Életvédelmi építmények Tartalom Az életvédelmi építmények fogalma, Az óvóhelyek üzemeltetési, hasznosítási, felújítási és karbantartási feladatai.

1. Az életvédelmi építmények (óvóhelyek) fogalma, rendeltetése A helyi védelem. A helyi védelem azt jelenti, hogy a védekezés helyszíne megegyezik a veszélyes, illetve veszélyeztetett területtel. A helyi védelem egyik területe az óvóhelyi védelem, amely alapvetően háborús időszaki védekezési módszer. Ez alól kivételt képezhetnek bizonyos békeidőszaki veszélyhelyzetek. (Ilyen veszélyhelyzet, bekövetkezett esemény lehet például egy nukleáris létesítmény balesete, üzemzavara.) A helyi védelem objektumai, a különböző elzárkózásra alkalmas helyiségek, létesítmények, melyek békeidőszakban is alkalmasak bizonyos helyzetekben a lakosság életének megóvására. Tágabb értelemben: a helyi védelem nem csak az óvóhelyeket, hanem minden olyan helyiséget, létesítményt és rendszabály bevezetését jelenti, amely elősegíti a lakosság veszélyeztető hatások ellen védelmét.

1. Az életvédelmi építmény (óvóhelyek) fogalma, rendeltetése. Óvóhelyi védelem alatt olyan védelmi módszert kell érteni, melynek során az emberi életet, vagy az anyagi javak védelme életvédelmi építményekben valósul meg. Óvóhelyet lehet építeni úgy is, hogy a létesítmény békeidőben a gazdaság számára valamilyen polgári célra is felhasználható legyen. Ezeket kettős rendeltetésű óvóhelyeknek nevezzük. Az óvóhely fogalma: „ Az óvóhely a kollektív védelem követelményeinek megfelelően kiépített olyan műszaki létesítmény, amely a vonatkozó méretezési előírásoknak megfelelő határoló szerkezetei, berendezései, felszerelése és kialakítása révén meghatározott szintű védelmet nyújt a támadófegyverek és a katasztrófák hatásai ellen.” Az óvóhelyek rendeltetése: „ Az óvóhely szolgálhat arra a kizárólagos célra, hogy katasztrófák vagy fegyveres összeütközések esetén védelmet nyújtson a lakosság, az üzemi dolgozók, az irányító szervek, az anyagi javak és egyéb értékek részére.”

1. Az életvédelmi építmények (óvóhelyek) fogalma, rendeltetése Az óvóhelyi védelemmel kapcsolatos további fogalmak: óvóhelyi védelem: az emberi élet életvédelmi létesítményben történő védelmének módszere fegyveres összeütközés és egyes katasztrófák esetén. életvédelmi építmény: az óvóhely, a szükségóvóhely, valamint a kettősrendeltetésű létesítmény. kettősrendeltetésű létesítmény: olyan építmény, amely elsősorban békeidőszaki polgári felhasználásra szolgál, fegyveres összeütközés és katasztrófa esetén életvédelmi létesítményként használható. szükségóvóhely: olyan építmény vagy megfelelően átalakított természeti képződmény, amely fegyveres összeütközés idején korlátozott védelmet nyújt a hagyományos fegyverek hatásai ellen. osztályba sorolt óvóhely: amely a támadófegyverek komplex hatásai ellen nyújt védelmet és a túlélés feltételeit tartósan képes biztosítani. (I., II., és a lakosság elhelyezésére szolgáló III., IV., V. osztályú óvóhelyek),

1. Az életvédelmi létesítmények (óvóhelyek) fogalma, rendeltetése és csoportosítása. osztályba nem sorolt un. régi házi (RH) óvóhely: amely az épület rombolódása esetén a romteher elviselésére minden megerősítés nélkül alkalmas. (1950. előtt épült épületek alatt kialakított óvóhelyek). meglévő épületeken belül kialakítható un. „biztonsági helyiség” (elsősorban vegyi- és radioaktív hatások elleni védelem érdekében történő elzárkózás).

