Nevelésfilozófia 6. előadás A reformáció – ellenreformáció pedagógiai filozófiája Forrás Luther Márton: Négy hitvallása Kálvin János: magyarázata Abdiás és Jónás próféta könyvéhez Pascal: Gondolatok Baltasar Gratian: A Hős Jacobus Paleologus: válogatás a munkáiból

Paleologus értelmezése szerint a Paradicsomban Évát mi miatt bűntette meg az Úr? Helytelenül cselekszik-e az, aki a tiltással nem sújtott fa használatát erényesnek tekinti? Pascal a Gondolatokban utal-e az órával történő időmérésre? Kedveli-e Pascal Martialis két félszemű emberről szóló epigrammáját? Luther álláspontja szerint miért közéleti jelentőségű a szülői gondoskodás? Beszél-e s ha igen, melyik parancsolat kapcsán Luther a nyilvános bordélyházról? A niniveiek körülmetélkedéssel avagy anélkül tértek-e meg Jónás próféciái hatására? Könyve fejezeteit miként nevezte el Baltasar Gratian?

Amiért Ádámnak adott a tudás fája gyümölcséből (S nem azért, mert leszakította!) Nem. Helyesen cselekszik (akár szó szerint, akár allegorikusan is tenné azt). Igen, utal. (5) Nem. (41) Mivel ezzel is Istent szolgálja (s így a világi és az egyházi kormányzást) Igen. A hatodik parancsolat kapcsán. (A zsidóknál nem volt bordély. Nem becsülték ámbár a szüzességet, s házasságtörés is gyakori volt.) Nem lettek körülmetélve. (1.1 vers) Remekségek-nek.

Reformáció Északi népek számára 16. század: humanizmus és a reformáció együttélése humanizmus: emberközőpontú pedagógia Biblia + antik kultúra összeegyeztethető reformáció: egyéni, átélt vallásosság (pietas) ennek megfelelő pedagógia humanista eszméket némileg támogatja polgárság eszméinek elterjedése átformálódik a városi-plébániai iskola tartalma

Luther Márton (1483-1546) Prédikáció gyakran nevelési tartalmúak Felismeri a hit terjesztése szempontjából fontos iskoláztatást Városi-plébániai iskola feladata: egyházi férfiak képzése Plébániai iskolák: mindenki számára elérhető (hit terjesztése!) Köznép – plébánosok – tudósok képzése más 1. nép anyanyelvi írás-olvasás német nyelvű Biblia (a papság szerepének átértelmezése) külön fiú és külön lányiskolák településenként nevük: kisiskola leánynevelés elveinek kidolgozása férfiakkal azonos értékűek a nő: férje és gyermeke lelki támasza és társa a családban alárendelt szerep leányiskola különösen fontos: éneklés (zsoltárok) tandíj (kivéve: legszegényebbek) új gyerekszemlélet (a gyermek érték) ehhez fontos háttér a családi élet

2. plébánosok (faluban dolgozók) görög és héber nyelv felesleges – latin nem gyerekekkel is latinul beszéljenek irás-olvasás grammatica-musica-dialectica-retorica-poética kb. a studia humanitatis alapjaival megegyezik Luther elképzelése (ugyanúgy 3 tanulócsoport!) 3. teológusok magas nyelvi műveltség (héber, görög, latin) – vallási tárgyú olvasás

Az ellenreformáció A déli népek számára A terjedő reformációval szemben: tridenti zsinat (1545, 1551-2, 1562-3) Protestánsok elleni határozat Katolikus egyház visszásságainak megszüntetése Búcsúcédulák, pápai fényűzés, szerzetesek erkölcsi kilengései Lendületes restauráció Tradicionási neve: ellenreformáció

Juan de Roelas: Loyolai Szent Ignác (1622. k.)

