Az Európai Unió regionális politikája I.

Európában eltérő természeti, társadalmi, gazdasági adottságú térségeket találunk  eltérő életfeltételek, jövedelmek, eltérő fejlettségű térségek EU15: a legfejlettebb és legelmaradottabb térségek között közel háromszoros a különbség, EU25: közel ötszörös De vezérlőelv (EU): európai szolidaritás, egység erősítése, stabilitásra törekvés

Európai Unióban egyik kiemelt feladat: a térségek közötti társadalmi-gazdasági különbségek mérséklése, az elmaradottak felzárkóztatása, s így a belső társadalmi, gazdasági kohézió erősítése Ennek eszköze a regionális politika, jelenleg a közösségi költségvetés közel 1/3-át teszi ki a regionális politikai célok megvalósítása Ehhez szükséges: országok alatti területi beosztás (régiók), regionális statisztikák (kiemelt indikátorok), területi elemzések; EZ (IS) REGIONÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ Ezekre épül a területi politika!

I.Milyen tevékenységet jelent a regionális politika? II.Mi a régió? Milyen regionális szintek vannak az Európai Unióban? III.Milyen regionális statisztikák állnak rendelkezésre? IV.Milyen területi egyenlőtlenségek figyelhetők meg az Európai Unióban? V.Milyen térszerkezeti modellek készültek? VI.Hogyan kezeli az EU regionális politikája a területi különbségeket? Fő kérdések:

A regionális politika (vagy más néven területfejlesztés) fő feladata: a térségek közötti – elsősorban fejlettségi – egyenlőtlenségek mérséklése, a hátrányos helyzetű, lassan fejlődő vagy válságba jutott térségek felzárkóztatása, s így egyensúly teremtése a térségek között. Ennek módja a térben zajló társadalmi-gazdasági folyamatokba való beavatkozás. I. REGIONÁLIS POLITIKA

törvényi szabályozást kiépített intézményrendszert szakmai döntéshozókat tudományos hátteret, kutatásokat (széles szakmai tábor) területi keretet (régiók) területi statisztikai adatokat Mit igényel a regionális politika:

többféle területi szinten működik (ország, regionális szintek) decentralizált (nem dekoncentrált) szorosan kötődik ágazati politikákhoz (gazdaság, közlekedés stb.) Nem összekeverendő: Területfejlesztés Településfejlesztés Területrendezés Vidékfejlesztés Jellemzők (ideális esetben):

1.Helyzetfeltárás 2.Területfejlesztési koncepció 3.„Vertikális, horizontális” egyeztetés 4.Területfejlesztési program 5.Jóváhagyás 6.Pénzügyi fedezet előteremtése (helyi költségvetésből, külső források – állam, integráció, cégek, szervezetek stb.) 7.Pályáztatás 8.Monitoring 9.Hatásértékelés És kezdődik elölről. Működési mechanizmus:

II. RÉGIÓ, REGIONÁLIS SZINTEK AZ EU-BAN térkategóriai fogalom, nincs rá egységes definíció, rokon(?) fogalmak (térség,területegység,körzet,tartomány stb.) térbeli szerveződés – térszervezés közötti különbség (pl. egy város agglomerációja); törekvés a térszervezéskor: térbeli szerveződés figyelembevétele régió használatos: területi szint az országos és a települési szint között – Európai Unióban is tervezési statisztikai régió (határok) – „ország az országban” (kohézió, identitás, intézményesülés)

Régiók az Európai Unióban: Igazgatás!

NUTS – Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques (területi statisztikai egységek jegyzéke, 1970-es években hozták létre) Cél: egységes területi beosztás legyen adatgyűjtési szempontból Gentleman’s agrements, majd 2003-tól egységes szabályozás (Regulation No 1059/2003 EK rendelet) Jellemzői:  5+1szintű (0,1,2,3,4,5), hierarchikus rendszer  1,2,3 regionális, 4,5 lokális szint  heterogén rendszer

Jelentős a heterogenitás népesség- és terület szempontjából: Pl. NUTS 2 szinten - terület relatív szórása 130% - népesség relatív szórása 87%

