„A régiók kialakulásának jogi és társadalmi előfeltételei, gazdasági szerepük” „nincs olyan régióalkotási lehetőség, amely homogén területeket fog össze,

Az előadások a következő témára: "„A régiók kialakulásának jogi és társadalmi előfeltételei, gazdasági szerepük” „nincs olyan régióalkotási lehetőség, amely homogén területeket fog össze,"— Előadás másolata:

1 „A régiók kialakulásának jogi és társadalmi előfeltételei, gazdasági szerepük”
„nincs olyan régióalkotási lehetőség, amely homogén területeket fog össze, olyan sincs, amely minden vitán felül álló, és olyan sincs, amelyet valamilyen módon ne lehetne megvédeni” Kovács Tibor, Polémia a magyarországi régiókról? Széchényi István Egyetem Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája, Győr 2011. Október Szekeres Diána

2 1957-es Római Szerződés  regionális különbségek mérséklése
„Szabályozni kell a túlzsúfolt területek növekedését, és korlátokat kell állítani azoknak, amelyek túl gyorsan fejlődnek; illetve azoknak a térségeknek kell esélyt adni, amelyek ettől lemaradva fejlőnek” (Európai Regionális Charta) 1957-es Római Szerződés  regionális különbségek mérséklése 1964 Gazdasági és Szociális bizottság - feladat  1967 önálló főigazgatóság 1972-es Párizsi Csúcsértekezleten - közösségi eszközök igénybevétele Európai Fejlesztési Alap fejlesztések Európai Okmány regionális politika 1988 regionális politika reformja Európai Regionális Fejlesztési Alap feladatainak meghatározása+ végrehajtási döntések Régiók Bizottsága- Maastricht 1993

3 R É G I Ó OK méltányos jövedelem és életkörülmények Gazdasági
Szubnacionális szint megerősödése OK méltányos jövedelem és életkörülmények Társadalmi jelenségek Gazdasági növekedés és munkahely- teremtés etnikai alapú mozgalmak C É L EU Regionális politikája regionális érdekek képviselete földrajzilag lehatárolható területi egységek Fejlettségi különbségek mérséklése Egységes régió Országrégió Országokon belüli régiók R É G I Ó

4 Regionális politika Szubszidiaritás és Decentralizáció
„A regionális politika a gazdasági tevékenység befolyásolása és a régiók közötti társadalmi és gazdasági különbségek mérséklése érdekében történő beavatkozást jelent.” Szubszidiaritás és Decentralizáció Partnerség (együttműködés) vertikális és horizontális síkon Programozás Koncentráció és addicionáliás A L A P E L V E K

5 Regionális politika céljainak meghatározása
méltányos jövedelem méltányos életkörülmények Kinek áll érdekében? helyi szint országos szint gazdasági növekedés biztosítása optimális telephely választás kialakítása költségek csökkentése térbeli elosztás és környezetvédelem intézmény és intézkedési kör

6 Területi folyamatokat befolyásoló tényezők
Természeti tényezők Társadalmi tényezők Gazdasági tényezők Közösségi politikák közös versenypolitika közös agrárpolitika környezetvédelmi politika K+F politika Európai Beruházási Bank hitelezése

7 hierarchizált rendszer
Centralizált felülről lefelé irányuló (top-down) hierarchizált rendszer Területfejlesztés Régió-fejlesztés Település hálózat fejlesztés Településfejlesztés Decentralizált „alulról felfelé” irányuló (botton-up) rendszer

8 Regionális különbségeket meghatározó tényezők
fizikai infrastruktúra (közlekedési, távközlési, és az energiahálózatok, továbbá olyan környezeti létesítmények, mint amilyen a szennyvízkérdés, a vízellátás, hulladékgazdálkodás) emberi erőforrások kutatás-fejlesztés és innovációs képesség működő tőke és a régiók viszonya periférikus fekvés szerepe

9 RÉGIÓ RÉGIÓ fogalma, típusai - gyűjtőfogalom
Általános - gyűjtőfogalom - lehatárolható területi egység - valamilyen megkülönböztető szerveződési elv alapján - együttműködés és érdekazonosság területi (földrajzi, gazdasági, tervezési, statisztikai) egység nagyságát (határait) tekintve közvetlenül az országos szint alatt Törvényi Homogén Csomóponti Tervezési/ programozási Típusai (Hagett) Egyjellemzős Többjellemzős „totális” Területi hierarchiák Természetes Mesterséges Önkormányzati

