Szociális kompetencia Készítette: Komoróczy Melinda, munkaközösség vezető

"Talán a legnagyobb pedagógiai téveszme az a vélemény, hogy az ember csak azt tanulja meg, amit megtanítanak neki. A mintegy mellékesen elsajátított, tartós attitűdök, kedvtelések és ellenszenvek gyakran sokkal fontosabbak, mint a nyelvtanórák, földrajzórák, vagy a megtanult történelmi tények. Mert alapvetően ezek az attitűdök számítanak később." (John Dewey 1938.) – Nincs új a nap alatt! Dewey reformpedagógusként 1938-ban megfogalmazott gondolatai 2012-ben is nagyon aktuálisak. A projekoktatás elméletének kitalálója.

Változások A közoktatásban végbemenő paradigmaváltás hatásai a mi életünket is gyökeresen megváltoztatta. Az eddigi ismeret-központú oktatást-nevelést felváltja kompetencia alapú. A szegregált nevelési forma helyett az integráció kerül előtérbe. Az egyik fő érv az együttnevelés mellett a SNI gyerekek szociális kompetenciáinak fejlesztése Paradigmaváltás az elmúlt évtizedekben a gyp-ban és a társadalomtudományokban új szemlélet, filozófia jelent meg a gyermeket és környezetét összefüggő rendszerként értelmezik, már nem fogyatékosságon, deficiten van a hangsúly, hanem az erősségeken és a szükségletek feltárásán. Az orvosi modellt felváltja egy pedagógiai vagy szociális modell.A másság természetes jelenség

A szocializáció értelmezése A szocializáció lényege: folyamat melynek eredményeként a biológiai lényként megszületett ember szociális lénnyé alakul, aki beilleszkedik a szociális térbe, azaz képes és késztetett a szociális környezet elvárásainak, normáinak, törvényeinek megfelelni. A szocializáltság fontos mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak elfogadása, alkalmazása, az egyéni és közösségi érdekérvényesítés, az én és mások elfogadása.

A szociális kompetencia két alapvető eleme Az ember belső harmóniája és bizalma abban, hogy képes a társas környezetben eligazodni, valamint arra hatást gyakorolni; 2. Olyan attitűd- és képesség-csoport, amely a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását jelenti. Kiemelt feladunk, hogy megtanítsuk gyerekeinket eligazodni, és az elvárások szerint viselkedni társas környezetben. Ez különösen nehéz feladat számunkra amikor felsőben kerülnek hozzánk olyan gyerekek akik negatív viselkedésmintájukkal egy egész közösség addigi szabályait forgatja fel fenekestől. Drámajáték, szituációsjátékok

Néhány konkrét kompetenciaterület Az „ÉN” dimenziója Belsőkontrollt létrehozó érték- és motivációrendszer, erkölcsi fejlettség Hiteles magatartás kialakítása Reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság Reális igényszint kialakítása, a kudarctűrés és a siker kezelésének képessége Kitartás, kellő akarati működés, a döntéshozás és felelősségvállalás képessége Önbizalomhiány sok-sok frusztráció illetve a másik véglet. Önállóságra nevelés fontossága túlzottan óvó-védő szülői magatartás kompenzálása. Reális igényszint kialakítása, mire vagyok képes, ezt nehéz eldönteni Gyakran önbizalomhiány miatt szükség van a buzdításra.

Társas dimenzió Decentrális, a másik szempontjának figyelembevétele Konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció Együttműködési készség Konfliktuskezelési készség Szervezőkészség Empátia, a másikra figyelés, az érzelmi ráhangolódás és megértés képessége Tolerancia, nyitottság a másik értékeinek és különbözőségeinek elfogadása A különböző társas szerepek megélése alakítása A szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés Együttműködési készség fejl kooperatív technikákkal. Empátia, másikra figyelés pl beszélgetőkör. A szabályok közös alkotása illetve a megszegés következményeinek közös kitalálása.

Kognitív dimenzió Problémamegoldó gondolkodás A véleményalkotás képessége, vitakészség Kreatív jegyek erősítése: rugalmasság, eredetiség, ötletgazdagság Nyitottság és kíváncsiság, sokrétű érdeklődés A legnagyobb kihívást gyerekeink számára ez a terület jelenti. Azonban egyéni sajátosságaikhoz mérten feladatunk ezen képességek fejlesztése is

Az iskola és a pedagógus szerepe A családok gyakran nem töltik be megfelelően gyermeknevelő funkcióikat fontos az iskola szerepe a gyermek személyiségfejlesztésében

A pedagógus szerepe meghatározó A pedagógus viselkedését és beállítódását a tanulók utánozzák (modelltanulás) fontos nevelői tulajdonságok empátia hitelesség melegség következettség

biztosítja a sikeres tanulás feltételeit, forrásait elsősorban „facilitátor” felkelti, megőrzi és folyamatosan fenntartja a tanulási kedvet, motivációt. Segíti, támogatja, szervezi a gyerekek önálló tapasztalat- és ismeretszerzését biztosítja a sikeres tanulás feltételeit, forrásait A tanulási folyamat megfigyelője és értékelője (pozitív és előremutató értékelés) Háttérbe szorul a hagyományos tanári szerepkör, mely szerint a ped teljes mértékben uralja a helyzetet, irányít utasít ehelyett a ped elsősorban mint segítő, másodsorba mint instruktor funkcionálnak. A frontális, ismeretközlő osztálymunka mellett hangsúlyosabbá válnak az új oktatási metodikák pl kooperatív módszerek-csoport és párosmunka, projektoktatás, differenciált tanítás-tanulás.

A szociális kompetencia fejlesztésének színterei iskolánkban

Különböző játéktevékenységek

Drámajáték

Lucázás

Rituálék, szilárd struktúrák kiemelkedő fontosságúak

Kooperatív csoportmunka

Projektmunka

A család

A ház projekt

A ló

Köszönöm a figyelmet!