- békeidőszaki üzemeltetés (általános üzemeltetés) 2. Az óvóhelyek üzemeltetési, hasznosítási, felújítási és karbantartási feladatai. 2 fajta üzemeltetés: - békeidőszaki üzemeltetés (általános üzemeltetés) - alkalmazási üzemmód Általános üzemeltetés: Békeidőszaki Hasznosítás céljára igénybe vehető az óvóhely Karbantartás, felújítás

Két fontos jogszabály az életvédelmi építményekről 37/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet az életvédelmi létesítmények egységes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről 22/1992. (XII. 29.) KTM rendelet az életvédelmi létesítmények létesítéséről, fenntartásáról és békeidőszaki hasznosításáról 60/1997. (IV. 18.) Kormányrendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól, hatályon kívül helyezte 234/2011 Korm. rendelet

Létesítési követelményei: 3. § Új óvóhelyet úgy kell kialakítani, hogy az elsődleges óvóhelyi rendeltetés és a másodlagos, békés célú használat (raktározás, tárolás, garázs, kulturális, sport, kereskedelmi, szolgáltatási stb. tevékenység) lehetősége biztosított legyen. 4. § (1) Az óvóhely és berendezései, felszerelései fenntartásáról, bármikor történő rendeltetésszerű használhatóságáról megfelelő és folyamatos karbantartásáról, valamint felújításáról, korszerűsítéséről, esetleges bővítéséről (a továbbiakban: felújítás) a Polgári Törvénykönyv és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről szóló jogszabályok előírásainak megfelelően a tulajdonos (bérlő) köteles gondoskodni. (2) A felújítást az óvóhely állapota által megkívánt időszakban, vagy az óvóhelyet magában foglaló épületrész felújításakor kell elvégezni. (3) Ha az óvóhelyet magában foglaló épület felújítása szakaszosan történik, úgy az óvóhely felújítását az épületrész főszerkezetei 2/3-ad részének felújítása időszakában kell elvégezni. (4) Szakaszos felújításra kerülő főszerkezet óvóhelyet érintő részeit az óvóhelyi előírások szerint kell felújítani. (5) Új óvóhely építését és a meglévő felújítását az óvóhelyekre vonatkozó hatályos műszaki előírások (tervezési, méretezési szabályok, szabványok stb.) és a polgári védelmi előírások szerint kell végezni.

Óvóhelyek karbantartása 22/1992 KTM rendelet melléklete szerint Az óvóhelyek karbantartási feladatainak ellátásaként a tulajdonost, illetve a használót (bérlőt) terhelő és folyamatosan végzendő kötelezettségek a következők: 1. Rendszeres és szakszerű szellőztetés, takarítás. 2. Falakon, födémeken, padozaton, egyéb épületszerkezeteken, PV és egyéb nyílászárókon bekövetkezett káros változások (repedés, kilazulás, vetemedés, nedvesedés, vakolathullás stb.) megszüntetése. 3. Falak, födém és egyéb épületszerkezetek szükség szerinti - de legalább háromévente történő - három rétegű meszelése, festése. 4. Fém- és faszerkezetek (nyílászárók, csövek, gépi berendezések, víztartályok, tartószerkezetek, szerelvények, vezetékek, kábelek stb.) szükség szerinti - de legalább ötévenkénti - teljes (tartályok esetén külső, belső) felületkezelése, mázolása. 5. Elektromos világítási és erőátviteli hálózatok és ezek tartozékai hibátlan működőképességének biztosítása. Szigetelési és földelési ellenállás mérése, jegyzőkönyvi rögzítése. 6. Gépészeti (levegőellátó-, fűtő-, vízellátó-, csatornázási- és tartalék áramellátó rendszerek, azok tartozékai, szerelvényei és berendezési tárgyai stb.) mindenkori hibátlan működőképességének biztosítása, ideértve a gépek szükséges mértékű „kis” és „nagy” javítását is. 7. A 6. pontban írt berendezések működőképességének legalább havonta egy alkalommal történő ellenőrző működtetése, és ennek külön ezen célra felfektetett „Gépnapló”-ban történő rögzítése. 8. Az óvóhely gáztömörségének biztosítása. Kétévenkénti - a polgári védelmi parancsnokság megbízottjának jelenlétében történő - gáztömörségi bevizsgálás, ennek jegyzőkönyvi rögzítése. 9. Az óvóhelyre vonatkozóan a helyszínen rendelkezni kell a) az óvóhely használatát ellenőrző szervek megállapításainak rögzítését szolgáló, 2 példányos (indigós vagy átírós), számozott oldalszámú, hitelesített „Ellenőrzési Napló”-val és a 7. pontban szereplő „Gépnapló”-val, valamint az 5. és 8. pont szerint jegyzőkönyvekkel; b) az óvóhely statikai teherbíró képességét vizsgáló és rögzítő - óvóhelyi tervezésben jártas statikus által készített, és a polgári védelem megyei (fővárosi) parancsnoksága által záradékolt (védőképességileg besorolt) - szakvéleménnyel; c) az óvóhely 1:100 vagy 1:50 léptékű felmérési rajzával.