NUTS szintek (1,2,3) az Európai Unióban Szürke = nem közigazgatási szint JELENTŐS HETEROGENITÁS KÖZIGAZGATÁSI SZEMPONTBÓL

Országok csoportosítása területi közigazgatás szerint (egy verzió):  föderalizált államok (pl. D, A, B)  regionalizált államok (pl. I, E)  decentralizált államok (pl. F, P)  unitárius államok (pl. GB, GR, DK, SF, NL) Az országok különböző területi szintjei egy-egy külön történet. pl. Görögország, Olaszország, Franciaország Politikai, gazdasági stb. okok alakítják a különböző területi beosztásokat. (etnikumok, támogatásra jogosultság stb.)

4. szint 5. szint kistérségek települések (168) (3135) (2001-ben)

NUTS 2 régiók Magyarországon

Szükség van: adatbázisokra – területi (regionális és országos) Tagállamoktól adatok az EU statisztikai osztályainak számára (EU Statisztikai Hivatala = Eurostat) Adatbázisa: New Cronos több mint 260 millió gazdasági és társadalmi adat (EU tagállamok, régiók, EFTA országok, USA, Japán …) Havi, negyedéves, éves adatok Lekérhető, megvásárolható III. TERÜLETI STATISZTIKA AZ EU-BAN

Hat szint: Theme, Domain, Collections, Groups, Subjects, Tables. Országos adatok: Theme 1. General Statistics (Ezen belül: REGIO adatbázis) Theme 2. Economy and finance Theme 3. Population and social conditions Theme 4. Industry, trade and services Theme 5. Agriculture and fisheries Theme 6. External trade Theme 7. Transport Theme 8. Environment and energy Theme 9. Research and development

Statisztikai kiadványok, adatokkal, táblázatokkal, ábrákkal

REGIO adatbázis – regionális adatok (NUTS 0,1,2,3)

Adatbázis változott: a) Tartalmilag - átalakult az indikátorok köre: változó társadalom, gazdaság, változó „problémák”; társadalom mire „érzékeny” b) Formailag - bővült az új tagállamokkal, régióikkal - adatok mellett térképek, szöveges elemzések stb. Statisztikai Évkönyv (NUTS 0,1,2) (Regions: Statistical Yearbook) Válogatott mutatók

Oktatás: iskolai végzettség Munkaerőpiac: munkanélküliségi ráta (teljes, hosszú távú, női, fiatalkorú) foglalkoztatási ráta Demográfia: népességszám népsűrűség korosztályos megoszlás Gazdaság: GDP/fő foglalkozási szerkezet (mg., ipar, szolg.) bejegyzett találmányok száma 1 millió lakosra Fő indikátorok (Kohéziós jelentés 2004):

Kiemelt: a fejlettség területi különbségei és ezek alakulása Fejlettség több dimenziós, több mutatós, hely-, idő- és társadalomfüggő jelenség Nemzetközileg használt: GDP, GNP Értéktermelés korrigálása (GDP kritikái…): pl. GPI (Genuine Progress Indicator) HDI (ENSZ) EU-ban a fejlettség mérése: GDP/fő (PPS(P), Euro) EU15(25)=100% (de előtérbe került: háztartások jövedelme)

REGIO kiegészül városi statisztikákkal (Urban Audit, jelenleg II.) 189 várost jelöltek ki (+60-at egy Phare program keretében a csatakozó országokból) 333 változót gyűjtöttek, állítottak össze az alábbi blokkokban: demográfia (népesség, nemzetiség, háztartási statisztikák), társadalmi jelzőszámok (lakás, egészségügy, bűnözés), gazdasági jelzőszámok (munkaerőpiac, üzleti élet, jövedelmek), lakossági aktivitás (választások, helyi önkormányzat), oktatás-képzés (oktatási lehetőségek, képzettség), környezet (klíma, légszennyezés, vízszennyezés, hulladék, energiafelhasználás), közlekedés-szállítás, infrastruktúra, kultúra-rekreáció (turizmus, kulturális lehetőségek).

