Az Európai Unió

Az Európai Unió 497 millió ember 27 ország (2011)

Az EU népessége a világ országai között 1322 497 301 142 128 EU Kína Japán Oroszország USA Népesség millió fő, 2007

Az EU területe a világ többi részéhez képest 16 889 9327 9159 4234 365 EU Kína Japán Oroszország USA terület, 1 000 km²

Milyen gazdag az EU a világ többi részéhez képest? 37 300 27 800 24 700 24 700 10 793 10 035 10 000 6 400 3676 1 326 468 EU Kína Japán Oroszország USA EU Kína Japán Oroszország USA Bruttó hazai termék az egy főre eső vásárlóerő-paritás szerint, 2007 Bruttó hazai termék (GDP) milliárd €, 2006

Az Európai Unió története Az együttműködés kezdete 1950. május 9.: Schumann terv (tartós béke) 1951. április 18.: Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) 1957. március 25.: Római szerződés Európai Gazdasági Közösség (EGK) Alapító tagállamok: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország.  

Az Európai Unió története A gazdasági fellendülés és a bővülő közösség 1962: Közös mezőgazdasági politika: az élelmiszertermelés közös ellenőrzése 1968: vámok eltörlése (vámunió) a „hatok” országainak áruira 1972- től a közös valuta bevezetésének előkészítése 1973. január 1.-től 3 új tagállam: Dánia, Egyesült Királyság, Írország 1974: Európai Regionális Fejlesztési Alap elődje 1979: Európai Parlamenti képviselőválasztás

Az Európai Unió története Út az EU szerződés aláírásáig 1981. január 1.-től új tagállam: Görögország 1986. január 1.-től 2 új tagállam: Spanyolország,Portugália 1986: Egységes Európai Okmány 6 éves program a belső határokon átnyúló kereskedelem akadályainak felszámolására 1992. Február 7.: Maastrichti szerződés Európai Unió

Koppenhágai kritériumok Csatlakozáshoz egy államnak a következő kritériumokat kell tudni teljesítenie: • Demokrácia és jogállamiság • Működő piacgazdaság • A teljes uniós joganyag átvétele és harmonizációja

Az Európai Unió története EU szerződés 1993. Január 1.-től: Egységes Piac 4 alapszabadság: személyek, tőke, áruk, szolgáltatások szabad áramlása 1995. január 1.-től 3 új tagállam: Ausztria, Finnország és Svédország 1995. március 26.: Hét országban hatályba lép a Schengeni megállapodás

Az Európai Unió története A további bővülés 1997: Amszterdami Szerződés – az EU szerződés módosítása  Több forrás a foglalkoztatásra és az állampolgári jogokra  Schengeni megállapodás EU keretbe emelése 1999 január 1.: Euró bevezetése 11 országban számlapénzként 2001. február 26.: Nizzai szerződés

Az Európai Unió története napjainkig 2004. Május 1.: 10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia 2007. január 1.: 2 új tagállam: Bulgária és Románia 2007. december 13.: Lisszaboni szerződés Célja: demokratikusabb, hatékonyabb,átláthatóbb EU 2009. december 1.-jén lépett hatályba

A Lisszaboni szerződés legfontosabb tartalmi elemei Rögzíti az EU célját és legfontosabb értékeit Egységes jogi személyiséget teremt az Unió számára Tisztázza, hogy az EU csak olyan területeken illetékes, amelyekben a tagok kifejezetten ráruházták a szükséges hatáskört. 2014-től feltételesen, 2017-től végérvényesen módosítja a jelenlegi szavazati rendszert A nemzeti parlamentek is jogot kapnak arra, hogy módosítást kezdeményezzenek valamely uniós jogszabály-tervezetben.  Egymillió uniós polgár közös petícióban uniós jogalkotást kezdeményezhet az Európai Bizottságnál.