Jézus Társasága (1534) = jezsuita szerzetesrend a pápai hatalom feltétlen támasza megalkotója: Loyola Ignác (1491-1556) a rendjét a pápa 1540-ben erősíti meg hitélet átalakítása a protestáns egyszerűséggel szemben a barokk vallásosság kialakítói képzelet megragadása, érzelmek felkorbácsolása a humanista emberközpontúság lerombolása az emberi élet értelme: Isten dicsőítése jezsuita iskolaszabályzat (Ratio studiorum, 1599) a tanulmányok azért folynak, hogy a tanulók istent megszeressék s lelkük üdvözüljön első iskola: Messina, 1548 majd: Köln, Róma, Prága, Bécs

utóbb: egységesítik a tananyagokat nemzetközi iskolaszervezet központi tanterv és tananyag közös oktatási módszerek Európán túl nyúlik Öt osztályos középiskola rögzítése (=gimnázium) 3 évig latin 2 év görög (studia humanitatis öröksége) gimnáziumra az akadémia épül a szellemi munkát kiegészítik testmozgással, játékkal

id. Lucas Cranach: Luther Márton (1520 k., részlet)

Martin Luther (1483 - 1546) 1517 – 95 tétel 1520 – X. Leó felszólítja Luthert (Exsurge Domine bulla) tanai visszavonására égetni kezdik néhol Luther iratait Luther a pápának levelet ír (nem biztos, hogy el is jutott hozzá), s benne a reformáció ügyét és maga szerepét igyekszik föltárni - hamis, keresztényellenes tanítások ellen lép föl - bírálta a római udvar romlottságát (de nem a pápát) - reformátori szerepét kényszerűségből vállalja - tanait, mert nem tagadja meg isten igéjét, nem vonhatja vissza Egyházi átokkal sújtják

Luther: Nagykáté. Első rész: A Tízparancsolat Az evangélikus egyház hivatalos hitvallásának a része – a reformáció népei számára (nem közgyűlés, zsinat, szerzői szándék stb. ennek az oka) 1580-ban kiadott Konkordiakönyv már tartalmazta 1521. Wormsi Ediktum (V. Károly császár birodalmi átokkal sújtja Luthert és minden követőjét) Minden megnöveli Luther tekintélyét és népszerűségét Az evangélikus rendek szövetséget kötnek (Torgau, 1526) egymás támogatására 1527-28: a szász fejedelemségben egyházlátogatást rendel el Állhatatos János választófejedelem: lelkészek és tanítók egyházi ismeretit, a gyülekezetek anyagi ügyeit, a templomok és iskolák állapotát, szegénygondozást, kórházak állapotát ellenőrzik. Megkezdődik a reformáció szervezése. Kezdetben maga Luther is részt vett ebben. 1529. Megjelenteti a Kiskátét és a Nagykátét.Mindenki számára segédeszközök a tanító-nevelő munkához.

Kálvin János (1509 – 1564) A párizsi egyetemen tanult (szabadelvű, humanista szemlélet) Katolikus nevelés, de családjában többen rokonszenveztek Lutherrel, s tanaival - a francia protestánsokat üldözik a hatóságok - Kálvin is 1534-ben távozik Párizsból, Svájcba megy A keresztény vallás rendszere. Protestáns hit alapvetéseinek összefoglalása 1536. Strasbourgba akar költözni, de Farel (Zwingli tanítványa) eltéríti: azzal fenyegeti, hogy magára vonja Isten haragját, ha továbbutazik Genfben marad, megszervezi a protestáns egyházat, kinevezik a szentírástudomány professzorának. (1537-ben a város java része szakít a pápával.) 1538. A genfi feszültségek miatt Strasbourgba távozik, de három év múlva visszahívják Genfbe. (Azt bizáncias teokráciává alakítja.)

A kálvini tanítások Kálvin élesen különbözik Luthertől (Luther és Kálvin sosem találkozott) - nyugodt, önmegtartóztató, belső vívódások nélküli Teológiája lényegében azonos Lutherével. (Az egyetlen mérce a Szentírás) Magas etikai mércét követel. A súlyponteltolódás okozta, hogy a kálvinizmus eltér a lutheránus (=evangélikus) hitvallástól 1. - Ádám engedetlenségéből fakad a bűn - a bűn átered - a helyes életvitel kialakítása, szigorteli betartása fontos Tanai emlékeztetnek Augustinuséra 2. Miként Luther is, Krisztust állítja középpontba - de a megváltás módját (a középkori teológiát folytatva: Anselmus) képzeli el (Isten Krisztust büntette meg az emberiség helyett a keresztfán) = szubsztitútió (helyettesítés) 3. Predesztináció - ha megváltásunk van, nem a saját érdemeink miatt van Kálvin nyomán alakul ki: puritanizmus, anglikán hit, Amerikai Egyesült Államok atyáinak hite

