4 kötetes „Neveléstudomány” c

Az előadások a következő témára: "4 kötetes „Neveléstudomány” c"— Előadás másolata:

1 Egy Katolikus vallási alapon nyugvó pedagógia:(Garamszegi)Lubrich Ágost
4 kötetes „Neveléstudomány” c. művében a herbarti rendszerrel szemben egy keresztény pedagógiai szintézist állít. Elméleti alapozása: Milde, Niemeyer, Szilasy Disterweg, Ziller, Schwarz, Schmidt, Curtman Élete: 1825/1900 teológiai tanulmányok után középiskolai tanár Fm-ért MTA elismerés 1863 tanár, 1871-től MTA levelező tag 1872 Orsz. Közokt. Tanács jegyző Újabb művek, de az elismerés elmarad, 1891-ben lemond-egyházi mozgalmak Szt. István Társulat

2 Fm.: világos szerkezet, de stílusa egyenetlen, terjengős, zsúfolt körmondatok
4 fő rész Általános neveléstan Különös neveléstan Általános tanítástan Különös tanítástan Általános neveléstan: a nevelés célja, tárgya, eszközei (Milde: antropológiai, fiziológiai) Biol-pszich.-i, testi-szellemi kapcs.(test-lélek)

3 A különös neveléstan Az ember rendeltetése a keresztény öntökéletesedés A társas élet szerepét hangsúlyozza a nevelésben (család, iskola stb.) Dualisztikus szemlélet (testi, szellemi) Spekulatív lélektani magyarázatok Testi, antopológiai, fiziológiai

4 3 fő cél: A gondolkodás (ismerés) célja az igazság
Az érzés rendszeréé a szépség A vágyásé az engedelmesség (a lélek működésének határozott irányt ad) „Mint gondolkodó lény az ember kívülről befelé, mint érző alulról fölfelé, mint vágyó pedig belülről kifelé tart” A vágyak a kielégüléssel nem gyengülnek, szenvedéllyé fokozódnak. Az ösztönök elhatalmasodását visszafogja az akarat: „az akarat tudatos és eszes ösztön”

5 A szellem 3 fő tehetsége Alanyi
Nemi különbözőség Hivatás szerinti A nevelés színtere (család, iskola stb.) A nevelés megkülönböztetése a műveltségtől Egész és a rész viszonya (a neveltség csak rész) Erkölcsi vonatkozások Az iskola előkészíti, az élet befejezi

6 A nevelés tudománya a neveléstan
A nevelés: „Nagykorúak tudatos, szándékolt hatása kiskorúakra, keresztény tökéletesedésük érdekében” Neveléstan: „A nevelés elveinek és szabályainak rendszeres, tudományos egybefoglalása” Megkülönböztet elméleti és gyakorlati pedagógiát A múlt (történeti) Jelen (leíró) Jövendő (bölcseleti) oldaláról vizsgálható Melléktudományai: neveléstani enciklopédia, neveléstani módszertan és neveléstani irodalom

7 Forrásai Tapasztalás Gondolkodás
„Csak a kettős forrásból foly ki a biztos alapos és életteljes igazság; a tapasztalás anyaggal szolgál, de a tudás alapja, elvi megállapítása, a gondolat-tartalom világossága, az ismeretek s következményeik határainak biztos kijelölése szemlélődő gondolkodásától függ”

8 Általános és különös tanítástan
Az oktatást a nevelés céljának rendeli alá A nevelés minden eszközt felhasznál a tehetségek (képességek) fejlesztésére A tanítás csupán képzetek, ismeretek bevitelével; nyelv általi fejlesztése a gondolkodásnak A tanítás általános elvei: Természetesség (szemlélet, emlékezet, ész, értelem) Alaposság Szemléletesség A tanulás megkönnyítésének eleve

9 A tanítás módja Tananyag kiválasztás Koncentrikus bővülés
Takarékosság és teljesség elve A tanító személyére vonatkozó elvek A tanuló személyére vonatkozó elvek Önmunkásság elve Sokszínű asszociációs és koncentrációs lehetőség Általános és különös tanmód

10 Tananyag, tanfolyam, tanmenet, tanalak
Alsó, közép, szint; nyelvérzék, gondolkodás fejl. Tanfolyam: a tananyag osztályonkénti bontása Tanmenet: „ A tanterv az út, a tanmenet a mód” A tanalak: az ismeretek kifejtésének a módja Közlő v. (a tanító aktív) Kifejtő tanalak (a tanuló aktív)

11 Tanhangulat és részletes módszertan
Légkör, stílus: a tanítás érzelmi oldala „ Az ismeret csak akkor vezet célhoz, ha a kedélyt egészen áthatja, és az akaratot az igazhoz, széphez, maradandóhoz irányozza.” Ha az általános tanmódot az egyes tantárgyak tanítására alkalmazzuk, ezeket nevezhetjük részletes módszernnak A 3. kötet: iskolaszervezet, iskolarendszer ( a tanodák kül- és belszervezetei: kisdedóvó, elemi- és polgári tanodák, gimnáziumok)

