Nevelés- és/vagy művelődéstörténet a tanárképzésben Géczi János Pécsi Tudományegyetem BTK, Neveléstudományi Intézet, Nevelés- és Művelődéstörténet Tanszék.

Az előadások a következő témára: "Nevelés- és/vagy művelődéstörténet a tanárképzésben Géczi János Pécsi Tudományegyetem BTK, Neveléstudományi Intézet, Nevelés- és Művelődéstörténet Tanszék."— Előadás másolata:

1 Nevelés- és/vagy művelődéstörténet a tanárképzésben Géczi János Pécsi Tudományegyetem BTK, Neveléstudományi Intézet, Nevelés- és Művelődéstörténet Tanszék Veszprémi Egyetem Antropológia és Etika Tanszék

2 Milyen szerep jut a tanárképzésben a neveléstörténetnek? I.Miként határozza meg önmagát a neveléstörténet? - a neveléstudomány részdiszciplínája - történettudomány - művelődéstörténet - történelemtudomány / társadalomtörténet

3 1. A művelődéstörténetnek és a neveléstörténetnek (mint történelemtudományoknak) a közösét az emberi kultúrához, s annak átörökítési módjaihoz való viszony adja. A kultúra definícióját azonban a művelődéstörténet adja. 2. A diszliplínák egyetemes (s holisztikus) jellegűek. Anélkül a részfolyamatok, történeti egységek csökkent értelmezési lehetőségűek, szintetizálásra – s a társtudományokba való felhasználási lehetőségre – aligha mutatkozhat mód. 3. Az egyetemes jelleg magába foglalja azt is, hogy az európai művelődés- és nevelés- történetet az Európa kulturális hasadásai által kialakult térségek kultúrtörténeti egységeinek egymástól eltérő tulajdonságú alakzatai mentén, szinkrón és diakrón módon hasznos föltárni. A nem-európai és az európai térség összehasonlító vizsgálatai elkerülhetetlenek. 4. A kultúrtörténeti egységek sajátosságai mellett kutatásra érdemes az is, hogy az egységek mely eleme(k), s mely átalakuló elem(ek) – időleges vagy hosszabb távú - továbbélése biztosítja(k) a folyamatosságot.

4 5. Az egyébként azonos művelődési javakhoz illetve azok köréhez való viszonya más a két történeti diszciplínának. A természetes nevelés vizsgálatához, mint az áthagyományozódás szélesebb körben megnyilvánuló jelenségéhez mindkét tudomány jogot formál. 6. A művelődéstörténet által meghatározott neveléstörténet a neveléstudomány alapozó tudománya. 7. A neveléstörténet megbízásai a neveléstudomány részéről érkeznek. (Művelői tehát nem csupán történészi de neveléstudományi érzékenységgel és tudással is rendelkeznek.) 8. A nevelés- illetve a szaktudományként értelmezett pedagógiatörténet nem meghatározója, hanem befogadója a vizsgálati tárgyának. (Pl., ahogyan tematizálta a szociológiai és a pszichológiai tudást, nem zárkózhat el az újabban kialakuló tudásstruktúráktól sem. E területek megjelenési pontjai a nevelés- illetve a művelődéstudományok.) 9. A neveléstörténeti részvizsgálatok eredményességét fokozza, ha a kutatás minden stádiumában a művelődéstörténet illetve a társadalomtörténet adja a szélesebb értelmezési keretet.

