PRIMARIA ODORHEIU SECUIESC PROIECTUL PHARE NR. 2005/017-553.01.03.06. HR 852 Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiája Helyzetelemzés.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Advertisements

Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció és a Területfejlesztési Stratégiai Program megújítása Szolnok, február 2. Jász-Nagykun-Szolnok.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
Európai Uniós pályázatok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok December 8. Barák Anita.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Mobil: (30) Cím: 4100 Berettyóújfalu, Széchenyi u. 13.
KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Modláné Görgényi Ildikó. Vidékfejlesztés A gazdaság folyamataiban látható és minden érintett számára érezhető javulás következzen be. Minőségi, a környezet-
Tájékoztató a megyei gazdaságfejlesztési részprogram tervezéséről
Az ÉRÁK legfontosabb céljai A képzés és a munkaerő-piaci szolgáltatások egységes normák szerinti működtetése. A munkanélküliek folyamatos képzésbe kerülésének.
Népfőiskola a helyi tudás megtöbbszörözésére, a településfejlesztés eszközeként Lakitelek, március 26. Lakitelek, március 26.
Az ÉRÁK felnőttképzési tevékenysége, a fejlesztés főbb irányai.
Varju László, államtitkár NFGM A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében.
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
„Szociális és Oktatási Önkéntes Tevékenység
A Dél-dunántúli régió helyzete, fejlesztési lehetőségei és az RFT szerepe a DDOP végrehajtásban Dr. Wekler Ferenc elnök szeptember 14.
A vidéki tér sikertényezői
Foglalkoztatási Információs Pontok munkatársainak képzése Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ május.
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Teleházak pályázati lehetőségei. TIOP 3-as prioritás A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
es RAT tervezés koncepciója Gila Gyöngyi Tervezési igazgató-helyettes.
A Dél-alföldi Régió évi Területfejlesztési Operatív Programja Regionális Akcióterv Kecskeméti Klára tervezési projektmenedzser június.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
A Duna-régió fejlesztése Dávid János. Vízlépcsők a Dunán.
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Nógrád TISZK sajtótájékoztató 2009 december 14. A Nógrád TISZK fejlesztése.
Ilyés Szabolcs, Félixfürdő, 2007 Európai Alapok 2007 után Új lehetőségek vagy bürokratikus buktatók?
A fenntartható minőségi turizmus, mint a Centurio program egyik kulcsterülete Hargita megyében Centurio Disszeminációs Szeminárium Szolnok, szeptember.
A szakképzés helyzete Magyarországon
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
A városmegújítás, mint a helyi gazdaság hajtómotorja Határmenti régió fejlesztésének lehetőségei Június 24. Brunda Gusztáv, Inno-nivo Kft., Salgótarján.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
A BARANYA PAKTUM MARKETINGTERVE. Környezetelemzés – Baranya megye fős lélekszáma az ország lakosságának 4%-át teszi ki Népesség fogyó tendenciája.
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
A muzeális intézményrendszer átalakítása
Foglalkoztatás-politika
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Tájékoztató a megyei tervezés aktuális állásáról
Nem mondunk le senkiről – a Sárospataki kistérségben sem! Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP /B.
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÖTT TERVEZETT FEJLESZTÉSEI
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Emberi erőforrás fejlesztési operatív program
Csongrád megye as területfejlesztési programja május 15.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai jelentőségű programja a közötti időszakra Miskolc, november 29. Bihall.
A KÖZÖTTI EURÓPAI UNIÓS FEJLESZTÉSI IDŐSZAK ÖNKORMÁNYZATI LEHETŐSÉGEI PICHLER BALÁZS FŐOSZTÁLYVEZETŐ.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
TÁMOP PROJEKT KERETÉBEN: Sarkadi Járásfejlesztési Stratégia című 1. workshop. Helyszín: Biharugra Időpont: Készítette: Projektfelügyelet.
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
Ózd kistérségének középtávú cselekvési terve
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
Előadás másolata:

