„Ment-e a könyvek által a világ elébb?” 1. 3. 2. A szövegértési készség fejlesztése az általános iskola felső tagozatán Előadó: VERES ILDIKÓ SZARVAS, 2011.04.28.

Tapasztalatok a diákok szövegértési készségéről Mért eredmények Monitor-vizsgálatok (IEA, OECD, PISA) Hazai mérések Saját tapasztalat hamar elkalandozik a figyelmük a szövegről Nem értik, amit olvasnak Kicsi a szókincsük, sok szót nem ismernek Nehezen találják ki az ismeretlen vagy idegen szavak jelentését a szövegkörnyezet alapján Az olvasástól elsősorban szórakozást várnak

A szövegértési feladatsor célja A koncentrációs képesség fejlesztése, az érdeklődés és a figyelem felkeltése, fenntartása A szókincs bővítése Logikus gondolkodás fejlesztése (az idegen nyelvi ismeretek mozgósításával is) Az olvasás mint izgalmas ismeretszerzési lehetőség megtapasztalása (egyszerre szórakozás és tanulás) A vonatkozó tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyag elsajátítása, a tanult korszak „átélése”, a mélyebb megismerés lehetősége Mindezek által felkészítés az egyetemi és a való életre

A feladatsor Korosztály: 8. osztály (nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés) 4-5 fős csoportokban (vegyesen a képesség szerint, a tanár osztja be) a csoporton belül külön szerepek (időfelelős, szószóló…) Téma: középkori életmódtörténet (étkezés, az idő szerepe a középkorban) A szövegek lelőhelye: A Rubicon történelmi folyóirat cikkének részlete (Csukovits: Az idő folyása, 2009./11.), Egyetemi kötelező olvasmányként használ tudományos kiadvány részlete (Montanari: Éhség és bőség)

A szövegek fajtája: tudományos A feladattípusok mintája: az országos kompetenciamérés feladattípusai A megvalósításhoz szükséges tárgyi feltételek: - Nyomtatott szöveg (papír), + kivetített feladatsor (projektor) - kartonpapír és filctoll (a társasjáték elkészítéséhez, a diákok maguk rajzolják, a képei és a témája is az ő döntésük eredménye) - figurák (a diákok készítik/hozzák magukkal) Szabályok: a.) egyes feladatoknál minden csapatnak jár pont, aki helyesen megoldotta egy adott időkereten belül.→egyet előreléphetnek b.) más feladatoknál csak annak a csapatnak jár a pont, aki a legtöbb helyes megoldást gyűjtötte→csak ez a csapat lép előre

- a pontozást a tanár végzi - a legelőször célba érő csapat nyer A feladatok típusai: - egy szöveghez 10-15 feladat kapcsolódik - ráhangoló feladat (pl. a témával kapcsolatos szólások, közmondások gyűjtése) - a szövegkörnyezet alapján ismeretlen vagy idegen szavak jelentésének a kikövetkeztetése (feleletválasztós) - a szövegben nem szereplő állítás kiszűrése (feleletválasztós) - a szövegben található helyes válasz felismerése (feleletválasztós) - idegen szóból származó Mo.-n / tanult idegen nyelvekben is használatos szavak gyűjtése (nehezített feladat)

- A szövegben szereplő események időrendbe tétele a szöveg információi - Igaz-hamis állítások - adott szó szinonimáinak keresése a - A szöveg névmást tartalmazó mondata mire utal vissza? - Szöveghez illő kép keresése a megadottak közül - gazdagítás: szituációs játék (középkori zsírkereskedő) Díjazás: - A nyertes csapatról rövid, dicsőítő költemény írása

Tapasztalatok: Tanári tapasztalat: A kitűzött célok megvalósulása (◊ a szövegértési képesség edzése; ◊ érdeklődés felkeltése; ◊ az olvasás mint izgalmas tevékenység magtapasztalása; ◊ A vonatkozó tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő anyag elsajátítása; ◊ a tanult korszak „átélése”, a mélyebb megismerés lehetősége ◊ gyakorolták a csapatmunkát)

A diákok tapasztalata: „A szövegértés projekt számomra első hallásra is izgalmas volt, mivel a nyelvtan/irodalom e részét különösen kedvelem. Készítettünk egy nagy társasjátékot, amivel egy kis versenyszellemet vittünk az órába, így mindenki élvezhette, és megpróbált igyekezni, mindent részletesen átgondolni, hogy léphessen tovább a táblán, és hogy megelőzzön mindenkit. A szöveget és a feladatsort végigolvasva az osztály olyan dolgokat, információkat hallott, amitől nagyon sok embernek leesett az álla. A feladatok között voltak könnyebbek is, nehezebbek is, ezért mindenki tudott pontokat szerezni, és lépni a magunk fabrikálta társasjáték tábláján. A tennivalókat csoportban oldottuk meg, így erősítettük egymást, mert mind másból vagyunk jók. Elosztottuk a munkát, és valaki olvasott, valaki értelmezett, valaki írt, így mindenre jutott időnk. A feladványok között volt olyan, amiben idegen nyelvi ismereteinkre támaszkodhattunk. A gimnáziumban 8 o. alatt összesen 3 nyelvvel, latinnal, némettel és az angollal ismerkedtünk meg, bár így is akadtak nehézségek. Nekem a csapatjáték nagyon a szívem csücske, szóval élveztem, és úgy láttam, hogy a többiek is.” (Pekár Áron 8./8 osztályos tanuló)

Köszönöm a figyelmet!