12 A herbartiánus pedagógia magyar változata: Kármán (Kleimann) Mór (1853-1915)
Szegedi piarista gimn., bécsi egyetem (fil.+filol.), izraelita hitközségi tanár Pesten 1869-től Lipcsében Zillernél a herbartizmus (Rein-tanárképzés) két éves Eötvös ösztöndíj 1872-től egy. Magántanár (pszich., etika) A Tanárképző Intézet és gyakorlóiskola vez. Orsz. Közoktatási Tanács jegyzője 1907-től minisztériumi előadó, címzetes nyilvános tanári kinevezést és bárói rangot kap A Magyar Tanügy 1879-es gimnáziumi tanterve 1883-as középiskolai reform törvénye

13 Jelentősége Imre S. szerint: „Az első magyar aki a neveléselméletet önállóan és tudatosan alakította ki, ezért a magyar neveléstudomány fejlődését tőle kell számítanunk.” A herbarti rendszer, sikeres hazai adaptációja Nemzeti és Történeti alapon Törzsi (atyafisági), rendi, nemzeti kor Honfoglalás, Szt. Istváni, Tatárjárás, Lovagkor (anjouk) Nagy nemzeti küzdelmek (Rákóczi, Hunyadiak) Nemzetállam kialakulása (Széchenyi, Kossuth, Deák)

14 Rendszere Érzékenység Tökéletesség Motiváció Jóság Elhatározás
Személyiség Tett Szentség Hatalmasság - sokoldalúság Összhangzósság Viszonyosság - törvényesség - Jogosság Állhatatosság – jellemesség -egyéniség Okosság – célszerűség -lelkiismeretesség

15 Lelki jelenség Érzet Indulat Akarat Cselekvés Tulajdonságok Hatalmas Sokoldalú Összehangzó Viszonos Állhata-tos, Jel-lemes, Egyéni Okos, Célszerű, Lelkiisme-retes Törvé-nyes, Okos Erkölcsi eszmény Tökéletesség Jóság Szemé-lyiség Szentség Nevelői feladatok Ápolás Gyakorlás Vezetés Fegyelmezés Oktatás A nevelés-tudomány Gimnasztika = testi nevelés, Hodegetikai taktika = erkölcstan, didaktika = oktatástan

16 Fináczy Ernő (1860-1935) 1880 Görög-latin szakos középiskolai tanár
1885 minisztériumi tisztviselő 1891 Országos Közoktatási Tanács (alelnök) Pedagógiai rendszerének 3 forrása Milde-Szilasy-féle katolikus Herbariánus Értékelméleti idealizmus (Schneller, Weszely, Kornis) Differenciált álláspont a pedológiáról (Gyermektanulmány) A történelem = az ember erkölcsi tökéletesedése a nevelés által

17 Weszely Ödön; 1867-1935 1910 pesti egy. magántanár előtte gyakorló t.
1912 Fővárosi Pedagógiai Szeminárium (Bárczy Istvánnal fővárosi fejlesztések) 1918 Pozsonyi-Pécsi egy. ped. prof. (herbarti) Értékelméleti megalapozás-Dilthey, Spranger A ped. korszerűsítése Gyermektanulmányi mozgalom (pedológia)

18 Pedagógiai segédtudományok
A célokra vonatkozó A módszerre vonatkozó Egészségtan (higiene) Gazdaságtan (ökonomia) Technológia Biológia (anatómia, fiziológia) Lélektan (pszichológia) szociológia Jog- és politikatudomány Etnológia Logika, esztétika GYERMEKTANULMÁNY Teológia ETIKA

19 I. A neveléstud. nemei Érték Normatív tudomány Testi nevelés Egészség Egészségtan II. Technikai nevelés Ügyesség Technológia III. Gazdasági nevelés Hasznosság Gazdaságtan IV. Társadalmi nevelés Méltányosság Szociológia V. Állampolgári nev. Hazafiság Pol-és jogtudomány VI. Erkölcsi nevelés Jó Etika VII. Tudományos nev. Igaz Logika VIII Esztétikai nevelés Szép Esztétika IX. Vallási nevelés Hit Teológia X. Hivatásra nevelés Munka Szaktudományok

20

21 Prohászka Lajos; Weszelyt követte a pesti egy ped. Tsz. élén (1937) Görg-latin filológia, fil., ped-i tanulmányok 1917-től Fináczy mellet a Ped. Int. m.katársa 1923/29. Nemzeti Múzeum 1924/27. berlini ösztöndíj Sprangernél 1926/28. München, Freiburg (önfinanszírozás) 1929/30. Pécs majd Bp. magántanári habil. 1933-ig múzeumi könyvtáros 1935-től rendkívüli tanár Tanít a Képzőművészeti Főiskolán 1939-től akadémiai levelező tagság 1949 kényszernyugdíj 1952-ben tud. fokozat megvonása