PRIMARIA ODORHEIU SECUIESC PROIECTUL PHARE NR. 2005/ HR 852 Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiája Helyzetelemzés

Módszertani bevezető Székelyudvarhely egy Phare pályázat elnyerésével kapott lehetőséget Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának elkészítésére, amely a jelenleg érvényben lévő Székelyudvarhely , Városfejlesztési Stratégiai Program újragondolását, kiegészítését feltételezi. A területfejlesztés és a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása, valamint a hátrányos helyzetű térségek problémáinak kezelését a közötti támogatási periódusban az Európai Bizottság és a tagországok is kiemelten támogatják. A városok fenntartható fejlesztésének alapelveit a Lipcsei Charta rögzíti, amely a kiegyensúlyozott területi fejlődést jelöli meg fő célként.

Az integrált, fenntartható városfejlesztés = az élhető és vonzó környezet biztosítása egy többpólusú városi településrendszerben, amelyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan tud együttműködni. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizációja, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése, valamint a város és a környező települések együttműködésének erősítése

A stratégiaalkotás lépései 1.Helyzetelemzés - a város és térségének sajátosságainak feltérképezése, elemezve a helyi gazdaság és társadalom helyzetét 2.SWOT analízis 3.Stratégiaalkotás – közép- és rövidtávú fejlesztési célok, prioritások 4.Konkrét fejlesztési lehetőségek: tevékenységek, finanszírozás, előkészítettség, megvalósíthatóság, stb.

Stratégiaalkotást megalapozó tevékenységek Interjúkészítés Statisztikai adatok elemzése Akciócsoport Kérdőíves adatfelvétel Társadalmasítás

Székelyudvarhely általános bemutatása tradicionális gazdasági, kulturális, oktatási központ vonzáskörzete az Udvarhelyi régió (≈ Udvarhelyszék) az 1968-as megyésítéskor elvesztette közigazgatási központ funkcióját – nem jelenti a tényleges térségi funkciók elvesztését

Demográfiai jellemzők Székelyudvarhely állandó lakossága 1997 és 2007 között mindösszesen 7,05%-kal csökkent. Ennek elsődleges oka a főként az ezredfordulón jelentkező masszív kivándorlás. Ehhez adódik hozzá a gyermekvállalási kedv legutóbbi évekig tartó csökkenése, amelyet a születések számának jelenleg tapasztalható növekedése nem tudott még ellensúlyozni. A város korszerkezete ennek ellenére kedvező: a 14 év alattiak aránya meghaladja a 65 évnél idősebbekét, a munkaképes korú generációk közül pedig a évesek a legnépesebbek. Ennek köszönhetően a város jelentős munkaerő-potenciált mondhat magáénak.

Gazdasági struktúra, vállalkozói aktivitás Székelyudvarhely jelentős szerepet játszik mind a kistérség, mind Hargita megye gazdasági életében rivalizálva a megyeszékhely Csíkszeredával. A város gazdaságszerkezetét a rendszerváltozást követő átalakulások ellenére is az ipar – jelesül a feldolgozóipar – jelenléte dominálja, de dinamikusan fejlődik a kereskedelem és a szolgáltatói szektor is. A városban működő vállalkozások legnagyobb része KKV, ugyanakkor jelen van néhány tőkeerős, nemzetközi piaci kapcsolatokkal rendelkező vállalat is – ezek jellemzően a textil- és faipari feldolgozó üzemek.

Gazdaság – mezőgazdaság, turizmus A mezőgazdaság jelenléte nem jelentős – jellemzően önellátó magángazdálkodás, illetve néhány kisebb vállalkozás. A város jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, az idegenforgalom versenyképességének megőrzéséhez azonban fejlesztésekre is szükség van, nem annyira az infrastruktúra tekintetében, hanem pl. a túraútvonalak kialakítása és a helyi és térségi turisztikai programlehetőségek biztosítása tekintetében.

