésnek). Példák: Az ’apa’ ugyanazt jelenti, mint a ’férfi szülő’. A ’vakbélgyulladás’ ugyanazt jelenti, mint ’a vakbél gyulladása’.

c)egy újonnan bevezetett kifejezés vagy egy sajátos technikai értelem előírása (megállapodás) – amely természetesen nem igaz vagy hamis Az előíró definíció szerkezete: A definiendumnak jelentésének ugyanannak kell lennie, mint a definiensnek. vagy A definiendumon ugyanazt értjük, mint a definiensen. Példák: A ’sűrűség’ kifejezés a ’köbcentiméterenkénti tömeg grammban’ rövidítése. A nulla töltésű és egy tömegszámú részecskéket neutronoknak fogjuk nevezni.

A leíró és előíró definíciók kiküszöbölhetők a definiens behelyettesítésével. –Ezáltal egy elmélet definíciói láncba rendezhetőek, de a lánc előbb-utóbb körbeér. Példa: ’szülő’ = Df ’apa vagy anya’ ’apa’ = Df ’férfi szülő’ ’anya’ = Df ’szülő, de nem az apa’ Helyettesítsük be az első sor definiendumát a második sor definiensébe, és máris önmagával próbáljuk meg definiálni a második sor definiendumát.

–Ebből következőleg sosem lehet egy tudományos rendszer minden kifejezését a rendszer más kifejezéseivel definiálni. Mindig lesznek ún. primitív (definiálatlan, magától értetődőnek tekintett stb.) kifejezések, amelyek segítségével a rendszer többi kifejezését definiáljuk, de ők maguk a rendszeren belül nem definiálhatók. Egy lelkiismeretesen felépített axiómarendszer ezek listájával kezdődik.

2.Az operacionális definíció előnyei és problémái –A tudományos szakkifejezést (annak jelentését) kizárólag egy meghatározott ellenőrzési művelet definiálhatja (Bridgman). Pl. egy fém ’keményebb’ a másiknál, ha azt meg lehet vele karcolni (ez az ellenőrző művelet), de ez fordítva nem áll fenn. Így ugyan a keménységet nem igazán lehet kvantifikálni, de pl. egy 10 fémből álló sorozattal meg lehet adni a keménységi fokokat. A ’hosszúság’ operacionális definíciója egy szilárd mérőrúdnak a két pont közötti rakosgatásából állhat. A ’hőmérséklet’-é hivatkozhat pl. egy higanyoszlop hosszára.

–Ezeket a műveleteket bármely kompetens megfigyelőnek végre kell tudni hajtania. –Az operacionális definíció gyakran használatos a pszichológiában (pl. az ’intelligencia’ az, amit az intelligenciatesztek mérnek) és a társadalomtudományokban. –Problémák: A fenti hosszúság-definíció mellett hogyan mérhető meg egy gömb két pontja közötti távolság, két föld- rajzi pont közötti távolság, a csillagok és a galaxisok távolsága? Ha más műveleteket használunk, akkor garantálható-e a konzisztencia közöttük? (Ugyanez a hőmérséklet, sőt az idő fogalmánál is felmerül.) Ebből az is következik, hogy az önmagában operacionálisan nem ellenőrizhető hipotézis kontextusaiban még lehet értelmes.