A Z EU FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁJA, SZOCIÁLIS ÜGYEK Kovács Péter

A foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi befogadás előmozdítása az EU és a tagállami kormányok közös feladata Az EU szerepe: a tagállami szakpolitikák összehangolása, a megvalósítás figyelemmel kísérése jogszabályok alkotása, végrehajtás nyomon követése annak elősegítése, hogy a tagállamok megosszák egymással a bevált módszereket a foglalkoztatás előmozdítása, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelem, valamint a nyugdíjellátás terén

A KEZDETEK Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés Európai Szociális Alap (ESZA) létrehozása Az 1980-as években a foglalkoztatási cselekvési programok Európai foglalkoztatási szolgálat (EURES) 1992-ben jött létre, együttműködési hálózat a Bizottság és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állami foglalkoztatási szolgálatai, valamint más társszervezetek között Célja a szabad mozgás ösztönzése, a munkavállalók segítése abban, hogy más tagállamokban munkát találjanak

A Z ÁTFOGÓBB FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELÉ A növekedésről, a versenyképességről és a foglalkoztatásról szóló fehér könyv (1993) Vitát indított Európa gazdasági és foglalkoztatási stratégiájáról, illetve a foglalkoztatás kérdését az európai napirend élére helyezte Az esseni folyamat (1994) Az Európai Tanács esseni ülése - öt kiemelt célkitűzés: 1. beruházás a szakképzésbe 2. a foglalkoztatásintenzív növekedés fokozása 3. járulékos munkaerőköltségek csökkentése 4. az aktív munkaerő-piaci politikák fokozása 5. a fiatalok munkanélkülisége és a tartós munkanélküliség elleni küzdelem

Maastrichti Szerződés Az Amszterdami Szerződés (1997) Az európai foglalkoztatási stratégia, illetve a Foglalkoztatási Bizottság létrehozásának megalapozása Az európai foglalkoztatási stratégia (1997–2004) Az 1997 novemberében Luxembourgban, a foglalkoztatás témájában megrendezett rendkívüli csúcstalálkozó indította el – luxembourgi folyamat Megteremtette a nemzeti foglalkoztatáspolitikák koordinálására és ellenőrzésére irányuló éves ciklus keretét az EU-t „a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú társadalmává” kell tenni A foglalkoztatás- és szociálpolitika átfogó célja a teljes körű foglalkoztatás

A nemzeti foglalkoztatáspolitikák uniós szintű összehangolása érdekében a tagállamok közös feladatokat és célokat határoznak meg Fő célkitűzések: 1. Foglalkoztathatóság 2. Vállalkozóképesség és munkahelyteremtés 3. Alkalmazkodóképesség 4. Esélyegyenlőség 1997-től a foglalkoztatás a növekedéssel, illetve stabilitással egyenrangú céllá vált A közösségi szintű, összehangolt foglalkoztatási stratégia öt alapelve: 1. Szubszidiaritás 2. Konvergencia 3. Célkitűzések szerinti irányítás 4. Országfelügyelet 5. Integrált megközelítés

Európai Szociális Charta – 1999 A 2005-től megújult foglalkoztatási stratégia Az EFS-t 2002-ben felülvizsgálták, 2005-ben újraindították, többéves időkeretet vezettek be és közötti időszak – összesen 23 iránymutatás A foglalkoztatási iránymutatások célja a teljes foglalkoztatottság előmozdítása, a munkahelyek minőségének és termelékenységének javítása, valamint a társadalmi és területi kohézió megerősítése Európa 2020 Stratégia Az EU 2010-ben indította el, célja a válság leküzdése, olyan feltételek teremtése, amelyek intelligensebb, fenntarthatóbb és befogadóbb növekedésre adnak kilátást Öt kiemelt uniós cél, ebből három vonatkozik a foglalkoztatáspolitikára Foglalkoztatás Szociális biztonság Társadalmi befogadás

F OGLALKOZTATÁS Az EU lakosságának körében a munkanélküliek száma 2012-ben meghaladta a 26 millió főt Az Európa 2020 stratégia egyik fő célja, hogy 2020-ra az aktív népesség 75%-ának legyen munkája Ennek érdekében több kezdeményezés: Hátrányos megkülönböztetés felszámolása Munkakörülmények javítása, a munkavállalók egészségének, biztonságának védelme A munkavállalókat megilleti annak joga, hogy munkaadójuk teljes körűen tájékoztassa őket, kikérje a véleményüket Egyenlő munkáért egyenlő bért

