Készítette: Kiss Éva

 A Maastrichti Szerződést követően kiépült oktatási politika alapjait a közösségi programok képezik  Szókratész program: feladata az oktatási területek támogatása  Leonardo program: feladata a szakképzési együttműködés fejlesztése volt  Ifjúsági Európáért program: támogatta a fiatalok iskolarendszeren kívüli oktatását

 nagyobb hangsúlyt kap: - a foglalkoztatási helyzet javítása - az információs társadalom kiépítésének követelménye - egész életen át tartó tanulás - elektronikus tanulás  liszaboni stratégia

 Az EU-nak több egymást kiegészítő eszköz áll rendelkezésére, hogy oktatáspolitikai célkitűzéseit megvalósítsa, s a tagállamok oktatási gyakorlatait közös cél irányába lendítse.  Formális kényszer  Informális kényszer  Közösségi programok  Strukturális alapok  Hálózatok

 2006 november:,,az egész életen át tartó tanulás” program  Négy ágazati alprogram: - Comenius - Erasmus - Leonardo da Vinci - Grundtvig + transzverzális programok: legalább két ágazati alprogramot kell lefedniük

 Honnan ered a „bolognai folyamat” elnevezés? felsőoktatási modellt, illetve képzési formát jelent ( Bologna június 19.)  Kik vesznek részt a folyamatban? - 47 aláíró ország kormányzata - Európai Bizottság - Európai Tanács - UNESCO CEPES - Felsőoktatási intézmények és szereplőik - Munkaadók - Minőségbiztosítási ügynökségek

 a könnyen áttekinthető és összehasonlítható oklevelek rendszerének bevezetése  az alapvetően két fő cikluson alapuló felsőfokú képzési rendszer  a mobilitást segítő kreditrendszer bevezetése  a hallgatói és oktatói mozgásszabadság elősegítése  a minőségbiztosítás területén összehasonlítható kritériumok és módszerek kifejlesztése, amely az európai együttműködést támogatja  az európai érdekek és értékek megjelenítése a felsőoktatásban

 az aláíró országok felsőoktatásért felelős miniszterei két évenként találkoznak értekezleteiken - a beszámolók alapján minősítenek - a vitatott kérdésekben állást foglalnak - döntenek felvételi kérdésekben - súlypontozzák a tennivalókat - záró dokumentumot fogalmaznak meg a soron következő feladatokról

1. Az esélyegyenlőség megteremtése, a még fennmaradt szociális, gazdasági és kulturális korlátok lebontása 2. A felsőoktatási célok meghatározása a nemzeti és nemzetközi érdekek összehangolásával 3. A diplomások elhelyezkedési esélyeinek javítása és munkaadókkal való szorosabb együttműködés segítése 4. Az élethosszig tartó tanulás megvalósulásának elősegítése 5. A hallgató – centrikus oktatási struktúra megvalósítása 6. Az oktatás, kutatás és innováció céljainak összehangolása 7. Nemzetközi ügyek iránti nyitottság 8. A hallgatói mobilitás fejlesztése 9. A felsőoktatási rendszer transzparenciája 10. Költséghatékony oktatási módszerek és szerkezet megteremtése

 A felsőoktatás gyakorlatilag az egész világon egységesen három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll: - alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg - mesterképzés ( 1-2 év), ez a korábbi egyetemi szintet jelenti - doktori képzés ( 3 év), tudományos fokozat (PhD) megszerzésének a lehetősége

 Előnyök: - Ebben a rendszerben a hallgatók, oktatók és kutatók sokkal könnyebben utazhatnak és építhetnek nemzetközi kapcsolatokat - biztosítja, hogy a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban akadálytalanul továbbtanulhassanak - munkavállalóként, vállalkozóként kamatoztathassák megszerzett ismereteiket, szakképzettségüket

 tanulni egyéni tempóban.  a hallgató megválaszthatja az előrehaladás ütemét, de a képzésnek nem célja a tanulmányok idejének meghosszabbítása.  nincs többé félévismétlés  ha a hallgató nem teljesítette az előírt kredit számot, ebben az esetben is tovább haladhat  külföldi tanulási lehetőség.

 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról  Horváth Zoltán és Ódor Bálint: Magyar EU- elnökség  rendszer.php rendszer.php 

Köszönöm a figyelmet!