Kétciklusú képzés a műszaki felsőoktatásban Jobbágy Ákos Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, BME

Hogyan történt az átállás? Az új képzések – céljának, – tartalmának, – kereteinek, – közös jellemzőinek, – specialitásainak meghatározása.

Hallgató (csak nappali) /főállású oktató a BME-n Terhelésváltozás a BME-n TU Delft, 2002 forrás: BME Oktatási Igazgatóság

Felhasználói igények I.

Felhasználói igények II. megalapozott tudás (jó minőségű képzés eredményeként), erős természettudományos alapok, probléma megoldási készség, önálló tanulásra való készség, kommunikációs-, jogi-, pénzügyi-, menedzsment ismeretek, nyelvtudás.

A felhasználói igények eltérőek nagyvállalat - kisvállalat, gyártó cég - kereskedő cég, multinacionális cég - hazai cég, közszféra - versenyszféra,...

A javasolt struktúra

Új képzési struktúra Nem cél – lehetséges megoldás. Műszaki területen jól illeszkedik az igényekhez. A képzési célok módosítása szükséges. Alapdiploma ≠ főiskolai diploma. Mesterdiploma ~ egyetemi diploma.

A főiskolai és egyetemi mérnökképzés gyakorlat elmélet főiskola egyetem első 3 év

Szakképzési szintek felsőfokon

BSc szakok a magyar műszaki és informatikai felsőoktatásban anyag-, fa- és könnyűipari mérnöki bio-, környezet- és vegyészmérnöki építőmérnöki és műszaki földtudományi építészmérnöki, ipari termék- és formatervezői gépész-, közlekedés-, mechatronikai mérnöki had- és biztonságtechnikai mérnöki villamos- és energetikai mérnöki műszaki menedzser, műszaki oktató mérnök informatikus, progr. terv. inf., gazdaságinf., (a Műegyetemen is indítani tervezett szakok) NBB műszaki szakbizottságaiban részt vesznek a gazdasági szféra képviselői

Milyen változást hoz a kétciklusú képzés? Az első ciklusban: szakon belüli specializáció csökken, nagyobb súlyt kap az ismeretek alkalmazása (nem egyszerűen a több gyakorlat), gyakorlat + labor: min. 60 kredit, a „felhasználók” igényeinek jobb kiszolgálása, elitképzés a tömegképzésen belül.

Képesítési követelmények a műszaki alapképzési szakokon Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák, A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök) 210 kredites szakon: természettudományos alapismeretek:40–50 kr. gazdasági és humán ismeretek:16–30 kr. szakmai törzsanyag:70–103 kr. Szakmai gyakorlat Nyelvi követelmények

A műszaki alapképzési szakok közös jellemzői A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditpontjai: - ; A szakirányhoz rendelhető minimális kreditpont: 40; A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditpontok: 10; A szakdolgozathoz rendelt kreditpont:15 ; A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditpont: 60;

MSc szakok a magyar műszaki felsőoktatásban egyelőre nincs túlburjánzás a szakok számát illetően, a szaktávolság tételes mérése nem indokolt, szakon belüli szakirányok: diplomába is beírható, ha legalább 30 kreditnyi kötelező tantárgy tartozik hozzá.

A műszaki mesterképzési szakok közös jellemzői I. természettudományos alapismeretek 17 – 30 %, 20 – 36 kredit gazdasági és humán ismeretek 8 – 17 %, 10 – 20 kredit szakmai törzsanyag 8 – 25 %, 10 – 30 kredit differenciált szakmai ismeretek38 – 50 %, 46 – 60 kredit ebből diplomamunka 17 – 25 % 20 – 30 kredit szabadon választható min. 5 % min. 6 kredit ÖSSZESEN 76 – 127 % 92 – 152 kredit (120 kredites képzésekben)

Elméleti/gyakorlati képzés aránya: a gyakorlati képzéshez rendelt kreditek aránya min. 25 % (120-ból min. 30 kredit, de a diplomamunka nem számítható ide) Idegen nyelv ismeret: szakmai anyaggal bővített középfokú C Kontaktórák minimális száma: 22 / hét A műszaki mesterképzési szakok közös jellemzői II.

Képzési és kimeneti követelmények megfogalmazása egyszerű: knowledge, application, analysis, megfogalmazása nem egyszerű, mind a programok mind a hallgatók értékelésénél nehezen mérhető : comprehension, synthesis, evaluation.

Learning outcome új fogalom, fontosságáról előbb meg kell győzni az érintetteket, kifejező és mérhető kell legyen.