Kulcsár László: A MULTIKULTÚRALTÁS SZOCIOLÓGIAI ÉS TÖRTÉNETI DIMENZIÓI – kutatási inspirációk - Sopron Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont
Elöljáróban néhány találó és nem találó megfogalmazás a multikultúralitásról „ Soha ne ülj egy csónakba egy multikultúralistával! Képes egy lyukat fúrni a csónak aljába, csak azért, hogy felhívja magára a figyelmet és megvalósítson valami diverzitást” „A bevándorlók feltehetően iskolázottak a saját fura nyelvükön” „Töröljünk el minden szót, kivéve a ‘diverzitást’. Jelentősen csökkenthetnénk a szótárakra fordított költségeket” „A bevándorlók erősítik a diverzitást: főként a fura zenéjük és öltözékük miatt” „Nincs szükséged egy arabra, hogy tájékozódj az Iszlámról” Megfontolandó egy multikulturalista számára: „Ha hazudnod kell, hazudj minél nagyobbat” (Göbbels) „A multikulturalizmus legnagyobb haszna a 2. Világháború után az ázsiai (etnikai) konyha elterjedése” 2Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont
Multikultúralitás – a fogalom története Kanada a multikultúralitás „stréber” állama A multikultúralitás az 1960-as években váltotta fel a „kulturális pluralizmus” a „bi – kultúralizmus” fogalmát 1971 – Multikultúralitás koncepció (Multiculturalism Policy of Canada) 1988 – Kanadai Multikultúralitás Törvény elfogadása („minden kanadai állampolgár teljes és egyenlő résztvevője a kanadai társadalomnak”) Az „olvasztótégely” helyett a „mozaik” koncepció 3Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont
A MULTIKULTURALITÁS FOGALMI BIZONYTALASÁGAI A fogalom határai – a kultúra határai: A multikulturalitás/multikulturalizmus fogalmának politikai kihasználhatósága A multikulturalitás fogalmának partalansága és/vagy leszűkítése A multikulturalitás: előny, vagy hátrány? 4Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont
A fogalom dimenziói – multikulturalitás és/vagy interkulturalitás A multikulturalitás: Etnikai, nyelvi, nemzeti kultúrák egymásmellettisége Nemek, vallások, társadalmi csoportok, helyzetek kulturális egymásmellettisége Az interkulturalitás: Kapcsolatok, konfliktusok, interakciók a kultúrák között: integráció vagy asszimiláció A multikulturalitás és interkulturalitás egyenlő a történelemmel 5Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont
A multikulturalitás dinamikus felfogásai Olvasztótégely – USA Generációs metszetek Állandó és változó kultúrák Diverzitás – Európa Szubszidiaritás – szociológia Nemzeti sajátosságok – politika Mozaik társadalom – Kanada 1981-ben 1.2 millió kanadai válaszolta azt a népszámláláskor, hogy heterogén kulturális gyökerei vannak, ez a szám ban már 10.2 millió volt 6Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont
Mindenkinek van valamilyen kultúrája A kultúra komplex fogalom – a különbözőségek tárháza A kulturális különbözőségek összefüggenek az életmóddal és generációkon át hagyományozódnak Az emberek megosztják alapvető kulturális felfogásukat. A szükségletek hasonló sajátosságai és ezek hasonló magatartásokban való megmutatkozása jelenti a kulturális közösségek alapját Amikor ez mások számára nem teljesen érthető és elfogadható, akkor alakulnak ki A sztereotípiák Az előítéletek A diszkriminációk 7Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont
Társadalompolitika - multikulturalitás A multikulturális társadalmakban tapasztalható megoldások- szegregáció, integráció, asszimiláció Az oktatáspolitika és az oktatási intézmények a kulturális sokféleséggel küszködve – a multikulturalitás társadalmi hiba? 8Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont
Javasolt kutatási területek: multikultúralitás - multidiszciplinaritás A kultúrák és közösségek diverzitásának alakulása A multikulturalitás, mint a társadalmi egyenlőtlenségek egyik magyarázó faktora A kultúrák közötti együttműködés akadályai Tradíciók és innovációk az eltérő kultúrákban Az előítéletek és diszkriminációk történeti és strukturális dimenziói A domináns kultúra stratégiái – az interkulturális érzékenység A multikulturalitás és interkulturalitás vizsgálatának módszerei Történelemtudomány Kulturális antropológia Szociológia Szociálpszichológia Politológ ia 9Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont
Köszönöm a figyelmet! Kulcsár László 10Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar Társadalom - és Neveléstudományi Kutatóközpont