Velázquez: „Las Meninas” 1656-1657 olaj, vászon, 318*276 cm 1734-ben megsérült az Alcázar tűzvészében, G. Miranda udv.festő restaurálta. Mindkét széléből levágtak (a jobb oldalon többet) Proveniencia: Madrid, Alcázar, inv. 1666, 1686, 1700 [„cuadro de la Familia”] Madrid, Palacio Real Nuevo, inv. 1772, 1794, 1814 „IV. Fülöp családja”; „Las Meninas”[a.m. Az udvarhölgyek hódolása] cím 1853-tól ma: Madrid, Museo del Prado [1819-től] inv. no.1174

kísérlet a mű kontextualizálására Victor I. Stoichita (U. Fribourg): Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré Zeitschrift für Kunstgeschichte, 1986 kibővítve: Das selbstbewußte Bild (1998) kísérlet a mű kontextualizálására egykorú festészetelmélet a királyi arckép funkciói és mibenléte Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Antonio Palomino El museo pictórico, 1724 „Nem más módon tette örökkévalóvá nevét Tiziano, aki lefestette önmagát, egy másik portréval, II. Fülöp őfelsége arcmásával a kezében: és ahogy Phidias neve sem húnyt ki, ameddig Minerva szobra épen maradt, ahogy Tizianóé sem fog, ameddig II. Fülöpé kitart, úgy Velázquezé is eltart még néhány évszázadig, ameddig az épp-oly emelkedett mint vonzó Margaritáé fennmarad, akinek árnyékában a festő egy ilyen magasztos birtokos jótékony hatásának köszönhetően önmaga ké-pét halhatatlanná tette .” . a festő jelenlétét az istenség/a király jelenléte legitimálja

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Antonio Palomino El museo pictórico, 1724 „Velázquez tiszta elméjéről azzal is bizonyságot tett, amit szellemes vonásokkal festett – éspedig egy tükör kristálytiszta fényét alkalmazta, amelyet a képtár leghátsó falán a képpel szemközt [frontero al Quadro] helyezett el, s amelyben katolikus király urunk, [IV.] Fülöp és Maria Anna tükörképét vagy visszfényét ábrázolta. . .” Újabb kutatások egyértelművé teszik, hogy a tükörben a festmény látszik (Campo y Frances, Auer, Moffitt, Snyder stb. )

A képtér berendezése Terry L. Fox számításai és diagrammjai alapján

A képtér berendezése Terry L. Fox számításai és diagrammjai alapján A tényleges képsík távolsága a k-i faltól kb. 16 m „a festő a képsíktól kb. 6,5 m-re helyezkedik el” ez a „királyi nézőpont” a Pieza de la Torre Dorada-ba esik: épp efölött helyezkedik el a király dolgozószobája (a Despacho de Verano) – ahol később a képnek lógnia kellett

John F. Mofitt: a mise-en-scène jelentősége a Las Meninas-on a képtér berendezése Terry L. Fox számításai és diagrammjai alapján Mit ábrázol a háttal levő kép? eddig kétféle válasz: magát a Las Meninast geometriai képtelenség: magassága nem lehet több 275 cm-nél szélessége csak becsülhető: az állványmerevítők pozíciójából a középtengelyre következtetve kb. 255 cm Las Meninas: 318 x 276 a királyi pár kettős portréja, ami a tükörben látszik ilyen reprezentatív képnek nyoma sincs, ami képtelenség

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Antonio Palomino El museo pictórico, 1724 „…az alakok között atmoszféra támad, elrendezésük pompás, az ötlet új: röviden, nincs olyan dícséret, amely megfelelne e mű stílusának és gondosságának, mert ez valóság, nem festészet.”   .

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A madridi Alcázar déli szárnya 1656 körül: az emelet (Planta Principal) az uralkodó pár által használt helységek: (F): a király dolgozó- szobája (despacho de verrano) a kép 1734-ig valószínűleg itt állt a falnak támasztva, quasi virtuális nyílást képezve a falon Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

A kép „tableau vivant”-ként való értelmezése gyakran merül fel Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A kép „tableau vivant”-ként való értelmezése gyakran merül fel extrém példája ennek: Théophile Gautier, 1882: „En face des Ménines on est tente de dire: Où est donc le tableau?” Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

a korabeli elméleti viták középpontjában Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A képek mérete a korabeli elméleti viták középpontjában Vicente Carducho: Diálogos de la Pittura, 1633 Pacheco, Arte de la Pintura, 1649 Paleotti, Discorso intorno alle imagini sacre e profane, 1582 kép – szimbólum – hasonlóság/azonosság Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

[aequalitas] vs [imago] egybevágóság kép megfelelőség Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) [aequalitas] vs [imago] egybevágóság kép megfelelőség a háttal álló a királyi pár vászon a tükörben Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

példa az [aequalitas]-ra Carducho-nál (1633): Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) példa az [aequalitas]-ra Carducho-nál (1633): az életnagyságú, plasztikus erejű feszület Velázquez maga is festett ilyet 1630-as első itáliai útja után az ún. San Placido Krisztusa 240x169 cm. [1632] Madrid, Prado (ún. négyszöges feszület-tipus, Pacheco is ezt ajánlja) Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) példa az [aequalitas]-ra Carducho-nál: az életnagyságú festett feszület fából, Juan Martinez Montanes (c. 1568-1649) munkája Cristo de la Clemencia (1603) Sevilla, Catedral „Még élve, fejét jobbra hajtva letekint arra, aki épp a kereszt lábánál imádkozik, mintha Krisztus maga beszélne ehhez a személyhez és őt arra emlékeztetné, hogy érte és miatta szenved.” [idézet Montanes szerződéséből, 1603] Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

A szobor közvetlen vonatkoztatása a nézőre: dialógus-szituáció Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A szobor közvetlen vonatkoztatása a nézőre: dialógus-szituáció a térkontinuitás feltételezése csak egy [aequalitas]-al egyeztethető össze Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

[aequalitas] és [imago] különbsége: Francisco Zurbarán (1598-1663) Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) [aequalitas] és [imago] különbsége: Francisco Zurbarán (1598-1663) önarcképe egy feszületen Szt. Lukács gúnyájában, festőszerszámokkal 1635-40 k. Madrid, Prado 105x84 cm (!) Ha életnagyságú lenne, egy valós esemény illusztrációjának vennék [aequalitas] így imago: dialógus in imaginem [képzeletben], en abyme [a semmiben lebegve] Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

(a Meninas mellett a legerő- teljesebb festői önmegjele- Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) példa az [imago]-ra Zurbarán (a Meninas mellett a legerő- teljesebb festői önmegjele- nítés szakrális összefüggésben) misztikus dialógus egy képzeleti közös térben, amely a halandót transzcendálja Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

a festő az [aequalitas] státusában élenagyság Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez megoldása: a festő az [aequalitas] státusában élenagyság az infánsnő udvari társasága De: modelljei nem [in aequalitate] jelennek meg, csak [in imagine] A királyi portré visszaadásának módja a kritikus pont, amely Velázquez státusát is meghatározza Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

Velázquez képi forrásai I. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai I. Jan van Eyck: Arnolfini házaspár [ 1434] London, NG (1555 óta a madridi udvarban) a Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

Velázquez képi forrásai I. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai I. Jan van Eyck: Arnolfini házaspár [ 1434] London, NG (1555 óta a madridi udvarban) a tükör: konvex speculum passionis Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

Velázquez képi forrásai I. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai I. Jan van Eyck: Arnolfini házaspár [ 1434] London, NG (1555 óta a madridi udvarban) Felirat Johannes de Eyck fuit hic 1434 Panofsky szerint a kép esküvői tanúságtétel a festő és a másik „tanú” csak a tükör közvetítésével „van jelen”: képi szignatúra Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez tükre: nincs belső, 3D-s tere síktükör kép-szerű (keretezett) a tükrözött testeknek nincs tömege mivel a tükörkép – azonos távolságról nézve - felezi a tükröződő tárgy méreteit a szembefordított vászon kb. a teremhossz kétharmadánál helyezkedik el a tükörben látható képnek egy 96x65 cm-es részlet felel meg a képen

Velázquez képi forrásai II. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai II. az ún. kabinetképek. If. David Teniers: Leopold-Willem herceg brüsszeli galériáj1650-51. olaj, rézlemez. 106 x 129 cm. Madrid, Prado Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

Velázquez képi forrásai II. Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez képi forrásai II. iff. David Teniers: Leopold-Willem herceg brüsszeli galériája (1650-51.) uralkodói látogatás nyitott ajtó félalakos portrék a háttérfalon a festészet önreflexiója: Jan Gossaert Lukács-képe (1520) Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

található, ahol pózolni és festeni szoktak, ha nem is világosan, de Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Antonio Palomino El museo pictórico, 1724 „A galériában, amely a herceg palotájában található, ahol pózolni és festeni szoktak, ha nem is világosan, de különböző képeket lát- ni a falon: ismeretes, hogy Rubenstől szár- maznak és Ovidius Metamorphoses-éből való történeteket ábrázolnak...” Már Palomino idején sem lehetett pontosan kivenni a képtár képeit

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez mint királyi portréfestő Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni. az egészalakos kettős portré [aequalitas] és a félalakos tükörkép [imago] kettőssége: átmenet a reális jelenlétből a fiktív-képzeleti képmásba

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez mint királyi portréfestő megfelel a Szt. Lukács-Madonna ábrázolások fogalmi megkülönböztetésének: nincs elvi különbség a vallásos tárgy és az uralkodó ábrázolása között Jan Gossaert: Szent Lukács a Madonnát festi (1520) ma: Bécs, Kunsthistorisches Museum Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez mint királyi portréfestő Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. kböző kísérletek a tér pontos rekonstrukciójára – Moffitt szeretné ezt egyértelműsíteni. imago plena [tökéletes kép] imago a pectore superius [a legfőbb festő képe]

Velázquez: IV. Fülöp Fragánál [1644] Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez: IV. Fülöp Fragánál [1644] olaj, vászon, 129.8 x 99.4 cm The Frick Collection, New York a franciák Léridánál történt legyőzése után, teljes hadvezéri díszben a fragai táborban, 1644 június Palomino, 1728: „de la proporción del natural” „que parecia otro vivo Philippo” [olyan, mint egy másik élő Fülöp] több, mint szóvirág: a képet Madridba küldték, ahol a katalán közösség hálából templomában aranyozott baldachin alatt nyilvánosan köszöntötte. Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Velázquez: Breda kulcsainak átadása Prado. 307x367 cm El Salón de los Reinos a Buen Retiro palotában, ép. 1634 IV. Fülöp történelmi szerepét hangsúlyozó ikongráfiai program: Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Juan Bautista Maino, Bahía visszavétele 1634-1645 Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Juan Bautista Maino, Bahía visszavétele 1634-1645 Az észak-kelet-brazíliai Bahía-t a hollandok foglalták el 1625-ben: Don Fadrique de Toledo még áprilisban visszafoglalta. Lope de Vega El Brasil restitudo ("A visszafoglalt Brazília" ) történelmi szomorújáték (1625) szemtanúk beszámolói alapján Don Fadrique az összegyűlt sereg előtt a király jóváhagyását kéri ahhoz, hogy a meghódítottaknak megkegyelmezzen: megszólítja a képet, amely biccenteni látszik.. A király [divino monarca]nemcsak szigorú bíró [jüez severo], de „megbocsátó atya [padre piadoso] is Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

re-praesentatio: praesenatio in absentia Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) repraesentatio praesens – lat. jelenlévő, jelenbeli, nyelv. jelenidő praesentia – lat. jelenlét, ittlét praesento – lat. bemutat, megmutat re-praesentatio: praesenatio in absentia jelenvalóvá-tétel, kép-viselet

