Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 9. előadás A huszadik századi magyar egyetem. Pedagógiai gondolkodók és rendszeralkotók a 20. század elején Magyarországon (Imre Sándor, Wesely Ödön, Karácsony Sándor, Prohászka Lajos és mások)

A hazai egyetemi neveléstudomány kialakulása, irányzatai A német tudományossággal tartott kapcsolatok történeti gyökerek Habsburg Monarchia – német-római birodalom peregrináció irányai 1770-től hasonló felvilágosodási eszmék magyar protestánsok: Hallé, Jéna, Göttingen kontinentális hatás (Külön utas fejlődés ez Európában, felvilágosodástól) a magyar is ‘elméleti’ pedagógiai lesz (amíg meg nem jelenik a szociológiai szemlélet a 20. sz.-ban) Magyar akadémiai diszciplina kialakulása. 19. sz. vége – 20. sz. eleje 1. szakasz: az intézményesülés: katedra társulatok folyóirat, sajtó rendszere 2. szakasz: 1930 k. középiskolai tanárok egyetemi képzése intézményesül

Teológiai irányultságú egyetemi neveléstan. 19. század Pesti egyetem első pedagógiaprofesszora: Krobót János. 1814 – 1825. latin nyelvű neveléstant tanít Kant, Rousseau, Pestalozzi munkásságát is érinti - Milde bécsi prof. Tanait követi papnevelő intézeti tanár kurzus felvételéhez teológiai előismeret kell Csak paptanárokat képeznek (katolikus világi papokat)

Pedagógiát oktató tanárok.

Pedagógiaoktatás a bécsi és a pesti egyetemen

A kiegyezéskori magyar neveléstudomány 1870-1900: Lubrich Ágoston

pesti egyetem pedagógiai tanszékének alapítása: 1814 református kollégiumok tanszékeinek megalapítása. 1825, 1841 Kolozsvár: 1872 Debrecen: 1914 a három egyetemen különböző pedagógiai műhelyek alakulnak ki

Lubrich Ágost (1825 - 1900) a katolikus teológia, filozófia és pedagógiai hatása érvényesül kezdetben Eötvös József nevezi ki Lubrichot Lubrich Ágost (1825 - 1900) a kiegyezés után újjászervezik az egyetemet a neveléstudományi tanszék élére kerül (1870) a herbarti pedagógia hazai elterjedése ellen erőteljesen fellép innen származik Kármán Mórral való ellentéte Neveléstudomány c. munkája az első teljes hazai mű ebben a tárgyban a neveléstudomány részének tekinti a pszichológiát a pedagógia nem alkalmazott pszichológia! antropológiai, biológiai, anatómiai kérdésekkel is foglalkozik sok új segédtudomány sorol fel pedagógiáját a vallásosság jellemzi pedagógiája hat Finánczyra és Weszelyre elsősorban a korszak népiskolai tanítói és középiskolai tanárai a követői

Kármán Mór (1843 - 1915) a herbartiánus pedagógiai hazai terjesztője az emberiség feladata az erkölcsi eszmék megvalósítása ezt segíti elő a pedagógia a pedagógia ennek az elmélete kell hogy legyen erbart alapján mondja: két segédtudomány van: etika, pszichológia ebben egyedül álló nézetet képvisel a középiskola és a tanárképzés sürgetője átfogó tudományos rendszert nem alkot

Fináczy Ernő (1860 - 1935) a korszerű középiskola megteremtése érdekli neveléstudomány rendszerének alapja katolikus valláserkölcs (Lubrich pedagógiája) herbartianus pedagógia (Kármán pedagógiája) értékelméleti idealizmus (klasszikus német filozófusok) gyermektanulmányi mozgalom eredményeit ugyan elismeri, de tiltakozik a normatív neveléstudomány leváltás ellen a világnézet megválasztását tartja elsődlegesnek, amely aztán meg mondja a nevelés célját is idealizmusának alapja: vallás és nemzet pedagógiai eszményei: szép, jó, igaz a nevelés célja: ezen eszmények megismertetése, megvalósíttatása mindez a sokoldalú fejlődést lehetővé teszi a nevelésben

Weszely Ödön (1867 - 1935) "posztherbarianus nevelési rendszer" a pesti, majd a pozsonyi, majd a pécsi egyetem magánprofesszora a magyar gyermektanulmányi mozgalmak egyik vezetője a tradicionális herbarti rendszer továbbfejlesztője tartalmi korszerűsítések ez az oka: a pedagógia segédtudományok: etika és pszichológia etika: a nevelés céljait határozza meg pszichológia: a nevelési folyamat gyakorlati lépéseit e segédtudományokat azonban alaposan kiszélesíti a nevelést a kultúra átszármaztatásaként értelmezi annak értékelméleti megalapozottsága igen fontos kapcsolódik a német kultúrfilozófiai pedagógiához felhasználta Imre Sándor nemzetnevelési koncepcióját is

Prohászka Lajos (1897 - 1963) "kultúrfilozófiai pedagógia" 1937-től a pedagógiai tanszék professzora a háború után a szellemi élet újjáindítója kényszernyugdíjazásáig a pedagógia csak akkor lehet tudomány, ha kultúrfilozófiai alapokon áll a pedagógiának a műveltség fogalmából kell kiindulni (nem a gyermekből s nem a metafizikából) a műveltség strukturális elemeivel foglalkozik távol áll a herbarti normativitástól alapvető kategóriája: műveltség (= felelősség) kultúra (= struktúra) objektív szellem

A kolozsvári-szegedi egyetem Felméri Lajos (1840 - 1894) Herbart spekulatív pszichológiáját és pedagógiáját a természettudomány eredményei alapján utasítja el kiinduló pontja: az ember társas lény az ember tehetetlen a kollektív tapasztalatok nélkül a nevelés feladata, hogy az ember művelt személyiség legyen Schneller István ( 1847 - 1939) "személyiségpedagógiája" 1923-ig professzor (Szeged!) pedagógiája szeretetelvű feltétlen hisz az ember erkölcsösödésében a felvilágosodás és a neohimanizmus eszmevilágával Imre Sándor (1877 - 1945) "nemzetnevelés elmélete" a nevelés nemzeti jellegét hangsúlyozza 1904: Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről egységbe ötvözi az individuális - és a szociálpedagógiát mindez a nemezt nevelésében valósulhat meg egyre metafizikusabbá válik az életében tudományos-népszerűsítő 1928: neveléstana szintézis igénnyel lép fel

A debreceni egyetem Mitrovics Gyula (1871 - 1961) református eszmeiség határozza meg - protestáns hagyományok pedagógiai rendszerét a német szociálpszichológia alapozza totalitáselmélet - a világon minden egyetemes összefüggést mutat az ember transzcendentális kapcsolatokkal rendelkezik Karácsony Sándor (1891 - 1952) a néplélektani kutatások ismerője a hazai cserkészmozgalom egyik vezetője 1948-ig a hazai szabadművelődés irányítója reformpedagógia + lélektani koncepciók + protestantizmus (valamint egzisztencializmus) azt állítja, hogy az iskola nyelve fordításnyelv s nem jellegzetes magyar a nyelv - mondja - lelki jelenség a nevelő egész személyiségével nevel az értékekre éppen úgy nevelni kell, mint másra a magyar szokásrendszerre a családiasság a jellemző ez áll a pedagógiája középpontjában

Javasolt irodalom Németh András – Pukánszky Béla: A pedagógia problématörténete. Gondolat. Bp. 2004. Németh András: A magyar neveléstudomány fejlődéstörténete. Osiris. Bp. 2002.