Kálvin János: Jónás próféta könyve Jónás könyve – egyike a Kis próféták könyveinek. (Ezek a könyvek nem a zsidósághoz, hanem a pogányokhoz szólnak, azaz csak másodlagos jelentésük van a választott nép számára) Jónás könyve: A fenyegető ítéleten túl a megtérés, a megkegyelmezés lehetőségét hirdeti a prófétát az Úr Ninivébe (Asszír birodalom fővárosa) küldi küldetése elől kitérne, de engedelmeskedik a niniveiek megtérnek, az isteni ítélet elmarad, Jónás viszés érzésekkel veszi mindezt tudomásul Kálvin szabad előadást tartott e könyvről, mások hegyezték föl az előadás sajátosságai: - szóbeliség - hosszadalmasság - gyakori ismétlések

Tanításra szólítja azokat, akiknek maguknak tanulnia kell (ez lesz az evangélikus iskola bevált módszere!) = az kezd tanulni, aki maga is tanít Javasolt módszer: elmélkedés, magyarázat több fokozatban, alkalmazás (a tanítás és a tanulás egyetemes szabályzata) Katechézis (kátétanítás) lényege: minimális anyag kijelölése - koronként változik - Luther: a Tízparancsolat, Hiszekegy, Miatyánk szövege mellé veszi föl a keresztség és az úrvacsora szerzési igéit (Öt részes káté)

Jacobus Paleologus: Az eredendő bűnről. Az antitrinitariatusságról 16. századra Erdélyben széles társadalmi (fejedelmi) bázisra lel – kizárólagosan protestáns ország (=unitárius) - szentháromságtagadóak, de isten igéire alapozzák a hitüket - Erdélyben a reformáció helvét változata az erős, ezt az antitrinitáriusok is támogatják, azért, mert átmeneti álláspontnak tekintik - A Bibliában nem szereplő kifejezéseket ki kell iktatni az okfejtésekből - a hagyományos szentháromságtani elképzelések felszámolása a reformáció céljaihoz közelebb visz (csak a Bibliában megengedett módon szabad a Szentháromságról beszélni) a szent szövegeke értelmezésében a betű szerinti értelemből (sensus litteralis) kell kiindulni következménye: eredeti nyelven kell olvasni a szöveget alapos történelmi ismeretekkel kell rendelkezni az antitrinitariusoknak két ága ismertebb: egyik a középkori neoplatonikus hagyományt folytatta (Pl. Servet Mihály, aki szerint az örök Logosz nem más mint Krisztus első megjelenési formája); a másik a padovai arisztotelianus hagyományt hivatkozta. (Pl. Mária fia lényegében ember. Ennek ellenére imádni kell és könyörögni hozzá.) bibliai és logikai koherenciára törekedtek a szövegértelmezéskor

J. Paleologus 1520-ban született, Chiosz szigetén (Genova birtoka ekkor), apja görög, anyja itáliai domonkos szerzetessé válik az evangéliumok kizárólagos olvasásával jutott el az unitarius tanokhoz - eretnekséggel vádolják meg többször, inkvizíció elé állítják Tridentben, a zsinat idején jelen van (pártfogókat keres). Konstantinápolyba menekülne, de Európa szerte feltűnik (Ragúza, Velence, Poissy, Prága, Krakkó (Dudith András pécsi főpap házában lakott), Erdély az erdélyi szentháromságtagadók hozzá fordulnak, hogy hitükben adódó logikai ellentmondásokat oldja föl hitt a nagy világvallások egyesülésében (=a ráció egyre nagyobb szerepet kap a vallásfilozófiában) Okfejtései Erdélyben kéziratosan terjednek pl. a héber nyelvben (Ábrahám óta) valamennyi királyi, fejedelmi, birói, prófétai stb. hivatal viselőjét istennek neveznek. Ezek Istenként történő lefordítása más nyelvre fordítói hiba (v. ö.: virág - rózsa) – Skolasztikus vita

Baltasar Gracian (1601 – 1658) Spanyol moralista, a barokk életeszmény egyik kialakítója Jezsuita Két népszerű kézikönyv szerzője: A Hős; Az életbölcsesség kézikönyve A siker és a kiválóság receptje (játékos, szellemes szöveg) a neoplatonista hagyomány folytatója (+ preszokratikusoké, kabalisztikusoké) - az emberi szellem nem azonos az ésszel (azaz antikarthéziánus!) - az intuíciót tartja célravezetőnek az igazság megragadásában, s nem a logikus-tudományos okfejtést Az ‘udvari ember’ eszményképének egyik kimunkálója Baldesar Castiglione (Az udvari ember, 1528) követője Vidéki orvos gyermeke Papi pályára szánták, jezsuita tanár lesz Majd tábori lelkész. Műveit álnéven jelenteti meg. Ezért megróják, megfosztják katedrájától. A rendből kilépne, de nem engedik

