Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete Készítette: Gőgh Attila

Bevezetés Tudománytörténet Leíró történeti modell (vs. racionális rekonstrukció) Esszéisztikus stílus → (félre)értelmezések

„Akár radikális, akár konzervatív, progresszív vagy ciklikus, kifinomultan érvelő vagy irracionális, modern, posztmodern, sőt premodern vállalkozásként kívánod értelmezni a tudományt, Kuhn a te embered.” Thomas Nickles

Vázlat Mi minden a paradigma? A normál tudomány Tudományos forradalmak

Paradigma 1. Masterman összeszámolta (Masterman, Margarite (1970): The Nature of a Paradigm. In Lakatos I. – Musgrave, A. szerk.: Criticism and the Growth of Knowledge. Cambridge: University Press.) Eredetileg mintapélda, séma (pl. az igeragozásé) Egy adott tudós közösségre jellemző

Paradigma 2. Módszertani szabályok Alapkísérletek, mintafeladatok Szemléleti modellek, észlelési sémák Fogalmak és jelentésük Szóba jöhető entitások, ontológiai kategóriák

Paradigma 3. Értelmes problémák, jogos kérdések, elfogadható érvek Normák, képzés, szocializáció Intézmények: folyóiratok, kézikönyvek, szöveggyűjtemények

Normál tudomány 1. = a paradigma szellemében folytatott kutatómunka időszaka kísérlet, hogy „a természetet a paradigmából adódó, előre kialakított és elég merev keretbe erőszakolják bele” (46. o.) „termékeny szűklátókörűség”, a mennyiségi fejlődés

Normál tudomány 2. Adatgyűjtés, gyakorlatilag hasznos predikciók készítése Az elmélet szempontjából fontos mérések végzése A paradigma kifejtése, pontosítások Alkalmazás új területeken

Normál tudomány 3. Előny: nem kell mindig újrakezdeni, definiálni, fogalmakat tisztázni Hátrány: kirekesztés, problémák elnapolása, megfigyelések ignorálása

Normál tudomány 4. Metafora: rejtvényfejtés Fix problémamegoldó eljárások, strukturált feladat Jellegét tekintve ismert és biztosan létező megoldás Kudarc esetén a tudós hibázott

Tudományos forradalmak 1. = a domináns paradigma leváltásának és az új előtérbe kerülésének folyamata A politikai analógia jórészt találó: intézmények kerülnek válságba majd leváltásra NEM racionális módon történik a választás: inkommenzurabilitás

Tudományos forradalmak 2. „A politikai forradalmakhoz hasonlóan a paradigma megválasztásakor sincs magasabb szint, mint a szóban forgó közösség jóváhagyása. Így tehát amikor igyekszünk megtudni, hogyan is mennek végbe a tudományos forradalmak, nem csak a természet és a logika hatását kell majd megvizsgálnunk, hanem azokat a meggyőző érvelési módszereket is, melyek a tudományos közösséget alkotó, igen speciális csoportokra hatnak.” (132. o.)

Tudományos forradalmak 3. nincs paradigmafüggetlen értékelési standard, viszonyítási alap A paradigmák közötti vita „süketek párbeszéde” Példa: Newton és Einstein dinamikája

Tudományos forradalmak 4. A paradigmaváltás mint észlelési sémák kicserélődése „Hogy mit lát az ember, függ attól is, amit néz, és attól is, hogy a korábbi vizuális-fogalmi tapasztalatai minek a meglátására tanították meg.” (155. o.) Pl. Bruner és Postman kísérlete

Gestalt-switch

Tudományos forradalmak 5. A tudomány Gestalt-switchei esetében nincs külső viszonyítási alap ahhoz, hogy „valójában” mit nézünk, amikor valamit látunk Kopernikusz nem mondja, hogy: „Azelőtt bolygót láttam, most pedig egy holdat.” Hanem: „Régen bolygónak tekintettem a Holdat, de tévedtem.” A kutatók paradigmánként különböző világokban dolgoznak

Köszönöm a figyelmet!