Foglalkoztatás és gazdasági növekedés Kihívások: Demográfia: az európaiak várható élettartama nő, a születések száma csökken Globalizáció: Európának szembe kell néznie a világ más gazdasági régiói jelentette versennyel Éghajlatváltozás: csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását

Megoldások a kihívásokra Az európai vezetők közös stratégiát dolgoztak ki. A stratégia célja: a kutatási és az innovációs tevékenység ösztönzése dinamikusabb üzleti környezet kialakítása az emberi erőforrások fejlesztése környezetbarát gazdaság kiépítése.

Az EU regionális politikája A régiók kialakítását számos tényező befolyásolja: Történelmi hagyomány – Bréma, Hamburg Agglomerációs folyamatok – Ile de France, Athén Politikai kényszer – Észak-Írország Közigazgatási struktúra – Franciaország, Hollandia Központi hatalommal szembeni egyensúlyok teremtése – Németország, Olaszország A gazdaság és társadalompolitika szükségletei Nincs egységes EU terminológia, európai régióalkotási modell, régió fogalma alatt minden országban mást értenek, kialakulásuk is eltérő!

Régió, EU-s megfogalmazásban RÉGIÓ: A közösségi regionális politika támogatási rendszerének alapja. A támogatás megítélésekor egy adott területegység gazdasági teljesítményét vizsgálják, különböző gazdasági mutatók alapján. Két terület akkor összehasonlítható, ha nagyjából azonos a lakosságuk nagyjából azonos a területük Az ilyen összehasonlítások elvégzéséhez alakította ki az Európai Közösség az úgynevezett NUTS-rendszert. (Nomenclature of Territorial Units for Statistics - Területi Statisztikai Egységek Nómenklatúrája)

A NUTS rendszer NUTS I (számuk 2000-06 között 78) Európai Közösségi Régiók szintje Nagyságrendjük különböző, de általában a német szövetségi tartományok méretéhez hasonló Kisebb országok esetében országos szint (Dánia, Írország, Luxemburg) NUTS II (számuk 2000-06 között 206) A Közösségi regionális politika támogatási rendszerének alapja Átlagos méretük a francia és az olasz régiókhoz hasonlítható

A NUTS rendszer NUTS III (számuk 2000-06 között 1031) Az országok jelentős részében a tényleges közigazgatási körzetbeosztásnak felel meg NUTS IV (számuk 2000-06 között 1074) Helyi szinten meghatározott körzetek (kezdetben csak Egyesült Királyság, Finnország, Görögország, Írország, Luxemburg és Portugália esetében) NUTS V (számuk 2000-06 között 98433) Települési szint

A NUTS rendszer Magyarországon NUTS I Magyarország NUTS1 szinten egyetlen egység (hasonlóan Dániához, Írországhoz) NUTS II – tervezési-statisztikai régiók (7) Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye) Közép-Dunántúl (Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Baranya, Tolna és Somogy megye) Közép-Magyarország (Budapest és Pest megye) Észak-Magyarország (Nógrád, Heves, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) Észak-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye) Dél-Alföld (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye)

A NUTS rendszer Magyarországon NUTS III Megyei szint (19) NUTS IV Statisztikai kistérség (176) NUTS V Települési szint (több mint 3000)

NUTS II régiók Magyarországon

Támogatási alapok

Strukturális alapok 2000-2006 Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (Orientációs Szekció –EMOGA - átalakult, 2007-től Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap/Garancia Alap –EMVA/EMGA) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE) (átalakult, 2007-től Európai Halászati Alap - EHA)

