Az ókori Görögország Hellas

A görög nevelés Homéroszi kor szokás, hagyomány embereszményei: Achilles - bátor, vitéz Odüsszeusz - leleményes, okos  A homéroszi kortól a perzsa háborúkig Az egyszerűséget a sokféleség váltja fel A perzsa háborúk után (Periklész kora) erkölcsi nevelés értelmi nevelés szofisták (vándortanítók) vitatkozás , kételkedés dialektika (etikai realizmus) retorika (etikai intellektualizmus) gyakorlati ismeretek (természettudományok)

A spártai nevelés (dór nevelés) Kr.e. VIII-VI. század Katonaállam Lükurgosz törvényei azonos nagyságú földek, közös étkezés, egységes, ÁLLAMI NEVELÉS katonai táborok háború, harc, testi nevelés

Az athéni nevelés (ion nevelés) Kr.e. VI-IV. század HARMONIKUS EMBER „JÓ POLISZPOLGÁR”: szakmai műveltség Általános műveltség KALOKAGATHIA ESZTÉTIKA (szép) és ETIKA (jó) harmóniája testi, lelki harmónia MAGÁNTANÍTÓK 

A nevelés folyamata és tartalma I. szakasz: családi nevelés (0-7. év) II. szakasz: múzsai képzés (7-15. év) grammatikai képzés kithara képzés (hangszeres éneklés és tánc) III. szakasz: gimnasztikai képzés (15-18. év) gümnaszion (testedzés, kifejező mozgás) palaestra, pentatlon IV. szakasz: katonai képzés (18. év után) ephebia

grammatikai "iskola„ (grammatisztész háza) betűk megismerése (betű = szám = hangjegy) szótagtanulás és -írás (szüllabizein) Homérosz: Iliász ismétlés, kívülről megtanulás A magántanítóhoz kísérő rabszolga neve: paidagogosz kithara "iskola„ (kithara = hárfa szerű hangszer) (kitharisztész háza) zenetanítás kezdetben bemutatással és utánzással lírikusok műveinek éneklése tánctanítás palaisztra (birkózásra kijelölt hely) testgyakorlás színtere birkózás, ökölvívás, könnyűatlétika

Raffaello: Az athéni iskola (részlet)-A két filozófus gondolkodásának az ellentétét mutatja: Platón felmutat az ideák égi birodalma felé, Arisztotelész ellenben, lefele mutat a földi létezőket hangsúlyozva

Parthenon

A legnagyobb és legépebb máig fennmaradt ókori görög színház az epidauroszi: a félkörben elhelyezkedő 34 sor közel 2400 éves

Niké temploma Niké temploma

Erechteion

VALLÁS Jellemzői politeizmus emberi alakú, halhatatlan istenek minden istennek egyedi funkciót tulajdonítottak az istenek cselekedeteit leíró történetek összessége a mitológia Olümposz, az istenek lakóhelye

ZEUS

HADES

HERA

ARTEMIS

DEMETER

DIONYSOS

APHRODITE

ATHENE

HERMES

HEPHAISTOS

POSEIDON

APOLLON

Phütagorasz

Szoptatóedény

Karosszék-bili

Játék baba

A khalkhédoni Boéthoszbólvaló a libával birkózó kisfiút ábrázoló bronzszobor

Szókratész „Ismerd meg önmagad!” „A tudás visszaemlékezés a velünk született, és később feledésbe merült ismeretekre.”

A „heurisztika”: a megismerés művészete A konkrétumból kiindulva, kérdések sorozatán át jut el az általános igazságig A „heurisztika”: a megismerés művészete bábáskodó, vagy „kérdve-kifejtő módszer” A kétféle megismerés útja: A szakemberek ismeretszerzése: tárgyi ismeretek tanulása Igazi, valóságos ismeretek megszerzése: a dolgokat nem a „szemmel”, hanem belső tudatműködéssel vizsgálja Etikai intellektualizmus: aki tudja a jót, az törekszik is annak megvalósítására

Platón Művei: Állam, Törvények A polisz társadalmát 3 fő osztályra tagolja: filozófusok, katonák, kétkezi dolgozók A cél nem az egyén, hanem az állam boldogsága A filozófusok erénye a bölcsesség, a harcosoké a bátorság, a dolgozóké a józanság, önmérséklet. Gondosan megtervezett nevelés: Elemi képzés Középfokú képzés Felsőfokú képzés Akadémia

Az egyes ember lelkének összetevői Platón szerint Az emberi lélek részei 1. Megismerő rész 2. Érző rész 3. Vágyó rész A lélek hajlamai 1. Megismerés 2. Indulat 3. Vágyakozás A lélek funkciói 1. Gondolkodás 2. Szeretet 3. Ön- és fajfenntartás A létrejövő erény 1. Bölcsesség 2. Bátorság 3. Józanság Összhangjuk eredménye I g a z s á g o s s á g

A lélek részei. Platón lófogat-hasonlata

Arisztotelész Nagy Sándor nevelője elutasítja az athéni nevelést, "kétes értékűnek" tartja, mert nincs tisztázva, mi a célja: a hasznosság vagy pedig az erény elutasítja a spártai nevelést: elállatiasítja a gyermekeket

Nikomakhoszi etika Cél: a boldogság Az boldog, aki erényesen él. Cél: erényes polgárok nevelése Erényt a hajlamokból a neveléssel lehet elérni, erkölcsi tevékenységek (szoktatással) szellemi tevékenységek (oktatással-neveléssel) Mindenekben az „arany középút” betartása (végletek nélkül élni) A szoktatás és az oktatás-nevelés egysége