5 Milyen funkciója lehet a tanárképzésben a neveléstörténetnek? - A neveléstudomány szemléletének megalapozása -Önmeghatározás -Történeti szempontok érvényesítése

6 A nevéstörténeti oktatás Kultúrhistorológiai fázisok szerint Problématörténeti megközelítés Gondolkodástörténeti beágyazottsággal Világképek mentén A döntést meghatározza: mely tudomány része

7 Neveléstudományi „megrendelések” Például: -Az iskolában szerzett tudás forrásai -Metaforakutatások -Intézményes és nem intézményes tudásátadás összevetése

8 A pécsi neveléstörténet-oktatás alapvetései A 4 európai kulturális hasadás mentén Összehasonlító A bizánci és az arab fejlemények beemelése Világkép – emberkép (nő-, gyerek-) műveltségkép – intézménytörténet Pedagógiai filozófia – pedagógiai antropológia – pedagógiai tartalom Neveléstudományi „megrendelés” A tudásátadás technológiája: írás-olvasás története, matematizálódás A művelődéstörténet része A nem intézményes tudásátadás folyamatainak bemutatására ad módot Világkép Tudománytörténet (pedagógia/neveléstudomány-történet)

9 Eredmények Az évenkénti 16-18 kurzusból 6-8 ezen szemlélet szerint zajlik - 3 éven keresztül: 2 + 1 óra elmélet + 1 óra szövegelemzés „Bevezetés az európai gondolkodás történetébe” c. egyetemi jegyzet Speciális kollégiumok - moszlim, kutatásmódszertan, terepgyakorlat, gondolkodástörténet, stb. Szakközlemények: kötetek, tanulmányok, recenziók

10 Bevezetés a nevelés történetébe. A neveléstörténet neveléstudományi és művelődéstörténeti meghatározottságai. A szinkrón és diakrón vizsgálat lehetőségei. A neveléstörténet forrásai, kutatási helyszínei és módszerei. A hazai neveléstörténeti kutatások és eredményeik Történeti, művelődéstörténeti bevezetés a neveléstörténet tanulmányozásához. Az európai kulturális áthagyományozás mintázatai. Az európai civilizáció hasadásai: egység és elkülönülés A művelődéstörténeti korszakok világképei. A világképek befolyása a nevelésre Az egyes korszakok világképe(i) által meghatározott ember- és gyermekkép. Gyermekszemlélet és gyermekkortörténet. A gyermekstátusz változása Az oktatás- és nevelés cél- és hatásrendszere, a nevelési eszmények történeti változása A műveltségképek, nevelési eszmények átadásának színterei: az intézményen kívüli és intézményesült nevelés. Az iskola szervezetének, funkcióinak változásai az egyes korszakokban; az iskolahálózat kiépülése

11 A kultúraátadás tartalmi változásai a történelemben: intézményesen közvetített műveltségképek, tudástartalmak Az ismeretátadás civilizációs eljárásai: írás- és olvasástörténet; a matematizálódás folyamata. A gondolkodási képességek. Oktatási-nevelési, illetve tanulási módszerek története Az iskolai tér. A tanterem és berendezésének története. A taneszközrendszerek története Az oktatás és nevelés szabályozásának története. Az oktatáspolitika, a tanügyigazgatás és az oktatási törvényhozás A pedagógusszerep története. A pedagógus szakma kialakulása és differenciálódása. A pedagógusképzés története A pedagógiai gondolkodás múltjának folyamatában való megismerése. A korszakok jelentősebb pedagógiai gondolkodói A hazai pedagógiai gondolkodók A reformpedagógiai és alternatív pedagógiai törekvések. A neveléstudomány k kialakulása

12 Összefoglalás a világképek áttekintése hozzájárulnak a pedagogikum történeti folyamatainak értelmezhetőségéhez. Ebben szerephez jutnak az élettudomány eredményei is a világképek egymáshoz való viszonya felvetette, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon Európa négy kulturális megosztódása a kulturális hasadások mentén történő tudásátadás eltérésének gyakorlata arra világított rá, hogy az európai művelődéstörténet és neveléstörténet eredményeinek bemutatásakor mind az arab, mind a bizánci kultúra/nevelés elhanyagolásáról nem szabad lemondanunk a neveléstudományi ’megrendelésekre’ odafigyelő neveléstörténet csak a művelődéstörténet bevonásával képes válaszolni a művelődés- és a neveléstörténet együttjárása a nevelés problématörténeti megközelítését elősegíti.