Munkaszervezés Az emberi tevékenységek megszervezése vállalati szinten egy munkakörrel kapcsolatban: munkakörtervezés időnormák felállítása kompenzáció megállapítása Munkakörtervezés: Az egyén vagy csoport munkavégzéshez tartozó feladatok, módszerek, felelősségek meghatározása és a környezet kialakítása. A munkakörtervezés célja: a szervezeti célok elérése és a dolgozók munkával kapcsolatos igényeinek kielégítése. Outputja: munkaköri leírás

A termelésszervezés fejlődése és az emberi erőforrás A tömeggyártás utáni szakasz jellemzői: vevőorientáltság minőségközpontúság elkötelezettebb, rugalmasabb emberi erőforrás igénye csoportmunka fontossága

Új trendek a munkakörtervezésben: A minőségellenőrzés a munkás feladatának része lesz A munkás sokoldalú képzése stratégiai jelentőségű lesz A dolgozók részt vesznek a feladatuk meghatározásában Nagyobb döntési jogot kapnak a csoportok A monoton feladatokat gépek végzik Csökken a különbség a férfi és női munka között Egyre több helyen rugalmas a munkaidő Értelmes és jövedelmező munkaköröket alakítanak ki

A munkakörtervezés összetevői KI? A munkaerő mentális és fizikai jellemzői MIT? A végrehajtandó feladatok HOL? Földrajzi hely, a munkaállomások elhelyezkedése MIKOR? Időben a munkaáramláson belül elfoglalt hely MIÉRT? A szervezeti racionalitás, a munkás céljai és motivációja HOGYAN? A végrehajtás módja

Munkakörülmények: 1. Fizikai környezet Ergonómiai szempontok Fény, hőmérséklet, légszennyezettsége, vibráció, zaj biztonságos szintje 2. Társadalmi környezet Pszichológiai és szociológiai szempontok presztizs, elégedettség

Munkakörtervezési megközelítések Specializáció Szűk feladatkör kijelölése az egyén számára. Rotáció A dolgozók mozgatása a specializált feladatkörök között Munkakörbővítés Több, egymás utáni munkafolyamat összekapcsolása Munkakör-gazdagítás Eltérő feladatok csoportosítása egy munkakörbe Csoportmunka Autonóm munkacsoportok létrehozása változatos szakképzettséggel és feladatokkal, önálló döntéshozással és felelősséggel

A specializáció előnyei: A menedzsment számára gyors betanítás könnyű munkaerőt felvenni nagy termelékenység alacsony munkabér a termelés jól szabályozható A munkások számára: kis felelősség kevés szellemi erőfeszítés nincs képzettségi követelmény

A specializáció hátrányai A menedzsment számára nehéz a késztermék minőségének biztosítása a munkások elégedetlensége költségeket okoz: nagy fluktuáció hiányzások gondatlan bánásmód a gépekkel, eszközökkel A munkások számára: monotonitás, unalom kevés sikerélmény fárasztó munkatempó, egyes izomcsoportok elfáradása kevés a kommunikáció lehetősége kicsi az előmeneteli esély

Munkamódszer leírása: Folyamatábrák Kétkezes műveleti táblázat Szállítás, közlekedés megfigyelés, ellenőrzés Várakozás, holtidő Raktározás, sorbanállás, (kézben tartás) Teljesítményi követelmények felállítása: Megelőző időszakok adatai Megfigyelés Időtanulmányok

A munka mérése A munkavégzéshez szükséges idő függ a következőktől: létesítmény elrendezése, folyamattervezés, eszközök és berendezés, munkamódszer fizikai környezet, motiváció, jutalmak, stb. A munka mérése során megállapítják, mennyi idő szükséges egy szakképzett kezelőnek egy adott munkafázis egy meghatározott teljesítményszinten való végrehajtásához

Alapidő: egy munkafázis elvégzéséhez szükséges átlagos idő Alapidő meghatározása: több munkást időeredményét átlagoljuk, vagy egy munkást több mérési adatát átlagoljuk, és a munkás átlaghoz való viszonyát is figyelembe vesszük Alapidő= munkás átlagideje * munkás teljesítményrátája Normaidő: Egy munkafázis elvégzéséhez szükséges átlagos idő leállási ráhagyással. Normaidő=Alapidő*(1+Ráhagyás)