Kohéziós Alap Maastrichti szerződés hozta létre: lassan megtérülő, nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális beruházások támogatása Célja: Felzárkózás gyorsítása Gazdasági társadalmi kohézió erősítése és a regionális különbségek csökkentése A költségvetési egyensúly megtartása a környezet állapotának javítása Jellemzők: Országokat, nem régiókat támogat! Kohéziós országok: Spanyolo., Portugália, Görögo., Írország, 10+2 új Hogy a hosszú megtérülésű idejű projektek ne maradjanak el a maastrichti kritériumok teljesítése mellett (monetáris-pénzügyi unió). Pl. szennyvízkezelési és hulladékgazdálkodási projektek A projektek kiválasztása nem nyilvános pályázati kiírások keretében történik, hanem az ágazat stratégiákban lefektetett kiválasztási kritériumoknak megfelelő és a szaktárcák által támogatott projektjavaslatok kerülnek a Bizottság elé. Csak előkészített (engedélyek+tanulmányok) projektekkel lehet a KA támogatásáért fordulni. Mao. 2004-2006 között 1 milliárd EU támogatásban részesedhet a KA-ból. Az 1992-es Maastrichti Szerződés szentesítette a Gazdasági és Monetáris Unió (Economic and Monetary Union – EMU) ütemtervét – maastrichti kritériumok: Árstabilitás: a fogyasztói árindexszel mért infláció nem térhet el 1,5 százalékpontnál többel a legjobb három inflációs teljesítményű országétól. Költségvetési helyzet: a költségvetési deficit nem haladhatja meg a GDP 3 %-át; az államadósság pedig a GDP 60 %-át – ez utóbbi vonatkozásában azonban elegendő a megfelelő ütemű csökkenő tendencia. Kamatkonvergencia: az átlagos, nominális hosszú lejáratú kamatráta legfeljebb 2 százalékkal térhet el a három legjobb teljesítményű tagországétól. Árfolyam-politika: nemzeti valutának két évig helyt kell állnia az Európai Monetáris Rendszer árfolyam mechanizmusában.

2007 - 2013

Az EU regionális politikájának célkitűzései 1.célkitűzés: Konvergencia: a legkevésbé fejlett régiók és tagállamok felzárkóztatása. Az alapok összegének 82%-a (az EU lakosságának 35%-a érintett) 2.célkitűzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a legkevésbé fejlett régiókon kívüli területekre vonatkozik, elsősorban a lisszaboni stratégia megvalósítása a cél. 55 milliárd € 3.célkitűzés: Európai területi együttműködés: határ menti, transznacionális és interregionális szinten. 8,7 milliárd €

A 3 célkitűzés 3 alappal való megvalósulása Európai Regionális Fejlesztési Alap – ERFA tartós munkahelyek létrehozása, termelő infrastrukturális beruházások megvalósítása, a kis- és közepes vállalkozások fejlődésének elősegítése, a K+F tevékenység feltételeinek javítása. Európai Szociális Alap – ESZA speciális helyzetű csoportok (pályakezdő munkanélküliek, munkaerőpiacra (vissza)kerülését segítő intézkedések, a munkaerő átképzését szolgáló intézkedések, oktatás és képzés rendszerének erősítése, korszerűsítése Kohéziós Alap Lassan megtérülő, nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális beruházások támogatása tagállamok részére!

A célkitűzések forrásait a három alap megosztva biztosítja Konvergencia célkitűzés     ERFA  ESZA  Kohéziós Alap  Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés  Európai területi együttműködés célkitűzés 

A támogatás folyósításának alapelvei 2017.04.05.

Európai Unió támogatási alapelvei Partnerség: Ágazati, gazdasági, társadalmi együttműködés (PPP) Programozás: EU-s támogatás (igénybevétele is) egy komplex tervezésen alapuló folyamat. Decentralizáció: Feladatok és felelősségek széles körben való megosztása (tervezés-lebonyolítás). Szubszidiaritás: minden döntést és végrehajtást a lehető legalacsonyabb szinten kell meghozni, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek. Fenntarthatóság: a környezetvédelem feltételeinek megfelelő fejlődés

Európai Unió támogatási alapelvei 2. Koncentráció: A támogatásokat csak meghatározott célra szabad felhasználni (a források szétforgácsolásának elkerülésére) Addicionalitás: Az EU kiegészítő támogatást nyújt, ami nem helyettesíti a hazai helyben is hozzá kell járulni Társfinanszírozás: EU-s hazai arány 75-25 % Kompatibilitás: A támogatott projektnek összhangban kell lenni ez EU normáival, programjaival. Monitoring: A támogatás hatékonyságának folyamatos mérési kötelezettsége.

