Zuzmók

Kéregtelepű zuzmók

írászuzmó sima telepei fehéres szürkés színűek felismerendő írászuzmó sima telepei fehéres szürkés színűek leggyakrabban sima kérgű fákon (bükk, gyertyán) láthatjuk a telepébe süllyedt, 0,5 mm-t sem elérő fekete, kanyargós, vályúszerű termőtest mintázata a rovásíráshoz hasonló csapadékos, árnyékos helyeket részesít előnyben hegyi bükköseinkben, és gyertyános tölgyeseinkben elterjedt

térképzuzmó zöldessárga mezőcskékből álló telepei altelepen fekszenek felismerendő térképzuzmó zöldessárga mezőcskékből álló telepei altelepen fekszenek szögletes, fekete apotéciumai (apotécium = egyes tömlősgombák és zuzmók csésze alakú termőteste, amelynek homorú felső részén vannak a tömlők) térképszerű rajzolatot mutatnak leginkább szilikátos kőzeteken alkot bevonatot megtalálható a Kőszegi-hegységben, a Tiszántúlon, a maros mentén, Bakonyban, és az egész Északi-középhegységben

Lombos zuzmók

felismerendő sárga falizuzmó aranysárga, alul fehéres, felálló szélű telepei sallangosak, karéjosak, rozettásak, szélesek, laposak, ráncosak, majdnem homorúak rendkívül formagazdag faj telepei legtöbbször körkörösek fakérgen és mésztartalmú kőzeteken egyaránt gyakori a városok mentén nitrofil (nitrogénkedvelő) a légszennyezést jól tűri megtalálható az Alföldön, az Északi-középhegységben, az Őrségben és a Kőszegi-hegységben baktériumölő hatású gyógynövény

felismerendő tüdőzuzmó nagy levelű, mélyen tagolt, elterülő telepének barnászöld, fénytelen felülete hálózato-san gödörkés a telep alja nem eres, hanem fehér foltos rövid nyelű, lapos apotéciumai világos vörösbarnák leggyakrabban lombos fák törzsén, vagy mohával benőtt sziklákon él telepei a tüdőlebenyekhez hasonlítanak, ezért a középkorban a főzetéből készült teával gyógyították a tüdőbetegeket – a tudomány mai állása szerint nincsen gyógyhatása hazánkban rendkívül ritka

sárgás tányérzuzmó a telep zöldes, vagy szalmasárga az idősebb, vagy károsodott részek szürkészöldek, vagy zöldesfeketék, töredezettek tenyérnyi nagyságú, körben terjedő, keresztben ráncos, vastag telepeinek széle lekere-kítetten karéjos fonákja fekete, szélén fénylő sávval lombos, ritkán tűlevelű fákon, vagy mohás sziklákon él a légszennyezett területeken károsodott példányok találhatóak előfordul: az Északi-középhegységben, Mecsekben, Villányi-hegységben, Somogyban, a Zalai-dombságban, és a Tiszántúlon

Bokros zuzmók

felismerendő szakállzuzmó hosszú, 20-30 cm-es, szálas, dúsan elágazó, hengeres-fonalas, 1-2 mm vastag telepei a fák ágairól szakállszerűen lecsüngők a telepek az aljzathoz egy központi tapadókoronggal rögzülnek tányérszerű apotéciumai a fonalak végén jelennek meg, színük a telep színéhez hasonló, karimájukról hajszálvékony, rövid sallangok erednek leginkább hegyvidéki fenyvesekben, tűlevelű fák kérgén találhatóak ritkán lombos fákon is találkozhatunk velük

felismerendő tölgyfazuzmó a levelesen bokros telepsallangjai laposak, vékony szalagszerűek, színükön zöldesfehérek, idősebben hamuszürkék, redősek a fák kérgéről lazán, ernyedten csüngenek, ahhoz egy tapadókoronggal rögzülnek apotéciumot ritkán fejleszt főleg tölgyek, de gyakran gyümölcsfák törzsén is tömeges régebben gyógyszert gyártottak belőle (TBC ellen), manapság illatszerek alapanyaga puha, szárazon sem törékeny telepei télen-nyáron gyűjthetőek

áltölgyfazuzmó rendkívül változatos megjelenésű, bokros-leveles, villásan elágazó telepei sallangosak, néhol visszahajlók a telep felső oldala világos, kékesszürke, hamuszürke, olykor sötétszürke, a hegyén sokszor megbarnult fonákja fekete, fiatal telepnél fehéres, fénytelen az apotécium rövid nyelű, vörösesbarna lombos-, és tűlevelű fákon, kerítéseken, olykor szilikátkőzeteken is megél a légszennyezést nem viseli el mérsékelten gyakori az Északi-középhegységben, a Nyugat-Dunántúlon, és az Alföldön mumifikáló hatása miatt már az egyiptomiak használták a halottbalzsamozásnál, konzerválásnál

rénszarvaszuzmó altelepe nincs apotéciumot viselő teleprészei szürkésfehérek, a kéregréteg hiányzik, 1-1,5 mm vastagságúak, hengeresek, sűrűn elágazóak, a végükön megbarnulók tömegesen termő, bokros telepei a rénszarvasok fontos tápláléka és vitaminforrása hazánkban mészkerülő erdőkben fordul elő, ritka

közönséges tölcsérzuzmó felismerendő közönséges tölcsérzuzmó altelepe jól fejlett, sokáig megmaradó, alul fehér, aprón pikkelyes, sallangjai lazán felállók az apotéciumot viselő teleprész kérges, szabályos tölcsér alakú, legfeljebb 3 cm hosszú, zöldesszürkés színű, az apró pikkelyektől durván szemcsés homokos talajon, mohán, korhadó fán és sziklákon is megtalálható a hegyvidékeinken mindenütt elterjedt, de az Alföldön is mindinkább fellelhető