10 Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques
SZINT Régió Tipológia NUTS0 Ország Regionális NUTS1 Supra-régió / Európai közösségi Régiók szintje /(3 – 7 millió lakos) NUTS2 Régió (800 ezer – 3 millió) NUTS3 Sub-régió (800 ezernél kisebb) Lokális NUTS4 Statisztikai Kistérség NUTS5 Település

11 NUTS-1 NUTS-2 NUTS-3 - terület (km2) 40 910 15 124 2 917
Közigazgatási Jogi Tanszék NUTS-1 NUTS-2 NUTS-3 EURÓPAI UNIÓ - terület (km2) 40 910 15 124 2 917 - népesség (1000 fő) 4 802 1 775 342 Magyarország 13 290 4 652 1 435 90 030 10 043 502 11 11

12 Támogatandó régiótípusok
Elmaradott régiók Válságban lévő ipari régiók Vidéki térségek Válságban lévő nagyvárosi régiók Szélsőséges környezeti feltételrendszerrel rendelkező területek

13 Régiók helyzetfeltárása a fejlesztési programcélok mutatói
GDP népesség átlagos évi növekedése termelékenység gazdasági ágazatonként munkanélküliségi ráta beruházások bruttó tőkeállomány nettó tőkeállomány szegénységi küszöb alatt élők aránya

14 Közigazgatási térszervezés
Központi szint Regionális szint? Tartományi szint? Megyei szint? Kistérség szintje? Járás szintje? Városkörnyék szintje? Települési ( községi, városi ) szint

15 Magyarországi régiók kialakulása és főbb jellemzői
Területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény „e) régió: ea) tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység, eb) fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység;”

16

17 Az egy főre jutó GDP alakulása régiónként az EU átlagokhoz viszonyítva

18 Az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson történő alakulása régiónként

19 A régiókban élő népesség aktivitási aránya,%

20 Az alkalmazásban állók számának változása régiónként, 2000=100,0

21 A munkanélküliségi ráta alakulása régónként

22 A regisztrált vállalkozások vállalkozási formánkénti megoszlása, 2007

23 A társas vállalkozások gazdasági formánkénti megoszlása a régiókban, 2007

24 Területfejlesztés Magyarországon
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 35/1998. (III. 20.) Ogy. határozat 1998 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 2000 – 2003 Erősödő regionalizmus, út a kohéziós politikairányába 2004 OTK felülvizsgálata 97/2005. (XII: 25.) Ogy. határozat 2005 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció 2004 – I. Nemzeti Fejlesztési Terv-  NFÜ Új Magyarország Fejlesztési Terv Új Országos Területfejlesztési Koncepció

25 Területfejlesztés eszközrendszere
Koordinációs eszközök Mikroökonómiai eszközök Makroökonómiai jellegű eszközök

26 Területfejlesztési politika átfogó céljai 2020-ig – Magyarország, OTK
Térségi versenyképesség Területi felzárkózás Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Területi integrálódás Európába Decentralizáció és regionalizmus

27 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció
térségi versenyképesség fejlesztése területi felzárkózás fenntartható térségfejlődés örökségvédelem területi integrálódás Európába decentralizációt és regionalizmus „Versenyképes Magyarország” „Igazságos Magyarország” „Biztonságos Magyarország”

28 Regionális politika pénzügyi eszközei – Strukturális Alapok célkitűzései 2007-2013
Konvergencia Az elmaradott régiók fejlődésének és foglalkoztatási helyzetének elősegítése (78%) Versenyképesség A regionális versenyképesség és foglalkoztatás növelése (18%) Együttműködés Európai területi együttműködés, a harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése (4%)

29 Fejlesztési és stratégiai tervek
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) III.

30 ÚMFT operatív programok 2007-2013
ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁS OPERATÍV PROGRAM

31 Akciótervek Új Széchenyi Terv akciótervei 2011-2013
Új Magyarország Fejlesztési Terv akciótervei Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram

32 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!