Baltasar Gracian: A Hős Minták: Baldesar Castiglione:Az udvari ember, 1528 Machiavelli: A fejedelem ifj. Plinius: Trajanus magasztalása Plutarkhosz, Az embert felülmúló ember képének megteremtője Rejtőzködés, a mások eszén túljárás parancsa Sikerre törő, de szellemi ember képe (az értelmiségi ember egyetlen lehetősége) Szellemes mondások, fabulák

janzenizmus janzenizmus 1603: a francia király visszahívja az országból kitiltott jezsuitákat, visszakapják régi iskoláikat, a Sorbonne-t, s megélénkül az ellenreformáció Cornelius Jansen Hollandiából származó tanítás: „protestantizmus a katolicizmuson belül” - Isten az embertől a természetét meghaladó cselekedeteket követel, és csak kevés számára ad segítséget: az embert, a tulajdonságai az örök tűz felé vezetik - szigorúság önmagukkal szemben (irgalom nélküliség) - az emberi természetben eleve ott a bűn - számos francia követője lesz (szembeszegülés az abszolút királyi hatalommal) - központjuk: Port-Royal kolostor A janzenizmust a jezsuiták eretnekségnek tekintették 1679: a kolostorból kiűzik őket, a pápa is kiközösíti (a janzenizmus megsemmisül) Janzenista: Racine, Pascal (de a janeznisták nem tartották annak), Magyar követője: Rákóczi Ferenc fejedelem

Blaise Pascal (1623 – 1662) Descartes kortársa, személyes ismerőse, de a két filozófus-tudós nem kerül egymással meghittebb viszonyba Polgári család, apja neveli, korai matematika érdeklődés Huszonéves korában már jelentős tudományos fölfedezései vannak Közlekedési baleset – megtér, janzenista lesz Tagadja a protestantizmust Vidéki levelek – vitairat a jezsuiták ellen („Mi az eszköz bűnös voltát a cél tisztaságával szentesítjük.” – mondatja ebben egy jezsuitaával.) Descartes (aki orvos) – 1647: kezeli (fejfájás) Kolostori élete sem következetes.

Gondolatok Pascal „Az egyetlen logikus keresztény.” - Nietsche Hitvédelem címmel kiván egy terjedelmes filozófiai művet írni ez nem valósul meg – jegyzeteiből szerkesztik a Goldolatok-at A világ megismerhető - érzékeléstől az általános igazság felé („geometriai mód”) - jelenség egészét megragadva („intuíció”) fölismeri a rész-egész dialektikáját Ellentétben áll Descartes ész-kultuszával, racionalizmusával Első, aki a társadalom és a történelem törvényeit kutatja Vitában áll Montaigne-gondolataival is (de őt inkább kedveli) A janzenizmus a társadalmi cselekvésektől való elfordulást jelentette (ő nem: pl. omnibusz megvalósítása)

A katolikus és a protestáns iskolák jellemzése A XVI. századtól kb. azonos szerkezetű iskolarendszer épül ki Katolikus: külön iskola a népiskola, a gimnázium, az akadémia Felnőtt (képzett) pedagógusok Képzőket állitanak a középikolai tanárok számára Teológiát (akadémián) csak a papoknak készülők tanulnak Protestáns: integrált a 3 szint Léteznek praeceptorok Nincs külön tanárképzés Akadémián mindenki tanul teológiát Mindkettőnél: kollégiumok alakulnak ki (feudális abszolutizmus idején) Középnemesség igényeit szolálják ki Itt is: barokkos műveltség (latin alapú tudás)

Következő előadáshoz szükséges források Jacobus Thomasious: Disszertáció a cigányokról. 1652. Comenius: Nagy oktatástan (részlet) Locke: Gondolatok a nevelésről (részlet) Rousseau: Emil avagy a nevelésről (részletek) Pestalozzi: Egy remete esti órái (részletek) Pestalozzi: Lénárd és Gertrúd (részletek) Kant pedagógiai előadásai (részletek)