Példa: Tíz dolgozó idejét megmérve Alapidő = 97,6/10 = 9,76 mp/egység Teljesítményráta= Alapidő/ munkás átlagideje 1. Munkás teljesítményrátája: 9.76/9.9= 0,986 Legyen a ráhagyás 10% Normaidő=9,76 * 1,10 = 10,736 mp/egység

TN = egy egység előállításának ideje az N. ismétlésnél Betanítási görbe Egy művelet elvégzéséhez szükséges idő Az ismétlések száma TN = egy egység előállításának ideje az N. ismétlésnél T1 = az első egység előállításának ideje N = az ismétlések száma b = log R/log 2, ahol R<1 a betanítási ráta

Minőségmenedzsment A minőség a termék (áru vagy szolgáltatás) olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett, vagy elvárható igények kielégítésére. Minőségügyi rendszer: célja annak biztosítása, hogy a termék megfeleljen a vevő követelményeinek. Minőségbiztosítás: a végtermék minőségének biztosítása Minőségszabályozás: a folyamat közbeni minőséggel kapcsolatos tevékenységek összessége Minőségellenőrzés: egy részlet, fázis ellenőrzése, pl. nyersanyag, félkésztermék, készáru

A minőségellenőrzés és -szabályozás kialakulásának szakaszai: művezetői minőségellenőrzés önállósult (funkcionális) minőségellenőrzés (MEO) statisztikai minőségszabályozás mintavételezés teljes körű minőségbiztosítás

A minőség korszerű megközelítésének kialakulása Deming 14 pontja Alapelv: A hibák okai a rendszerben vannak, nem a dolgozókban, a javításhoz a rendszert kell megváltoztatni. 1. A versenyképesség érdekében a termékeket állandóan fejleszteni kell. 2. A menedzsment felelőssége a hibák kijavítását szolgáló változtatások megvalósítása. 3.A minőség épüljön be a termélelőállítási folyamatba. 4. A beszállítókkal hosszú távú együttműködést kell kialakítani a teljes költség minimalizálására. 5. A termelési/szolgáltatási rendszert folyamatosan fejleszteni kell a minőség javítása és a költségek csökkentése érdekében.

6. Meg kell szervezni a betanítást. 7. Meg kell szervezni a vezetést 8. Meg kell szüntetni a félelmet a vállalaton belül. 9. Meg kell szüntetni a részlegek közötti korlátokat. 10. El kell törölni a munkával kapcsolatos szlogeneket. 11. Nem a normák és számok biztosítják a minőséget, hanem a megfelelő vezetés. 12. Lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók büszkék legyenek munkájukra. 13. Oktatást és önfejlesztő programokat kell szervezni. 14. A vállalat átalakításába mindenkit be kell vonni.

Juran 9 pontja Alapelemek: A minőség tervezése Fogyasztói célcsoport meghatározása, igények megismerése, termék- és technológiafejlesztés A minőség szabályozása A teljesítmény értékelése, összehasonlítás a kitűzött célokkal, szükség esetén korrigálás A minőség javítása Infrastruktúra kialakítása, munkacsoportok létrehozása, erőforrások és oktatás biztosítása Arnold Feigenbaum teljes körű minőségszabályozási elve: A szervezet összes funkcióját be kell vonni a minőség szabályozásába.

A minőségszabályozás stratégiái Minőségtartó szabályozás fogyasztói és vállalati elégedettség esetén Kritikus pontok meghatározása a normális állapot felmérése a szabályozási paraméterek megválasztása ellenőrzés végrehajtása, zavar esetén elhárítás a szabályozási rendszer karbantartása, információszolgáltatás

Minőségjavító szabályozás A gyártó/szolgáltató elégedetlensége esetén Okok megtalálása, javítás Minőségfejlesztő szabályozás Fogyasztói és vállalati elégedetlenség esetén Jelentős fejlesztésre van szükség, új termékek és technológiák kellenek