Az óvóhelyek üzemeltetésének szabályai: A 22/1992. KTM rendelet 5. § (1) Az óvóhely rendeltetésétől eltérő célra csak ideiglenes jelleggel és csak a 22/1992. KTM rendeletben meghatározott feltételek szerint hasznosítható (használható, adható bérbe) azzal a további feltétellel, hogy szükség esetén 24 órán belül helyreállítható legyen az óvóhely rendeltetésének megfelelő használat, továbbá az ideiglenes hasznosítás ne rongálja vagy veszélyeztesse az óvóhely védőképességét és állagát. (2) Az óvóhely hasznosításához (bérbe-, albérletbe adásához) és cseréjéhez, valamint a hasznosítási cél megváltoztatásához a területileg illetékes körzeti (fővárosi, kerületi) polgári védelmi parancsnokság (a továbbiakban: polgári védelmi parancsnokság) előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. (3) A hasznosítási megállapodásnak, bérleti szerződésnek (a továbbiakban: megállapodás) tartalmaznia kell a polgári védelmi parancsnokság (2) bekezdés szerinti hozzájárulásában előírt eseti feltételeit, továbbá az alábbi rendelkezést:

(5) A használatba adás feltétele, hogy az óvóhelyen a) tűz- és robbanásveszéllyel, nagyfokú páraképződéssel vagy nedvesedéssel, továbbá az óvóhely szerkezeti elemeire maradandó káros hatással járó és szennyeződést okozó tevékenység nem folytatható; b) csak csomagolt és darabos áru helyezhető el, ömlesztett áru nem tárolható; c) a bejáratot, továbbá a vészkijáratot és a gépészeti berendezésekhez vezető utat szabadon kell hagyni; d) a használó (bérlő) gondoskodni köteles a rendszeres, szakszerű és szükséges - e rendelet mellékletében részletezett - karbantartásról, továbbá adatainak (név, lakcím/telephely, telefon stb.) az óvóhely bejáratánál (kívül) való feltüntetéséről. (6) Az óvóhelyen a hasznosítási cél érdekében kizárólag olyan átalakítás, építés, szerelés stb. végezhető, melyhez a megyei, fővárosi polgári védelmi parancsnokság hozzájárul. 6. § A megállapodás kártalanítás nélkül felmondható, ha az óvóhelyet a használó (bérlő) nem a szerződésben vagy a mellékleteiben foglalt feltételeknek megfelelően használja, illetve azokat felhívásra sem teljesíti. 8. § Az óvóhely tulajdonosa, használója (bérlője) e létesítményekre vonatkozóan a helyi önkormányzat és a polgári védelem szervei kérdésére adatszolgáltatási kötelezettséggel tartozik. 9. § (1) Az óvóhely tulajdonosának személyében bekövetkezett változásról a polgári védelmi parancsnokságot 30 napon belül tájékoztatni kell. (2) Az óvóhely „életvédelmi” jellegének megszüntetéséhez a megyei (fővárosi) polgári védelmi parancsnokság hozzájárulása szükséges.

Belső szabályozó A BM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓ 125/2011. számú I N T É Z K E DÉ S E az életvédelmi építmények helyzetének felülvizsgálatára A 350 m2 alapterületet el nem érő építményeket esetén fel kell hívni az óvóhelykatasztert vezető illetékes jegyzőt, hogy az építményt törölje az óvóhely kataszterből

Óvóhelyek Társasházi: 620 (Pécs 344, Komló 276) Magán: 16 (Pécs 3)

Köszönöm a figyelmet!