A középkori szláv államok kultúrája A cseh kultúra a kezdetektől a 17. század közepéig

A nyugati szláv államok A középkori, reneszánsz- és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“. A csehek horvát származásának mítosza: Čeh és két kisebb testvére, Ljeh és Rus (a lengyelek és az oroszok ősatyái) – 12. századi cseh krónikában (Kosmas, Chronica Boemorum, Kosmova kronika česká) 10.–11. sz.: Nagy Morvaország öröksége 11. - 13. sz.: A Pax Romanához és a latin nyelvű műveltséghez való tartozás és Szt. Václav-kultusz kiegyensúlyozó szerepe 14. sz.: IV. Károly korszaka és a cseh gótika 15. sz.: a huszita mozgalom kora 16.–17. sz. eleje: A rudolfiánus kultúra 17. sz.: A cseh emigráció kultúrája 17.–18. sz.: A cseh barokk kora

10. sz.: latin és szláv egyházi- kulturális kör és a kultúra egységes jellege Svatý Václav (Szt. Václav) kultusza. Uralkodó szerzetesi erényekkel és mártírhalála – két hagiográfia: latin (bajor szerző, a birodalmi kánon szerint – a helyi szentek kultuszának hagyománya, az uralkodói státuszának hangsúlyozásával), szláv (a keresztény mártírok hagiográfiája, Szt. Ludmilla kultuszával együtt – szellemi- etikai aspektusból). – első nemzeti szent – Csehország és a csehek égi patrónusa és „örökké való” uralkodója (a földi uralkodók megkettőzött szakralitása) – a cseh államiság fogalma – a föld, népe és égi uralkodója / földi helytartójának egysége („A Cseh királyság koronája”)  etnopatriotizmus és az államiság korán kialakult tudata (14. századi folytatása)

a horvát eredet etnomítosza, a földművelő első király legendája (Přemysl Oráč), a kereszténység felvételének Cirill-Metódtól, a népnyelv használata IV. Károly kora és a cseh gótika (14. sz.) – a cseh kultúra első virágkora: a nemzeti történelmi kulturális hagyomány és az európai állami, jogi és kulturális értékek egyesítése  a cseh messianizmus (Bohemia etimológiája) a prágai Hrad és Visehrad – a Német-Római birodalom állami-egyházi és kulturális központjai, a Karlovy egyetem megalapítása (1348), Prága mint „új Jeruzsálem” az udvari kultúra kialakulása és a karneváli kultúra előretörése (szatirikus irodalom) a „lágy” (nemzetközi) gótika

Huszita cseh kultúra – híd a Középkor és a Reformáció kultúrái között (a Reneszánsz kihagyásával) — a cseh nemzeti mítosz alapja: Jan Hus tanai és a nemzeti kultúra alapjai, a kulturális minimalizmus (kultúraellenesség), a huszitizmus sokszínűsége (poharasok és táboriták), a huszita háborúk Jan Žižka vezetése alatt és utána (1419–1434). 15. sz. vége – 17. sz. eleje: huszita és reneszánsz elemek keveredése, a tolerancia-elv terjedése a cseh humanizmusban (1609, Maestat – a vallási tolerancia chartája), A „Cseh testvériség” – a pedagógia nemzeti iskolájának megteremtésében (  Jan Amos Komenský, Comenius) két műveltségre tagolódás: provinciális sajátosság, elvi hagyományosság, nemzeti zártság.

az ellenreformáció támadásai, 17. sz. eleje az ellenreformáció támadásai, Habsburg-ellenes felkelés (1620), a nemzeti állami önállóság megszűnése. A rudolfiánus kultúra: Prága – birodalmi főváros, a manierizmus kultúrája (Ticho Brache, Johann Kepler – II. Rudolf asztrológusai, Gólem legendája), a barokk előkészítése (G. Arcimboldo allegorikus művészete) A cseh barokk kialakulása – ellenreformáció és Csehország újra katolicizálása

A barokk általános jellemzői (1570–1750) Ellentétek egymásnak feszülése: sötétség / fény, fent / lent, felszín / mélység, realitás / álom, pillanat / örökkévalóság stb.) ≠ harmónia, kiegyensúlyozottság; Erő, szenvedély (extázisig), dinamika (mozgás); Vizuális orientáció – díszítettség, reprezentatív pompa; Embléma és szimbolikusság Szintetikusság

Legjellemzőbb művészeti ágazatai: festészet, szobrászat, építészet, zene → színház (irodalom).

Reneszánsz és barokk a szláv kultúrákban A lengyel kultúra a 10.–18. század végéig

A kezdetek: erős morvai, később cseh hatás (Szt A kezdetek: erős morvai, később cseh hatás (Szt. Adalbertus Pragensis, Szt. Vojtěch [cs.], Wojciech [len.] kultusza). A nemzeti szent kultusza helyébe – Matki Boskiej Częstochowskiej (Częstochow-i Istenanya) ikonja és kultusza az államiság szentségének a hiánya, az egyházi és a világi hatalom szembeállítása. 10.–14. sz. Nem alakul egységes államiság. Szembenállás a Német-Római Birodalommal, a német lovagrendekkel, Kijevi Russal, tatárokkal. Területi, nemzetiségi, vallási és társadalmi tagoltság a kultúra decentralizációja Gallus Anonymus (1115, „vox populi vox dei”, „a nép szava az Isten szava”-elv) és Wincenty Kadłubek (1202.-ig) krónikái (Chronica Poloniae Maioris): a lengyel nemesi köztársaság gondolatának megszületése.

A szlachta ("sljahta", ném A szlachta ("sljahta", ném. Geschlecht = nemzetség) kiválasztottságának és bástyaszerepének sztereotípiája vs. a szomszéd népek negatív sztereotípiái. A lengyel nyelv – a latin kiegészítője  a 16. századra a lengyel kultúra és irodalom bilingizmusa. A vallási türelem elve Német és cseh impulzusok a lengyel gótika művészetében (14.–15. sz.) A Lengyel-litván királyság (1385-1569) → Rzeczpospolita eszméje  az ortodoxia problémája

királyi udvari és városi nemesi kultúra. A lengyel Reneszánsz (15. sz. közepétől) – a lengyel kultúra „aranykora” királyi udvari és városi nemesi kultúra. Reneszánsz és Reformáció Lengyelországban. a reneszánsz antropocentrikusság – a sljahta politikai öntudatának táptalaja (heraldika). palota- és kúriaépítészet, a szejmi politikai szónoklat, dekoratív pompa. a halál kultuszának és a szociális reprezentáció a síremlék és a koporsófestészetben a kopernikuszi fordulat a szarmata-eredet mítoszának kialakulása Jan Długosz Annales seu cronicae incliti Regni Poloniae (1480) Maciej z Miechowa (Maciej Miechowita ) Traktat o dwóch Sarmacjach Értekezés a két Szarmátaországról, 1517)

A barokk paradigma korai előjelei (16. sz. második felétől) Az ellenreformáció hatásai Lengyelországban A lengyel szarmatizmus mint a lengyel nemzeti és felekezeti öneszmélés fenoménje. Társadalmi okai és megnyilvánulásai: a sljahta „arany függetlenségének“ eszméje – az antik demokrácia örököse Lengyelország – „Antemurale Christianitais” – lengyel providencializmus és messiás eszme Ideológiai konfrontáció belülre (sljahta vs. szláv és litván többség) és kívülre (vs. ortodoxia, vs. centralizáció) politikai konfrontáció a külvilággal – határszituáció (érintkezés / harc a törökökkel, több etnikumú népesség, konfrontáció az ortodox régiókkal) A lengyel „szarmata” barokk: keleti és nyugati keveredése a sljahta öltözködésében, viselkedésében, emberideáljában

a népi kultúra hatása mérsékelt jelleg szarmata portré

Az iskoladráma „élet színháza“

Jelentősége: közvetítő szerep a nyugati barokk kultúra és a keleti szláv kultúrák között a keleti szláv kultúrákban zajló megújulási folyamat gyorsítása

Képek és hátterek forrásai http://www.referatu.ru/pictures_fail/31/828_2.htm Latin és cirill írások Balra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ad/Lech_111.PNG Lech s bratry: Čechem a Rusem http://curiavitkov.cz/images/zivot/vaclav-kopi.jpg Svatý Václav s praporem na kopí. Kodex Vyšehradský, 11.sz. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Premysl_orac.jpg http://www.umeni.euweb.cz/obsah/gotika/chrmsvvta.jpg Chrám sv. Víta, Praha http://www.vokrugsveta.ru/encyclopedia/images/4/40/Jan_Hus_na_drevorezbe.jpg Jan Hus. Kiszínezett fanyomat (1530–1540 között) http://www.masterandmargarita.eu/images/03karakters/rudolf.jpg Hans von Aachen, II. Rudolf császár portréja (1606/1608), Wien, Kunsthistorisches Museum, Gemäldegalerie http://cs.wikipedia.org/wiki/Soubor:Arcimboldovertemnus.jpeg Giuseppe Arcimboldo, Vertumnus, portrét Rudolfa II (1590-1591).

Background: http://czechstory.ru/cities/kutnaugora http://www.ilovecz.ru/index.php?idofimage=9710 http://www.photosight.ru/photos/1149336 Barokk szobor Szt. Ágnes kolostorban, Prága http://www.radio.cz/pictures/t/czech/cesky_krumlov_barokni_zamecke_divadlo.jpg Česky Krumlov barokk színháza http://archivetextures.net/ Background:

Csensztohovi Istenanya ikonja http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Czestochowska.jpg http://days.pravoslavie.ru/Images/im2559.htm Csensztohovi Istenanya ikonja http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/portret2.html http://sarmata.livejournal.com/119408.html http://www.enci.ru/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B7%D0%BC http://kolo-naleczow.w.interia.pl/wydarzenia.html Koło śmierci. po 1680. Nieokreślony malarz polski

http://www.bursa.krakow.pl/hostel/ru/tours--krakow--old--town http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/taniec_smierci_mniejszy.html „Taniec śmierci”, nieokreślony malarz bernardyński, lata osiemdziesiąte w. XVII(?) http://sarmata.livejournal.com/119408.html (1650) http://www.artprojekt.ru/Gallery/Russian/02.html Fjodor Alekszejevics cár portréja (1786) http://allday.ru/2007/08/09/albom_ornamentov_i_jelementov_khudozhestvennogo_oformlenija_v_stile_barokko.html Background: