Árvíz Irányelv Dunai Ferenc AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE az árvízi kockázatok felméréséről értékeléséről és kezeléséről Dunai Ferenc ÉDUKÖVIZIG osztályvezető

Tartalom Az Árvíz Irányelv célja Az árvíz Irányelv megszületésének okai Az árvíz Irányelv elemei és határidői Feladatok Konkrét lépések

Az ÁI célja az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére keretet adjon a Közösség területén az árvízi kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében Fontos feladat a lakosság felkészítése és veszélyérzetének tudatosítása, információk átadása, bevonása az előzetes felmérésekbe és döntéshozatalba Árvíz-belvíz-helyi vízkár

Az ÁI megszületésének okai I. A Víz Keretirányelv érvénybe lépése – árvizek hatásainak mérséklése 4) A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[1] előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése érdekében valamennyi vízgyűjtő kerületre vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell kidolgozni, ami hozzájárul majd az árvizek hatásainak enyhítéséhez. Az árvízkockázat csökkentése ugyanakkor nem tartozik az említett irányelv fő célkitűzései közé, és nem veszi figyelembe az éghajlatváltozás által okozott jövőbeli árvízi kockázatokat sem. [ÁI]

Az ÁI megszületésének okai II. Komoly árvizek Európában a 2000-es évek elején

ÜTEMEZÉS Törvények, rendeletek és közigazgatási intézkedések 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 ÜTEMEZÉS Törvények, rendeletek és közigazgatási intézkedések 2009.11.26. Az Irányelv végrehajtásáért felelős hatóságok kijelölése 2010.05.26. Előzetes árvízkockázat-értékelés elvégzése 2011.12.22. Árvízveszélytérképek és árvízkockázati térképek 2013.12.22. Árvízkockázat kezelési tervek elkészítése és közzététele 2015.12.22. 2007.11.26. : Irányelv hatályba lépésének időpontja 2010.12.22. : Árvízkockázat értékelések elhagyhatók, ha az adott területre jelölt dátum előtt készült hatástanulmány, vagy a veszély- és kockázati térképek elkészítéséről már döntöttek Jelölt dátum előtt véglegesített árvízveszély- és árvízkockázati térképek felhasználhatóak (6. cikk kritériumai teljesülésével) Jelölt dátum előtt véglegesített árvízkockázat-kezelési tervek felhasználhatóak (7. cikk kritériumainak teljesülésével)

Magyarországi végrehajtás KÖVIZIGEK-VKKI konzorcium Felhasználható forrás Projekt 2008/01 – 2009/12 : 700 MFt Projekt 2008/01 – 2009/12 : 600 MFt Projekt 2008/07 – 2010/06 : 1000 MFt Projekt 2008/07 – 2010/06 : 400 MFt Projekt 2009/07 – 2012/06 : 1000 MFt Projekt 2010/07 – 2014/06 : 700 MFt Projekt 2012/07 – 2014/06 : 600 MFt

Tevékenységek módszertani megalapozása árvíz, belvíz, helyi vízkár OVSZ kiváltására megjelent 379/2007. (XII.23.) Korm .rendelet és a 94/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet felülvizsgálata Előzetes kockázatbecslés metodikája Veszélytérképezés metodikája Kockázati térképezés metodikája A kockázatkezelési tervezés metodikája Informatikai háttér elkészítése

Előzetes árvízi kockázatbecslés célja a lehetséges kockázatok megbecslése A becslés legalább az alábbiakat tartalmazza: a) a folyó vízgyűjtő kerületének térképe a vízgyűjtők, részvízgyűjtők és .. adott esetben .. a part menti területek határait, jelöli a domborzatot és a területhasználatot; b) a múltban bekövetkezett jelentős káros hatással bíró árvizek c) a múltban bekövetkezett azon jelentős árvizek leírása, amelyek esetében hasonló jövőbeni események jelentős káros következményei előreláthatók; (részletes tartalmi követelménnyel) Információk cseréjének biztosítása Azon területek meghatározása, ahol jelentős árvízkockázat áll fenn A nemzetközi vízgyűjtő esetén a meghatározást össze kell hangolni

Magyarország a Föld egyik legzártabb medencéjében, annak legmélyebb fekvésű részén helyezkedik el. A mértékadó árvizek szintje alatt fekszik az ország területének csaknem egynegyede, ahol 700 településen 2,5 millió ember él.

Árvízi veszélytérképek Az árvízi veszélytérképeknek azokra a földrajzi területekre kell kiterjedniük, amelyeket a következő forgatókönyvek szerint önthet el az árvíz: a) alacsony valószínűségű árvizek vagy szélsőséges eseményekre vonatkozó forgatókönyvek; b) közepes valószínűségű árvizek (a valószínű visszatérési idõ ≥ 100 év); c) adott esetben nagy valószínűségű árvizek. Valamennyi forgatókönyv esetében a következő elemeknek kell szerepelniük: a) az elöntés mértéke; b) vízmélységek vagy vízszintek értelemszerűen; c) adott esetben az áramlási sebesség vagy a vonatkozó vízhozam.

Árvízi veszélytérképek Az árvízi terhelés mértéke: MÁSZ LNV Különböző valószínűségű NQ-hoz (árhullámhoz) tartozó felszíngörbe Különböző valószínűségű árhullámhoz tartozó tartósság Numerikus modellezés Az árvízi veszély jellemzése: a) jelenleg is mentesített területen b) fejlesztésre tervezett területen kiépítés mértéke, a védvonalak állékonysági biztonsága c) nyílt ártéren Egységes digitális topográfiai és helyrajzi-számos térképek

vízgyűjtő terület szélessége Árvízvédelmi művekkel védett folyók rendszerének bemutató sémája vízgyűjtő terület szélessége ártér magaspart hullámtér töltés mentesített ártér nagyvízi meder középvízi meder Völgyszelvény kisvízi meder

Árvízi kockázati térképek az árvizekkel kapcsolatos potenciális káros következmények „feltérképezése” potenciálisan érintett lakosok indikatív száma; potenciálisan érintett terület gazdasági tevékenységének típusa; a környezetszennyezéssel kapcsolatosan létesítmények, amelyek árvíz esetén esetleges környezetszennyezést okozhatnak, valamint a potenciálisan érintett védett területek; hasznosnak ítélt információk pl. hordaléktartalmú, illetve törmelék-áradások fordulhatnak elő. a talajvízből származó áradások feltüntetése (eldönthető) Pénzben nem mérhető károk

Árvízi kockázat elemzése Politikai-nemzetgazdasági szempontból elfogadható mértékű-e a kockázat A jelenleg is mentesített terület kiterjedésétől A mentesítés szükségessége triviális Az alsó vízgyűjtő belterületeinek, értékes területeinek a védelmétől Folyamok, folyók, kisvízfolyások, belvíz-öblözetek Területhasználati reform - támogatási rendszer kidolgozása elfogadtatása

Árvízi kockázatkezelési tervek kockázatkezelési célkitűzések cél a kockázat csökkentése megállapított célkitűzések elérésére irányuló intézkedések a potenciális károk csökkenthetősége alapvetően területhasználati, területfejlesztési kérdés, VGT keretében vizsgálandó a terhelés fenntartható csökkentése az árvízszintek- és az elöntési tartósság csökkentését jelenti A vízgyűjtőn elvégzendő beavatkozások a VGT keretében vizsgálandó talaj- és erdőgazdálkodás, lefolyáscsökkentés Árvíztározás Az öblözet mentén a terhelés csökkentése árvízi levezető-képesség javításával (Nagyvízi Kezelési Terv) árvízkapu építésével, vésztározással, szükségtározással érhető el A védképesség – ellenállás javítása a védvonal megerősítését jelenti cél a kockázat csökkentése a potenciális károk csökkenthetősége a terhelés fenntartható csökkentése a védképesség – ellenállás javítása

Az árvízi kockázatkezelési tervek kiterjednek a megelőzésre, védelemre, felkészültségre beleértve az árvíz előrejelzéseket és a korai riasztó rendszereket, valamint figyelembe veszik az adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő jellemzőit. Az árvízi kockázatkezelési tervekbe bizonyos területek árvízesemények esetén történő ellenőrzött elárasztását is fel lehet venni. (4) A valamely tagállamban kialakított árvízi kockázatkezelési tervek nem tartalmazhatnak olyan intézkedéseket, amelyek kiterjedésüknél és hatásuknál fogva jelentősen növelik az árvízi kockázatot az ugyanazon vízgyűjtőbe vagy részvízgyűjtőbe tartozó alvízi vagy felvízi más országokban, kivéve, ha ezek összehangolt intézkedések, és az érintett tagállamok a 8. cikk keretében egymás között megegyeztek a megoldásban. [ÁI]

Az első árvízi kockázatkezelési tervek alkotóelemei az előzetes árvízi kockázatbecslés következtetései egységes összefoglaló térkép formájában a veszélyeztetett területek feltüntetésével árvízi veszélytérképek és árvízi kockázati térképek, valamint az e térképek alapján levonható következtetések; „Öblözeti veszély- és kockázati terv” árvízi kockázatkezelési célkitűzések ”Öblözeti fejlesztési koncepció terv” a célkitűzések elérését célzó intézkedések összefoglalása Vízgyűjtő Gazdálkodás Terv megvalósíthatósági tanulmány több változatban a közös vízgyűjtők vagy részvízgyűjtők esetében a transznacionális hatású intézkedések Az érintett tagállamok által meghatározott módszertan elemzése „Vízgyűjtő-öblözeti vízkárelhárítási fejlesztési terv” „A vízkárelhárítási vízjogi létesítési engedélyezési terv” „A vízkárelhárítási vízjogi üzemelési engedélyezési terv” „Felülvizsgálati, fenntartási”, „Operatív”, „Beavatkozási, logisztikai”, „Nyilvántartási”, „Lokalizációs” tervek

Feladatok Intézkedések Végrehajtási intézkedések és módosítások VKI-vel való összehangolás (célkitűzések, költség-haszon elemzés) Koordináció, harmonizáció árvízi kockázatkezelési tervcsomag készítés (a vízgyűjtő kerület szintjén összehangoltan egységes - egyetlen) a közös vízgyűjtők vagy részvízgyűjtők esetében a transznacionális hatású intézkedések Az érintett tagállamok által meghatározott módszertan elemzése a nyilvánosság tájékoztatása és konzultáció Intézkedések Végrehajtási intézkedések és módosítások Átmeneti intézkedések Felülvizsgálatok, jelentések és záró rendelkezések

CEFRAME projekt Vezető partner Partnerek Projektköltség és időbeliség Alsó-Ausztria Tartományi Kormány Partnerek Osztrák, cseh és szlovák minisztériumi szintű hivatalok, tartományi hivatalok, kutatóintézetek Magyar részről: VKKI és ÉDUKÖVIZIG Projektköltség és időbeliség EU támogatás mértéke 85%, utófinanszírozott projekt Összköltség: 3,4 millió Euró, magyar részvétel: 500.000 Euró Időhorizont: 2009-2012

Projekt célok, eredmények Veszély- és kockázati térképek a Lajta folyó magyarországi szakaszára osztrák fél közreműködésével Nemzetközi tapasztalatcsere, egyeztetett nemzetközi akcióterv kockázatcsökkentésre Nemzetközi tapasztalatokat bemutató „legjobb gyakorlat” workshop Nemzeti szintű metodikai projekt összehangolása a nemzetközi tapasztalatokkal és igényekkel Nemzeti szabványokat és vízkárelhárítási stratégiákat összegző dokumentum (projektpartnert delegáló országok viszonylatában) Területhasználat és érzékenység figyelembe vételével kárpotenciál meghatározásának metodikája (nemzetközileg egyezetett javaslat) Vízkárelhárítás során hatékony terepi együttműködés céljára négynyelvű kifejezésszótár létrehozása Határvízi együttműködés, kommunikáció-módszertan és adatcsere-formátumok meghatározása Nemzetközi kockázatkezelési javaslatok kidolgozása Határvízi Bizottság számára Árvíz és belvíz kérdéskörének együttes vizsgálata (felszín alatti vízmozgás)

Köszönöm a figyelmet! dunai.ferenc@edukovizig.hu