M UNKAERŐ - MOBILITÁS Az EU egyik legfőbb alapelve a személyek szabad mozgása, ezen belül a munkaerő szabad áramlása Az uniós állampolgárok három különböző státusban dolgozhatnak más országokban: Önálló munkavállalóként Önálló vállalkozóként Kiküldött munkavállalóként A munkaerő-mobilitás kérdésköre napjainkban heves politikai és sajtóviták kereszttüzébe került Jobboldali populizmus megerősödése – migránsok teherként való feltüntetése, szociális juttatások legitimitásának megkérdőjelezése 14 millióra tehető az EU-n belüli migránsok száma, ennek fele az új tagországokból származik (keleti bővítések)

F ELADATOK, KILÁTÁSOK Az Európai Bizottság évi foglalkoztatási csomagja további lépéseket tett az egységes európai munkaerőpiac felé Cél a munkaerő-mobilitás kölcsönösen előnyössé tétele, ehhez erősíteni kell az európai munkaerőpiac átláthatóságát, könnyebben elérhetővé kell tenni a betöltetlen állásokat, illetve segíteni kell, hogy a vándorló munkavállalók ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe Az európai munkaerő-mobilitás legfontosabb intézménye az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) 2014 – a Bizottság javaslatot tett, hogy a legtöbb szereplőt (munkáltatói, munkavállalói érdekképviseletek) arra ösztönözzük, hogy az EURES hálózatot használják munkaerő toborzására és közvetítésére 2013: 30 ezer magyar önéletrajz az EURES rendszerében (MO-11.)

T ÁRSADALMI BEFOGADÁS 116 millióan a szegénységi küszöb alatt, illetve az elszegényedés és társadalmi kirekesztettség fenyegetésében élnek, ez a népesség 23%-át teszi ki Az európaiak több, mint 8%-a súlyos anyagi gondokkal küzd, a legszegényebb országokban ez az arány 30% feletti Az aktív életkorú európaiak 10%-a olyan háztartásban él, ahol senki nem dolgozik A millió fős roma közösség az egyik leghátrányosabb helyzetű népcsoport, 70%-uk általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik, így ki vannak zárva a munkaerőpiacról Az Európa 2020 stratégia orvosolni kívánja az alacsony képzettséget, a munkanélküliséget, a rossz lakhatási körülményeket, illetve a diszkriminációt, a társadalmi kirekesztést.

S ZOCIÁLIS VÉDELEM Az uniós tagállamok azért hozták létre a szociális biztonsági rendszereket, hogy csökkenteni tudják többek között a munkanélküliséggel, az egészségi problémákkal, a rokkantsággal, a családi nehézségekkel, az idősödéssel kapcsolatos kockázatokat. A társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszerek fenntartásáért a tagállamok felelősek, az EU szerepe abban nyilvánul meg, hogy összehangolja a tagállami szociális biztonsági rendszerek működését

ESZA 1957 Az uniós tagállamok és régiók közti különbségek csökkentése életszínvonal tekintetében Uniós költségvetés 10%-ával gazdálkodik 10 millió ember részesült az előnyeiből 2007 és 2013 között Támogatja: 1. Az egész életen át tartó tanulást, a munkavállalók képzését 2. Az alkalmazottakat és vállalkozásokat szerkezetátalakításkor 3. A munkanélküli fiatalokat 4. A hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci beilleszkedését 5. Az oktatási, képzési rendszerek reformját 6. A szociális partnerek és a civil szerkezetek kapacitásépítését 7. A közigazgatási szervek és szolgáltatások működésének javítását

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) 2006-ban jött létre, célja, hogy támogatást nyújtson, ahol a globalizáció miatt legalább 500 munkavállaló állás nélkül marad Az Európai Bizottság konkrét intézkedései Progress EURES Mozgásban az ifjúság A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja Új készségek és munkahelyek menetrendje Út a munkahelyteremtő fellendülés felé A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve Nyugdíjak

F ORRÁSOK pdf pdf 3. Közgazdasági Szemle, LXI. Évf., április 4. esz.pdf esz.pdf 5. =HDBpU5aOOYqeyQPdsYG4DA&ved=0CAQQ qi4oAg =HDBpU5aOOYqeyQPdsYG4DA&ved=0CAQQ qi4oAg