EU INTÉZMÉNYEI

Az Európai Parlament szerepe Európai jogszabályok elfogadása Demokratikus felügyelet az uniós intézmények felett Költségvetési hatalom Jerzy Buzek EP elnök

Az Európai Unió Tanácsa Eredete: 1950-es évek Tagállamonként 1-1 miniszterrel (mindig a releváns) Székhelye: Brüsszel A Tanács összesen kilenc féle összetételben működhet: Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) Bel- és igazságügyek (JHA) Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács Versenyképességi Tanács Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács Mezőgazdasági és Halászati Tanács Környezetvédelmi Tanács Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács

Az Európai Tanács hat kulcsfontosságú felelősségi köre Európai jogszabályok elfogadása– számos politikai területen az Európai Parlamenttel együtt. A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása Nemzetközi megállapodások megkötése az Unió és más államok, illetve nemzetközi szervezetek között. Az EP-vel közösen az Unió költségvetésének elfogadása. Az Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájának kidolgozása, az Európai Tanács által felállított irányvonalak alapján. A nemzeti bíróságok és rendőri erők közötti együttműködés koordinálása bűnügyekben.

Az Európai Bizottság Eredete: 1950-es évek Nemzeti kormányoktól függetlenül működik A bizottság tagjai a „biztosok” – 27 fő (minden országból 1) Új bizottság 5 évente áll össze, az EP választást követő 6 hónapon belül Elnöke: José Manuel Barroso Székhely: Brüsszel

Az Európai Bizottság négy fő feladata törvények javaslata a Parlamentnek és a Tanácsnak az Unió politikájának és költségvetésének kezelése, irányítása és végrehajtása az Európai jog érvényesítése (az Európai Bírósággal közösen) az EU képviselete a nemzetközi színen, például tárgyalások folytatása és megállapodások kötése az Unió és más országok között.

Az EU intézményei Európai Parlament Európai Bizottság Bíróság Európai Tanács Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Európai Parlament Európai Bizottság Régiók Bizottsága Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Európai Beruházási Bank Európai Központi Bank Ügynökségek Bíróság 39

Az EU támogatásokról 2017.04.05.

Új Magyarország Fejlesztési Terv Országos Területfejlesztési Koncepció H/18068 sz. országgyűlési határozat Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció H/18067 sz. országgyűlési határozat Nemzeti finanszírozású programok EU társfinanszírozással megvalósuló programok Tervezési dokumentumok: OFK, OTK – 2020ig NSRK OP-k AT-k Egyéb: Nemzeti Akcióprogram (magyar lisszabon) ÚMVT NFFS Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció átfogó tervdokumentum, amely meghatározza a fejlesztéspolitika irányelveit, az ország közép- és hosszú távú fejlesztéspolitikai céljait, és egységbe rendezi a szakmapolitikai célokat.  Az Országgyűlés 2005. decemberében elfogadta az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepciót Magyarország hosszú távú, 15 éves fejlesztési koncepciójaként.  Az OFK célja, hogy Magyarország fejlődésének irányvonalait hosszú távon meghatározza és alapul szolgáljon a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NSRK - Nemzeti Stratégiai Refernecia Keret), amely meghatározza majd az Európai Unió által finanszírozott fejlesztéseket a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozóan. A koncepció felvázolja azokat a célokat, amelyek hosszútávon elősegítik az ország fenntartható fejlődését, valamint felzárkózását a fejlettebb tagállamokhoz. A koncepció "nyolc plusz egy" stratégiai célban fogalmazza meg a térségi versenyképesség fejlesztését, a területi felzárkózást, a fenntartható térségfejlődést és örökségvédelmet, a területi integrálódást Európába, valamint a decentralizációt és regionalizmust. A koncepció négy kiemelt programra is javaslatot tesz, mégpedig a Balaton, a Duna, és a Tisza fejlesztésére, valamint a termálvízkincs hasznosítására.   Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció két részből áll:  I. "A jövőépítés alapjai - Kiindulópontok Magyarország fejlesztéspolitikájához" és a  II. "Célok és eszközök a sikeres Magyarországért - Magyarország fejlesztéspolitikai teendői"      című dokumentumból. Az Országos Területfejlesztési Koncepció az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. A jelenleg érvényes OTK-t az országgyűlés 97/2005. (XII.25.) számú határozatával fogadta el. Az Országos Területfejlesztési Koncepció hosszú távú (10-15 év) célokat és középtávú (3-5 év) feladatokat határoz meg. Hosszú távon a fő demográfiai, környezeti és településrendszerbeli változások, valamint néhány nagyfontosságú, hosszú megvalósítási idejű infrastrukturális hálózat céljai kerülnek megfogalmazásra. Középtávon felvázolja a fejlesztési programokat és a pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának kereteit, anélkül, hogy megkötné az egyes években kialakítandó konkrét költségvetési előirányzatokat. ROP ÁROP EKOP VOP TAMOP TIOP GOP KEOP KÖZOP

ÚMFT Operatív Programok AKCIÓTERVEK Kormány jóváhagy Európai Unió Bizottságának megküldve AKCIÓTERVEK Társadalmi vita két körben Partnerségi egyeztetés Pályázati kiírások

Operatív Programok A 1083/2006/EK Rendelet 37.cikk szerint kötelező tartalmi elemek: Helyzetelemzés és stratégia Prioritások indoklása, EU-s stratégiákhoz, politikákhoz, reformokhoz való illeszkedés OP beavatkozási területei Számszerűsített célok Pénzügyi terv A megvalósítás intézményrendszere

Akciótervek Tartalmi elemei Prioritás tartalma A prioritások célkitűzései A prioritások ütemezése - kötelezettségvállalás A prioritások ütemezése - kifizetés A támogatási konstrukciók összefoglaló adatai (2007-2008) A támogatási konstrukció indokoltsága, alátámasztottsága röviden Támogatható tevékenységek köre Támogatás célja Projekt kiválasztási szempontok A támogatási konstrukciók indikatív célértékei A támogatási konstrukció indításának és zárásának dátuma A konstrukciók megvalósításával kapcsolatos kockázatok Indikatív projekt lista (kiemelt projektek, nagyprojektek)

Akciótervek 2011-2013-as Operatív Programok 2000 MRD uniós forrás Új támogatáspolitika: gyors, egyszerű, hatékony Új Széchenyi Terv: 7 kitörési pont, +munkahelyteremtés, kkv-k helyzetbe hozása 1 millió új munkahely

Új pályázati rendszer Gyorsabb, hatékonyabb pályázati rendszer 2011-től Kevesebb adminisztráció Gyorsabb elbírálás Gyorsabb kifizetés (45 nap) Lehetőség CD-n benyújtani a pályázatot Egyszerűbb adatlap (max. 8 oldal) Kevesebb nyilatkozat, melléklet (10 alatt) Egyszerűbb intézményrendszer (növekvő monitoring)

Pályázati kiírások Csak azok a pályázatok számíthatnak támogatásra, amelyek eleget tesznek a kiírásban és az útmutatóban megfogalmazott követelményeknek! - ami nincs benne, az nem kérhető számon a pályázókon! Pályázati dokumentumcsomag: Pályázati Felhívás Pályázati Útmutató - értékelési szempontok Pályázati formanyomtatvány - értékelés alapdokumentuma (szakmai és megvalósíthatósági) További útmutatók és mellékletek (esélyegyenlőségi, fenntarthatósági, akadálymentesítési, stb.) Nyilatkozatok