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Juan Bautista Maino, Bahía visszavétele 1634-1645 SED DEXTERA TUA 43. zsoltár: „Szolgáltass nekem igazságot, Istenem, és pereld peremet a hűtlen néppel szemben! Az alattomos és álnok emberektől ments meg engem! Hiszen Te vagy a oltalmazó Istenem...” az uralkodó mint isteni itéletosztó a REX IMAGO DEI gondolatának visszatérése az ellenreformáció idején Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

hivatalos-nyilvános képmás (statua) en buste: magánjellegű (ritratto) Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. hivatalos-nyilvános képmás (statua) en buste: magánjellegű (ritratto) a kortalan uralkodó 1654—55, 69 x 56 cm, Prado

‘corpus mysticum vs. corpus naturale’ Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Az uralkodó „kettős teste” Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. a felkent test ‘corpus repraesantatum’ vs. a mulandó test, ‘vera persona’, ‘corpus mysticum vs. corpus naturale’ közöttük a repraesentatio viszonya

Az uralkodó „kettős teste” Középkori angol síremlék 1451 Wells, Cathedral Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Az uralkodó „kettős teste” Hyacinthe Rigaud: XIV. Lajos hivatalos arcképe [1701] olaj, vászon 279 x 190 cm Musée du Louvre, Paris Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Az uralkodó „kettős teste” Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. Thackeray karikatúrája, 1840 Rigaud

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Milyen értelemben reprezentál az uralkodó pár a tükörben? Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

IV. felvonás, I. szín: Westminster Hall Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd A királyt, II. Richárdot Bolingbroke (a későbbi IV. Henrik) megfosztja hatalmától IV. felvonás, I. szín: Westminster Hall Bolingbroke kényszeríti Richárdot, hogy nyilvánosan mondjon le a trónról: adja át a felségjelvényeket Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Richárd tükröt kér, hogy megnézze, „...milyen lett ez arc, Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd IV. felvonás, I. szín: az ún „tükör-jelenet” Richárd tükröt kér, hogy megnézze, „...milyen lett ez arc, mióta méltósága tönkrement” megfelel-e még a félisteni uralkodó-képnek? Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Mint jó sorsomban hízelgőimet, Most engem csalsz! Ez volt-e az az arc, Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd IV. felvonás, I. szín: az ún „tükör-jelenet” RICHÁRD : „...Hazug tükör, Mint jó sorsomban hízelgőimet, Most engem csalsz! Ez volt-e az az arc, mely tízezreket gyűjtött udvaromba Minden nap? Ez volt az az arc, amelybe, Akár a napba, káprázott a szem? Ez az arc takart annyi balgaságot, míg Bolingbroke le nem rántotta végül? Törékeny dicsfény sugárzik ez arcon, S ez arc is törékeny, mint a dicsőség.” [Földhöz vágja a tükröt] Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

corpus mysticum fényes jelenését várja: Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd IV. felvonás, I. szín: az ún „tükör-jelenet” egyfajta teofániát, a corpus mysticum fényes jelenését várja: hogy uralkodói reprezentativitása még érvényes de már csak a corpus naturale-t látja, a romlékony „csúfolt hóember-királyt” ki „Bolingbroke tüzes napja alatt” cseppről cseppre elolvad Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

a tükör széttörése szimbolikus: a misztikus képet nem lehet Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) Shakespeare: II. Richárd IV. felvonás, I. szín: az ún. „tükör-jelenet” a tükör széttörése szimbolikus: a misztikus képet nem lehet eltörni, csak az anyagi tükröt, amely visszaveri (Bolingbroke: „bánatod árnyéka törte szét csak arcod árnyékát”) Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