Munkaerőpiac, foglalkoztatottság A város humánerőforrás potenciálja mind életkora, mind képzettsége tekintetében jelentős, gondot jelenthet azonban a strukturális munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság problémája, amely az idős, alulképzett személyek mellett ma már a pályakezdő diplomásokat is érinti. A külföldre irányuló munkaerő-piaci migráció csökkenő tendenciát mutat.

Közlekedési infrastruktúra Székelyudvarhely közlekedési infrastruktúráját a nagy áthaladó közúti forgalom, a zsúfolt belső utak és a hiányos vasúti kapcsolatrendszer jellemzik. A város forgalmának csillapításához elengedhetetlen egy terelőút kialakítása, a városi utak felújítása, a parkolási rendszer fejlesztése, illetve a kerékpáros- és tömegközlekedés feltételeinek fejlesztése. Kívánatos továbbá Székelyudvarhely és Csíkszereda vasúti kapcsolatának megteremtése is.

Közmű-infrastrukrúra A város közmű-lefedettsége megfelelő, azonban mind az ivóvíz- és szennyvízhálózat, mind pedig a távfűtés rendszere rekonstrukcióra szorul, s a nagyjából egyidőben kialakult rendszerek párhuzamos felújítása nagyon költségigényes. Szükséges az újonnan épült városrészek közművesítése.

Épített örökség, zöldfelületek Székelyudvarhely jelentős zöldfelületekkel rendelkezik, ezek városon belüli eloszlása azonban egyenlőtlen, állapotuk pedig sok esetben kíván rehabilitációt. A város épített öröksége jelentős, kisvárosi jellegzetesség, hogy a műemlékek java része a városközpontban található.

Lakókörnyezet, iparzónák A város lakásállománya folyamatosan növekszik, miként a lakásigény sem látszik csökkenni. Az új építkezések jellemzően a városszéli területeken valósulnak meg, ami szükségessé teszi azok városrendészeti szabályozásának megszületését, illetve infrastrukturális fejlesztését is. A város ipari területei esetében is szükség van Városrendezési Tervre, amely szabályozni képes a további ipari és kereskedelmi vállalkozások betelepedését olymódon, hogy azok ne befolyásolják negatívan a város épített környezetét, illetve a legkevésbé terheljék a természeti környezetet.

Természeti környezet Székelyudvarhely természeti környezetét az erdőkben gazdag szép táji környezet, a tiszta hegyi levegő és a gazdag növény- és állatvilág jellemzi. A legfontosabb természeti kincsnek az erdők faállománya számít, de jellegadó értéket képeznek a borvízforrások is. A város nagyobb ipari létesítményei potenciális környezetszennyező tényezők. Viszonylag alacsony a lakosság környezet- tudatossága is.

Környezetvédelem A környezet védelme tekintetében az ipari tevékenység nagyobb fokú ellenőrzése, a környezetbarát ipari technológiák bevezetése kívánatos. A lakosság és a turisták tekintetében a környezettudatos szemlélet és életmód meghonosodása jelenthet előrelépést. A város erőfeszítéseket tesz a környezetterhelés csökkentése érdekében (pl. szeméttároló kiváltása), ezen erőfeszítéseknek azonban tovább kell folytatódniuk (pl. esővíz és szennyvízcsatorna különválasztása).

Humán infrastruktúra - oktatás Székelyudvarhely tradicionális iskolaváros, amely az óvodai oktatástól a felsőfokú végzettséget biztosító intézményekig és a felnőttképzésig valamennyi oktatási szinten változatos képzési lehetőséget nyújt a város és a térség tanulni vágyói számára. Jóllehet az óvodai és általános iskolai beiskolázási arányszámok tükrözik a gyermeklétszám rendszerváltás óta tapasztalható fogyását, a középiskolák máig jelentős vonzerővel bírnak a térség tanulói számára. Ugyanakkor a születések számának utóbbi években tapasztalt újabb növekedése alapján az óvodai, majd az iskolai férőhelyek iránti igény újbóli megnövekedése jelezhető előre.

Oktatási infrastruktúra Oktatási intézményeinek felszereltsége, tanszemélyzetük felkészültsége felveszi a versenyt akár a nagyobb települések iskoláival is: míg az alsóbb iskolai szinteken a felzárkóztatás, a középiskolákban a változatos képzésformák (nappali, esti, levelezői) és számos elméleti és szakképzést adó tagozatok sokfélesége biztosítja, hogy minden tanuló megtalálja az igényeinek megfelelő iskolát.

Humán infrastruktúra - egészségügy Székelyudvarhely térsége egészségügyi központja, amely funkcióját jól felszerelt városi kórháza, illetve rendelőintézetei révén lát el. Az orvosi ellátás könnyen elérhető a betegek számára, azonban – míg a szakorvosi utánpótlás biztosított – a háziorvosi ellátásnak jelentős létszámhiánnyal kell szembenéznie a közeljövőben az orvosok elöregedése miatt.

Egészségi állapot, kórházi infrastruktúra A lakosság egészségügyi állapotát tekintve a hangsúly az elmúlt években a kezelésről a megelőzésre tevődött át. A megbetegedéseket tekintve a légzőszervi, a nemi és a keringési betegségek a leggyakoribbak, ez utóbbi a halálesetek jelentős számáért is felelős. A székelyudvarhelyi Városi Kórház megfelelő infrastrukturális és személyzeti feltételekkel rendelkezik, számos osztályán és szakrendelésén, valamint székelykeresztúri és parajdi kihelyezett egységein keresztül a térség valamennyi fekvő- és járóbetegét szakellátásban tudja részesíteni.

Humán infrastruktúra – szociális ellátás Székelyudvarhely romániai viszonylatban úttörőnek mondható a szociális problémák integrált kezelésének kialakításában, a köz- és civil szféra közti összefogás jelentőségének felismerésében és a partnerségi rendszerek kialakításában. A város szociális hálója nem csupán stratégiai szinten létezik, hanem számos sikeres önkormányzati és civil kezdeményezés tevékenykedik a szociális problémákkal küszködő és az ezek által leginkább veszélyeztetett csoportok gondjainak enyhítése érdekében.

Szociális ellátás Jóllehet a szociális rendszer egyaránt biztosít szolgáltatásokat a gyermekek, idősek, romák vagy a fogyatékkal élők számára és képes rugalmasan reagálni a felmerülő szociális problémákra, annak további fejlesztésére is szükség van. Megoldatlan problémát jelent például a bölcsődei férőhelyek iránti igény kielégítése, a családon belüli erőszak áldozatainak védelme, a kéregetés, stb. – mindezen problémákra mielőbb megoldást kell keresni, továbbá nem szabad megtorpannia a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett csoportok nappali és bentlakásos ellátását, valamint munkaerőpiaci integrációját célzó kezdeményezéseknek sem.

Kulturális élet Székelyudvarhely jelentős központi funkciókkal rendelkezik a térség, a székelyföldi, sőt az egész romániai magyar kulturális és szellemi életben. Pezsgő kulturális és civil élet – kultúra terjesztésének szolgálatában három intézmény és számos hagyományőrző és egyéb civil szervezet áll.

Sportélet Miként a kulturális élet, a székelyudvarhelyi sportélet kezdetei is egybeforrnak az iskolákkal Professzionális sport: Székelyudvarhely SK, Székelyudvarhely KC + asztalitenisz, birkózás, nagypályás futball, biciklis és motoros sportegyesületek Utánpótlás-képzés: Iskolás Sportklub, Bányai János Szakközépiskola

Infrastruktúra, szabadidősport, Sportcsarnok 2000 személy befogadására alkalmas Sportolási infrastruktúra rehabilitáció: Sportpálya, atlétikai pálya, salakfoci-pálya, tekepálya, jégpálya (terv) Lakossági igény mutatkozik egy uszoda, valamint az extrém sportok űzésére alkalmas infrastruktúra kialakítására Iskolai sportpályák és tornatermek lakossági hasznosításának potenciálja

Köszönjük a figyelmet! Székelyudvarhely október 8