ROMA KULTÚRA NAPJA 2014. ÁPRILIS 08.

CIGÁNYOK EREDETE Őshaza: India északnyugati része, nyelvileg, genetikailag az észak-indiai népekkel rokonok A mai Pandzsáb, Radzsasztán, Gudzsarát államok. Ma is több olyan nép él itt, amely sok hasonlóságot mutat a cigányokkal, „indiai cigányokként” is nevezik őket.

CIGÁNYOK VÁNDORLÁSA A cigányok vándorló életmódot éltek, India északnyugati részéről indultak el. A magyarországi cigányságot a 18. században a Habsburg uralkodók erőszakosan telepítették le.

CIGÁNY NÉPCSOPORT Az egész világon szétszóródott népcsoport A cigány elnevezés : a görög „atsziganosz”, hindu „páriák” szavakra vezethető vissza Jelentése: „ érinthetetlen” 1971 - óta „ roma „ - néven tartják a világ cigányságait

CIGÁNY NYELV A cigány nyelv az indoeurópai nyelv család tagja A magyarországi romák nyelvi szempontból 3 csoportba tartoznak: 1. Muzsikus cigányok 2. Oláh cigányok 3. Beás cigányok

MUZSIKUS CIGÁNYOK Romungrók” – magyarul beszélő magyar - szegkovács”cigányok Vályogvetésből éltek, házaknál dolgoztak Kárpáti cigány nyelvjárást beszélték, Mária Terézia megtiltotta a használatát

OLÁH CIGÁNYOK Romani, lovári nyelvet beszélik Foglalkozásuk szerint különbözőek /sátorosak, csurárik(rostakészítők), mashari (halász), colari (szőnyeg), gurvari (marhahajcsár), házaló

BEÁS CIGÁNYOK Anyanyelvük: román. Főfoglalkozásuk: famegmunkálás /fakanál, teknő készítés Három csoportjuk van: 1. Árgyelánok(Somogy, Tolna, Baranya megyék területein élnek, vezetéknevük: Bogdán, Orsós, Ignácz, Kalányos 2. Muncsánok (Alsószentmárton környékén élnek, vezetéknevük: Csinos, Morás) 3. Ticsánok (Füzesabony, Tiszafüred, Észak-Alföldön élnek, Román neveket viselnek, pl.: Nyerlucz, Serbán, Lingurár

A ROMÁK KULTÚRÁJA Vándorlásuk során az ind alaprétegre építették rá más népek kultúráinak egyes elemeit. Évszázadokon át a szóbelisség örökítette meg.

NÉPKÖLTÉSZET A roma irodalom is felosztható népköltészetre, és műköltészetre Mindkettő lírai, és epikai művek együttese Epikai alkotásai közül legfontosabbak a : mesék, Lírai művek közül: köszöntők, varázsversek, altatók, keservek, tolvajdalok

MESÉK A romák életében a mese az emberi problémák kibeszélésének a terepe Legtöbbször gyerekeknek, gyerekekhez szól A szokásokat mese formában mondta el az anya gyermekeinek

KÖSZÖNTŐK, KOLEDÁLÁS A romáknál az ünnepek hangulatának alapját a köszönések adják Az ünnepek alkalmával a szobába be,- és ki- lépéskor köszöntik egymást A koledálás: karácsonyi, és újévi dalok éneklését jelenti, a környező falvakba jártak köszöngetni

ZENE Őshazájukban vándorzenészek voltak, Az eredeti cigány népzene megismerése az 1980 –as évektől kezdődött el Aktuális formája a XVIII. Században alakult ki, az első ismert zenekar Czinka Pannáé volt az 1700.-as évek közepén A reformkorban valóságos aranykorát élte a cigányzene, a roma zenészek jelen voltak az arisztokrácia udvaraiban, a kisnemesi kúriákon és a polgárság által látogatott szalonokban. 

TÁNC A tánc mindig fontos eleme volt a cigányok kultúrájának Önkifejezésük fontos eszköze, tánc közben sosem érnek egymáshoz Táncdallamaikat gyakran szájbőgő szólammal kísérik

KÉPZŐMŰVÉSZET A magyarországi cigány képzőművészet több évtizedes múltra tekint vissza Horváth Vince : szobor faragásával a „Népművészet Mester” címet kapta meg Az első cigány festő : Balázs János A magyarországi hivatásos cigány képzőművészet legjelentősebb egyénisége : Péli Tamás Környezetünk kiemelkedő festőművésze: Rézműves Gyula Alkotásaiban az ember és a természet örök elválaszthatatlan kapcsolatát szeretné megújítani Festményei a Roma Parlament állandó kiállításain, és a Cigány Ház Képzőművészeti Közgyűjteményében is megtalálható.

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!