A tükör vizuális ereje: ‘qua praesentia’ Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Milyen módon van „jelen” az uralkodó pár a tükörben? „magánportré” Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Milyen módon van „jelen” az uralkodó pár a tükörben? függöny [revelatio] Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Milyen módon van „jelen” az uralkodó pár a tükörben? a tükör „tükörszerűsége” Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Milyen módon van „jelen” az uralkodó pár a tükörben? Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Velázquez: Las Meninas a tükörkép nem kép, nincs magáért való léte reprezentáció tiszta prezencia: megjelenés jelenlét a távollévő jelenlévő előlépése megismétlése) De a tükör: festett tükör: a reprezentáció misztériuma: az uralkodó jelenléte akkor is távollét, ha fizikailag jelen van nem a kép tartozik hozzá, hanem ő a képhez (akkor is reprezentál, ha nem akar) Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A tükör beépítésével Velázquez két mozzanat kivételes egységét valósította meg: az udvari reprezentáció spekulatív megújítása a festőművészetnek mint magasrendű szellemi spekulációnak az önreflexiója Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) a tükör mint a festőművészet szellemi spekulációjának jele és önreflexiója Velázquez 1650-től tagja a római Academia di S. Luca-nak Federigo Zuccari alapította 1593-ban Könyvtárában: Zuccari: Idea de’ Pittori, Scultori et Architetti, 1607 Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) a tükör mint a festőművészet szellemi spekulációjának jele és önreflexiója Federigo Zuccari Idea de’ Pittori, Scultori et Architetti, 1607. „Io dicho, che se si pone uno specchio di finissimo cristallo, che sia grande, in una sala ornata di pitture & di statue maravigliose, chiara cose è, che fissando io l’occhio in quello, non pure egli è termine del mio vedere, ma anco ogetto rappresentante chiaramente & distintamente tutte quelle pitture e statue a gli occhi miei & pure in quello non sono quelle pitture, e quelle statue secondo la materia, & sostanza loro; ma solo in lui rilucono col mezzo delle lor forme spirituali. Cosí devono filosofare quelli che vogliono intendere che cosa sia Disegno in generale.”   Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) a tükör mint a festőművészet szellemi spekulációjának jele és önreflexiója Federigo Zuccari Idea de’ Pittori, Scultori et Architetti, 1607. „Azt mondom, ha elhelyezünk egy nagyon finom kristálytükröt egy pompás képekkel és szobrokkal díszített teremben, akkor magától értetődik, hogy amikor belenézünk, a tükör nem korlátozza látásunkat, inkább olyan világosan és felismerhetően közvetíti szemeinkhez e szobrokat és képeket, hogy azok nem anyagi mivoltukban, hanem szellemi formájuk által fénylenek [rilucono] fel. Ennél fogva el kell gondolkodnunk azon, hogy miként fogjuk fel általában azt, amit disegnonak nevezünk.”   Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Victor I. Stoichita: Imago Regis: művészetelmélet és királyi portré (1986) A festett képek itt nem a Zuccari emlegette kiválóságok: csupán Mazo másolatai az egyetlen, amely képként világlik a vásznon: a készülő festmény vissz- fénye: a kép képe. A festmény festett árnyéka „jobb”, bravúrosabb munka, mint a festmény maga, amit nem látunk. Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Michel Foucault: Les mots et les choses

Velázquez: Las Meninas A kép ontológiája tükörkép képmás (pl. igazolványkép) kép prezencia: a létező jelen van leképezés: nem megjelenít, hanem hitelesen azonosít képesemény [epifánia]: a létező távollétében lesz jelenvalóvá (a kép pozitív entitás) nincs bemutatás, nincs közvetítés közvetlenül a létezőre referál: áttetszőség az azonosítás kedvéért vonatkozás az ősképre: a képben a létező léte bővül Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Velázquez: Las Meninas a tükörkép: nem kép, nincs magáért való léte nem reprezentáció, tiszta prezencia: jelenlét (a jelenlévő létező mechanikus és egyidejű ismétlése) nem megjelenés (a távollévő létező belépése a jelenbe, a távollét megtörténése mint dinamikus esemény) Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.

Velázquez: Las Meninas a tükörkép: nem kép, nincs magáért való léte minden kép ontológiailag egy bemutatás-, v. megjelenés-esemény: [epifánia] a képobjektumhoz a be/meg/rá/mutatás valamely aktusa kapcsolódik, amely a cselekvő jelenét a képben megjelenőhöz közvetíti minden kép: a jelenlévő helyétől különböző hely, heterotópia, amely mégis kapcsolatba kerül ezzel a jelennel Gadamer: a modern esztétikai tudat félreértése, hogy a kép a kereten belüli önmagáértvaló világ (Theodor Hetzer: Bildhoheit) Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány.