Algoritmikus gondolkodás fejlesztése informatikai eszközökkel

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mintacím szerkesztése • Mintaszöveg szerkesztése – Második szint • Harmadik szint – Negyedik szint » Ötödik szint Tartalom- és módszerfejlesztés a Műegyetem.
Advertisements

Fehér Péter PhD Edutus Főiskola Budapest
ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAMOK HATÁSVIZSGÁLATA
E-learning alapú távoktatás tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen
Kétyi András, Budapesti Gazdasági Főiskola
A közoktatás és a tudás (Csapó Benő: A tanulás és tanítás tudományos megalapozása) Elmúlt évszázad: az iskolázás gyors expanziója → Kimerült! Tartalék:
Digitális kompetenciák a pedagógusképzésben Jelli János Apor Vilmos Katolikus Főiskola (HU) Námesztovszki Zsolt Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző.
Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
Informatika tanításom
Pályázati adatok: Projekt címe: „ A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Békéscsaba iskoláiban” Azonosító:
Szent István Egyetem Általános Kutatásmódszertan Doktori (PhD) kurzusa
Út a beszédértéstől a szövegértésen keresztül a matematikai problémák megoldásáig Előadó: Horváth Judit.
A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a Katedra Informatikai és Művészeti Szakközépiskolában HEFOP / /1.0.
Tehetségek segítése a természettudományok területén
Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei
Programozás alapjai A programozás azt a folyamatot jelenti, melynek során a feladatot a számítógép számára érthető formában írjuk le. C++, Delphi, Java,
Programozási ismeretek oktatása: kód vagy algoritmus
Programozási alapismeretek
A pedagógiai értékelés „tantárgy” megvalósítása a Mérnöktanár-képzésben a Széchenyi István Egyetemen Dr. Nagy Tamás főiskolai docens május 31.
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
Dr. Magyar Miklós"JÁTSZANI IS ENGEDD SZÉP, KOMOLY FIADAT!" „JÁTSZANI IS ENGEDD SZÉP, KOMOLY FIADAT!” „MultiMédia az oktatásban 2007” Nemzetközi Konferencia.
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
Funkciópont elemzés: elmélet és gyakorlat
e-Learning a tanárképzésben
Szövegminta Szövegminta szövegminta. Szent István Egyetem Lorem ipsum…. Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Tel.: Fax:
Az információs és kommunikációs technológiák szerepe a szakképzésben február 22. Dr. Tóth Péter főiskolai docens Fővárosi Pedagógiai.
Brachmann Ferenc PTE-TTK/KTK A kurzus szerepe és célja A minőségbiztosítás általános alapelveire történő folyamatos hivatkozással áttekinti a szoftverminőség.
Szervezetfejlesztési Program
The Relationship of NCC and Internet Safety Education, Cyber Awareness on Various Scenes A NAT és a biztonságos internetoktatás kapcsolata, kibertudatosság.
Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében Benedek András Felsőoktatás szerepe a távmunka elterjesztésében VI. Országos Távmunka Konferencia Budapest,
Székely István fejlesztési tanácsadó
IKT alapfogalmak, IKT-val támogatott módszerek
PEDAGÓGIAI KUTATÁS BARTHA ( ZSEBENYI) KLEMENTINA TEMPFLI (MARTIN) GABRIELLA II. éves hallgatók- távoktatás.
EGY SIKERES PROJEKT ISMÉRVEI ÖTLETTŐL A MEGVALÓSULÁSIG Vendler Balázs, ügyvezető.
Alapkompetenciák a munkadarabok tükrében
Korai tehetségnevelés
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar
Dr. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ SZÁMALK OKTATÁSI ÉS INFORMATIKAI ZRT. KORSZERŰ STRUKTÚRA ÉS TARTALOM, INNOVATÍV MÓDSZEREK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Szolnok,
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Aktív és felelős állampolgárság – demokrácia – szabadság OFI - KONFERENCIA OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET Aktív és felelős állampolgárság.
Algoritmikus gondolkodás és fejlesztésének lehetőségei
A digitális pedagógiai módszertan fejlesztése a Körzeti Általános Iskolában TIOP / Digitális pedagógiai innováció útján Projektzáró.
Ha javítani szeretnénk az eredményeken
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Debreceni Egyetem Kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a Hajdú-Bihar megyei pedagógusképzésben. HEFOP / /1.0.
Tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban Reményi Zoltán Budapest
Az Egressy Béni Kéttannyelvű Általános Iskola bemutatkozik Gyöngyös
Tanulói laptop használata a tanítási órákon
Informatikaoktatás a 21. század elején Magyarországon Sebestyén Katalin.
A hagyományos és a hagyományos médiumoktól különböző, informatikai eszközöket alkalmazó lehetőségek, azok felhasználása. Czékmány Ilona.
A különböző eszközök egymáshoz való viszonya IKER társadalmasítás workshop Budapest, április 12.
A pszichológiai mérés alapjai
Márkus Lászlóné Intézményvezető Közoktatási szakértő
Adatstruktúrák Algoritmusok Objektumok
Hogyan készülnek a HÓD kérdések?
Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység feladatai
Készítette: Lőrincz Ágota óvodapedagógus
KOMPETENCIA ALAPÚ TANÁRKÉPZÉS FÓKUSZBAN A GYAKORLATI KÉPZÉS
Cím elrendezés Alcím.
Cím elrendezés alcím.
TANULÓINK SZFP-II programban résztvevő osztályok:
MINŐSÍTETT TEHETSÉGGONDOZÓ MŰHELY PÁLYÁZAT
Az Európai Unió tagországainak, a csatlakozásra váró országoknak
Az óvodai informatikai nevelés helyzete
Tóth Zoltán (DE) – Szalay Luca (ELTE)
Cím elrendezés Alcím.
INFOÉRA 2006 Miért tanítsunk informatikát?
Előadás másolata:

Algoritmikus gondolkodás fejlesztése informatikai eszközökkel Készítette: Szabóné Balogh Ágota Szent István Egyetem Pedagógiai Kar Debreceni Egyetem, Pszichológia Doktori Iskola PhD-hallgató E-mail: szabone.balogh.agota@pk.szie.hu Algoritmikus gondolkodás fejlesztése informatikai eszközökkel

Problémamegoldó gondolkodás Algoritmikus gondolkodás Problémamegoldás Problémamegoldó gondolkodás

Első szint deduktív gondolkodás (előhívás, megoldás). Második szint induktív gondolkodás. Harmadik szint analógikus gondolkodás. Negyedik szint kreatív gondolkodás. Az alkalmazás szintjei: a deduktív gondolkodástól a kreatív gondolkodásig

A számítógépes feladatmegoldás lépései: 1. A feladatat megértése, mely nélkülözhetetlen annak megoldásához: a megfelelő algoritmus kiválasztása, bemeneti és kimeneti információk, azok közötti kapcsolatok meghatározása. 2. Tervkészítés: adatok vizsgálata, számítógépes ábrázolása, részekre bontás, strukturálás, részfeladatok megoldása, illetve azok keresése, javasolt az algoritmus rajzos lejegyzése. 3. A terv végrehajtása: lépések ellenőrzése papíron, a működés átgondolása, és ha szükséges azok kódolása. 4. Megoldás vizsgálata: tesztelés, javítás, újra tesztelés, dokumentáció készítése, illetve másik, hatékonyabb megoldás keresése, amennyiben létezik. A számítógépes feladatmegoldás lépései:

Informatika: fejlesztő, motiváló, mérő eszköz Kommunikációs eszköz Információs eszköz Oktatási eszköz Tanulási eszköz Informatika szerepe Informatika: fejlesztő, motiváló, mérő eszköz

Fejlesztés informatikai eszközökkel Logo-pedagógia Felhasználói programok Saját fejlesztésű programok, oktatóprogramok Interaktív tábla Internet Fejlesztés informatikai eszközökkel

Vizsgálati szempontok az informatikára vonatkozólag Osztálytermi felhasználás Szülői részvétel A számítógépezés szociológiája Nemi különbözőségek Számítógép használat, mint a gondolkodás és a megismerés módja Ezen terület fejlesztési szempontjai Számítógépes tehetség Vizsgálati szempontok az informatikára vonatkozólag

Vizsgálat Általános iskola 5-8. osztály Fejlesztő 150 fő Kontroll 150 fő Vizsgálat Mérések, kérdőívek Interjúk, konultációk Megfigyelés Módszer: Osztálytermi E-learning

Inkább nem jellemző rád Motiváció Nagyon jellemző rád Inkább jellemző rád Nem tudom eldöntetni Inkább nem jellemző rád Nem jellemző rád Szeretek a számítógéppel foglalkozni 51 % 42% 7% 0% Szeretem a számítógépes, informatika órákat 64% 14% 10% 5% Szeretek játszani a számítógépen, az interneten 56% 37% Egyszerű felhasználó szinten használom a számítógépemet, szöveget szerkesztek, levelezek, böngészek az interneten. 69%

Eredmények Képességek (2006) Kísérleti csoport Kontrollcsoport átlagok különbsége t-érték szign. N átlag szórás Algoritmikus gondolkodás, logika 150 56,40 21,614 55,50 16,494 0,900 -0,405 0,685 Vizuális problémamegoldás 68,25 25,277 69,2 21,553 0,951 0,351 0,726 Képességek (2008) Kísérleti csoport Kontrollcsoport átlagok különbsége t-érték szign. N átlag szórás Algoritmikus gondolkodás, logika 150 64,80 17,703 59,93 23,983 4,867 -2,000 0,046 Vizuális problémamegoldás 78,47 19,867 73,45 22,006 5,023 -2,075 0,039

Kísérleti csoport 1. mérés Kísérleti csoport 2. mérés átlagok Képességek   N Kísérleti csoport 1. mérés Kísérleti csoport 2. mérés átlagok különbsége t-érték szign. átlag szórás Algoritmikus gondolkodás, logika 150 56,40 21,614 64,80 17,703 8,40 -14,204 0,000 Vizuális problémamegoldás 68,25 25,277 78,47 19,867 10,22 -12,602 Képességek   N Kontrollcsoport 1. mérés 2. mérés átlagok különbsége t-érték szign. átlag szórás Algoritmikus gondolkodás, logika 150 55,50 16,494 59,93 23,983 4,43 -1,911 0,058 Vizuális problémamegoldás 69,20 21,553 73,45 22,006 4,25 -1,639 0,103

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!