22 Prohászka: az objektív szellem
Mint dialektikus mozgás Mint organikus fejlődés Struktúra Felelősség Emberközti tárgyi produkt. Egyéni tárgyi produktum egyház, állam, jog, erkölcs, tudomány, művészet, gazdaság, technika Vallás, megismerés, tett, készség, munka, társas viselkedés Kultúra (rendszere) Műveltség (rendszere) A K. lényege A M. lényege Típusai Egysége

23 A műveltség lényege Tevékenység: művelődés Tárgya: műveltség
A művelődés személyiségei Gyermek Nevelő A művelődési javak A javak pszichológiai sorrendje Az elsajátítás módja A művelődés közösségei Család Iskola Iskolatípusok-szervezetek Tárgya: műveltség A műveltség célja A művelődés módszerei A javak értéksorrendje A műveltség területei Értelmi Erkölcsi Esztétikai A műveltség eszményei Általános-szak műv. Alaki-formális műv.

24 Felméri Lajos 1840-1894. Fm.: A neveléstudomány kézikönyve
Kora progresszív, liberális társadalmi eszméire, a természettudományok új eredményeire támaszkodva utasítja el Herbart és követői spekulatív pedagógiáját és pszichológiáját. Utilitarizmus, tehetségcsírák = diszpozíciók Liberalizmus: a nevelés fáradságos alakító munka és művészet. A társ. részéről erkölcsi kötelesség A nevelés feladata az ember művelt személyiséggé fejlesztése. Felértékeli a nő szerepét. Nem tanultságra, hanem műveltségre van szükség.

25 Schneller István – 1847/1939 1895-től Felméri utóda 1919-ben rektor
1921-től Szeged A nevelés: az ember erkölcsösödése, etizálódása Kp.-i fogalma az Éniség Érzéki Történeti Tiszta

26

27 Imre Sándor (1877-1945) Hódmezővásárhely, Kolozsvári egy., NO-i
tanulmányút, középisk. tan. egy. magántanár Polgári iskolai tanítóképző: ped-pszich-fil. tanítása 1918 a főisk. rangú Pedagogikum (TK) igazgató VKM Helyettes államtitk. Lovászi M., Kunfi Zs. 1919 aug kultuszminiszter, 1924-ig ismét áll. titk. Szegedi Egyetem (Tsz. Vez. Prof.) A szocálpedagógia hazai képviselője (P. Natorp) Fm.: Nemzetnevelés (a társ.-i fejl. mozgatója), Neveléstan: sokszínűség, szintézisteremtés

28 Karácsony Sándor ( ) Bp., München, Graz, Genf, Bécs (Wundt-néplélektani kutatások) magy-ném. szak, fil. ped. magy nyelvészeti doktorátus Kassán és Pesten középisk. Tanár 1934 egy. Magántanár (Debrecen) Cserkészmozgalom, Szabadművelődési Tanács Fm.: A magyar észjárás (magy. identitás), A magyar nyelvtan társas-lélektani alapon, Magyar világnézet, Magyarok istene, Magyarok kincse, Ocsúdó magyarság

29

30

31 Idézet Az ifjúság erkölcsi nevelése akkor eredményes, ha a felnövekvő nemzedék nem zsarol, hanem küzd jogos igényeiért. Az értékelő tevékenység, a tudományos világosság és a társadalmi feszültségből pattan ki; az eszme, az értékes érték. A társas együttélés alapvető jellegzetessége a mellérendelő jelleg. Ez a családiasság a magyar szokásrendszernek és nyelvünk grammatikájának is jellegzetessége: magyar identitás!

32 Klebelsberg (1875/1932) Jogász: Bp., München, Berlin, Párizs
1914. Államtitkár 1921 Belügyminiszter 1920:25 tc. „numerus clausus” VKM vezetője Kornis volt az államtitkára (A magyar művelődés eszményei) Alföld program: 5000 tanyai tanterem (5 km) Neonacionalizmus, kultúrfölény Külföldi magyar intézetek Collegium-Hungaricum,

33 Nagy László (1857/1931) + Pedológia
Budai TK., MT(I)TOE főtitkára A Magyar Gyermektanulmányi Társaság és lapja a Gyermek c. orgánum Érzéki érdeklődés foka (0-2 év) Szubjektív (2-7 év) Objektív (7-10 év) Állandósult objektív (10-15 év) Logikai (15-től Állandósult logikai eszme 1896 Egyetemes Nevelésügyi Kongresszus Didaktika Fejlődéslélektani alapon (Domokos Lászlóné Új Iskola: 11-12; évesek játék-munka, problémamegold