Kohéziós jelentések Cél: a társadalom és gazdaság regionális egyenlőtlenségeinek feltárása, az egyes területi folyamatok nyomon követése Alapkutatások Kohéziós Fórum (European Cohesion Forum) Ezekre építve a regionális politika kialakítása az EU-ban. IV. REGIONÁLIS EGYENLŐTLENSÉGEK

FEJLETTSÉG (GDP/fő) Grafikus megjelenítés – diagramok, grafikonok Országos szint

Országokon belüli egyenlőtlenségek – „A” verzió

Terjedelem: maximum – minimum (relatív terjedelem: (max – min) / átlagDE pl. kiugró értékek

Országokon belüli egyenlőtlenségek – „B” verzió DE: nincs „súlyozva” (egy pont = egy régió, de mekkora népességű?)

A területi egyenlőtlenség nagysága (mérése): Területi egyenlőtlenségi mutatók (Hoover-index, súlyozott relatív szórás, Theil-index, GINI, Lorenz-görbe stb.) révén a)térbeli összevetés b)időbeli összevetés c)kettő együtt

ORSZÁGOK (NUTS 2 egységek száma) Hoover-index (%) 2000 ORSZÁGOK (NUTS 2 egységek száma) Súlyozott relatív szórás (%) 2000 Magyarország (7)16,2Csehország (8)41,8 Csehország (8)13,3Szlovákia (4)41,2 Szlovákia (4)12,9Románia (8)37,5 Belgium (11)12,7Belgium (11)36,6 Olaszország (20)12,1Magyarország (7)36,3 Románia (8)11,9Nagy-Britannia (37)34,0 Portugália (7)11,5Olaszország (20)26,7 Franciaország (22)10,5Portugália (7)24,5 Finnország (6)10,3Franciaország (22)28,0 Spanyolország (18) 9,9Németország (40)24,6 Németország (40) 9,5Finnország (6)24,0 Nagy-Britannia (37) 9,4Lengyelország (16)23,8 Lengyelország (16) 8,9Spanyolország (18)22,0 Ausztria (9) 8,5Ausztria (9)21,0 Bulgária (6) 8,0Bulgária (6)19,3 Svédország (8) 7,8Svédország (8)19,6 Írország (2) 7,2Írország (2)16,3 Görögország (13) 5,9Görögország (13)14,2 Hollandia (12) 5,8Hollandia (12)14,0 Dánia (1)– – Luxemburg (1)– – Észtország (1)– – Lettország (1)– – Litvánia (1)– – Szlovénia (1)– –

Litvánia29,029,234,842,553,5 Lengyelország39,342,142,945,850,9 Egyesült Királyság49,348,649,351,050,1 Magyarország40,542,743,843,946,0 Észtország39,339,843,446,145,2 Németország42,342,542,943,644,0 Franciaország41,241,7 42,0 41,3 Csehország31,029,533,038,240,7 Belgium38,439,439,239,639,5 Portugália36,636,835,937,137,3 Szlovákia37,9 40,539,137,3 Bulgária33,233,025,426,633,3 Olaszország29,7 29,329,529,2 Dánia27,826,426,727,727,6 Ausztria29,328,928,227,527,4 Finnország21,623,322,125,025,7 Románia20,522,323,824,7 Lettország13,013,115,019,723,8 Írország20,721,523,823,623,7 Spanyolország22,222,423,023,523,7 Hollandia20,421,522,022,522,4 Görögország23,325,022,622,222,0 Szlovénia19,419,219,4 20,4 Svédország13,014,116,117,016,5 Az egy főre jutó GDP regionális (NUTS 3) egyenlőtlenségeinek változása (súlyozott relatív szórás) Forrás: EC 2002

A regionális egyenlőtlenségek változása

A területi egyenlőtlenség képe Térképek A fejlettség (GDP/fő, PPS) regionális egyenlőtlensége az EU-ban 2001

A fejlettség (GDP/fő, Euro) regionális egyenlőtlensége az EU-ban 2000

„Kitekintés” Területi fejlettségi egyenlőtlenség az EU-ban és az USA-ban

Más társadalmi mutatók is vizsgálat tárgyai: NépsűrűségMunkanélküliség