A területfejlesztés A törvényi keretek 2004-szeptember

A területfejlesztés célja  az ország valamennyi térségében  az ország valamennyi térségében  a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése,  a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése,  az innováció térbeli terjedésének elősegítése,  a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;  az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;  az egyenlőtlenségek mérséklése és kialakulásának megakadályozása  a főváros és a vidék,  a városok és a községek,  a fejlett és az elmaradott térségek és települések között –az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben  válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;  a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

A területfejlesztés feladata  fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, és megvalósítása,  az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése,  a határ menti térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.  a térségi erőforrásokat hasznosítása  az elmaradott térségek fejlődésének elősegítése;  A térségi gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése  a munkanélküliség mérséklése;  az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban,  az innovációk térségi terjedésének elősegítése;  a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

Térségi kategóriák 1.  régió: tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló területfejlesztési egység;  Megye  kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység.  kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő együtt kezelendő területi egység ( nemzeti park, tájvédelmi körzet, határ menti térség, agglomeráció, üdülőkörzet stb,  vállalkozási övezet: sajátos pénzügyi kedvezmények igénybevételét biztosító, termelési és szolgáltató terület;  elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;  térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló elnevezése;

Térségi kategóriák 2.  mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek) – azok a térségek, ahol jelentős a mezőgazdasággal foglalkozók aránya a foglalkoztatási szerkezetben, –A 120 fő / km2 nél alacsonyabb népsűrűségű területek /települések  innovációs központok: megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések,

A területfejlesztés térbeli alapegysége a kistérség NUT’s IV.  Egy –vagy több településhez (NUT’S V.) tartozó terület összessége  Egy település csak egy térséghez tartozhat  A kistérséget alkotó települések együttesének határait a KSH határozza meg  A településeknek joguk van „átjelentkezni” más, szomszédos kistérségbe  2004 szeptemberében a korábbi 150 kistérséget 168 váltotta fel.

A kistérségeket magába foglaló nagyobb területi egységek  Megye, NUTS III.  Régió, NUTS II.  Ország NUTS I.

A területfejlesztés szervezeti egységei 1. Területfejlesztési önkormányzati társulás  A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.  A területfejlesztési önkormányzati társulásokra a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény szabályait kell alkalmazni.

A területfejlesztés szervezeti egységei 2. Többcélú önkormányzati társulás  Önkéntes, a kormányzat által ösztönzött társulás  Egy vagy több kötelező vagy önkéntes önkormányzati feladat ellátására szerveződik  Ha kiterjed az egész kistérségre elláthatja a kistérségi tanács feladatait

A területfejlesztés szervezeti egységei 3.  Megye, - a területfejlesztés és területrendezés szempontjából tervezési- statisztikai egység  Régió, tervezési, statisztikai egység

A területfejlesztés intézményrendszere, feladatok és kompetenciák 1.  Országgyűlés  Kormány  Területfejlesztésért felelős miniszter  Országos Területfejlesztési Tanács  Regionális Fejlesztési Tanácsok  Megyei Fejlesztési Tanácsok  Kistérségi Fejlesztési Tanácsok

A területi tervezés szintjei és dokumentumai  Országos színt: –Nemzeti fejlesztési terv  Operatív programok  Regionális szint és megyei szint fejlesztési (terv) – stratégia/program  Kistérségi szint –Kistérségi fejlesztési (terv) –startégia/program

A tervezés káosza  Kompetencia nélküli tervezés  Szükségletek legitimációjára szolgál  Lobbyanyag  Önkormányzati túlsúly a piaci szereplőkkel szemben  Autonom módon felhasználható forrásokat/ döntéseket nélkülöző tervezés

A kistérségi Fejlesztési Tanács összetétele   szavazati joggal rendelkező tagként vesz részt –a kistérség valamennyi települési önkormányzatának polgármestere;  tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt –a gazdasági kamaráknak a kistérségben működő egy-egy képviselője, –a megyei területfejlesztési tanács képviselője, – a megyei munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője, –az iparosok és kiskereskedők országos szakmai érdekvédelmi szervezeteinek (IPOSZ) egy kistérségi illetékességű képviselője, – a társadalmi szervezetek fóruma által delegált, a civil szervezetek egy képviselője, –a megyei közigazgatási hivatal és a a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságának képviselője;  meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt az aktuálisan érintett gazdasági és civil szervezetek képviselői  konzultációs joggal rendelkeznek : a létesített egyeztető fórumok képviselői

A Kistérségi Fejlesztési Tanács törvényben előírt kapcsolatrendszere együttműködik  a helyi önkormányzatokkal,  az önkormányzatok területfejlesztési társulásaival,  a kistérségben működő állami szervekkel,  az érdekelt társadalmi- és szakmai szervezetekkel,  a gazdasági szervezetekkel.

A Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatai 1.  a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összhangban összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és  a kistérség területén működő gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit.

A KFT. feladatai: szakmai tartalma, kompetenciákkal 1. A KFT. feladatai: szakmai tartalma, kompetenciákkal 1. melyeket az e célra felállított munkaszervezettel lát el. Tervezési feladatok  A társadalmi, gazdasági és környezeti helyzet, adottságok vizsgálata  területfejlesztési koncepció és program kidolgozása  A program pénzügyi tervezése  A program megvalósításának ellenőrzése Pályáztatással kapcsolatos feladat  A kistérségből érkező pályázatok előzetes véleményezése – ha a pályázat kiírója ezt igényli

A KFT. feladatai: szakmai tartalma, kompetenciákkal 2. A megvalósítással kapcsolatos feladatok   megállapodást köthet a helyi önkormányzatokkal, az önkormányzati társulásokkal, a megyei területfejlesztési tanáccsal és a regionális fejlesztési tanáccsal a saját kistérségi fejlesztési programjai finanszírozására és megvalósítására   forrásokat gyűjthet a tanács működtetéséhez és a fejlesztési programok megvalósításához;   pályázatot nyújthat be a kistérség fejlesztéséhez kapcsolódó források igényléséhez   figyelemmel kíséri és elősegíti a fejlesztési források hatékony, a települések szoros együttműködését erősítő felhasználását;

A KFT. feladatai: szakmai tartalma, kompetenciákkal 3. Döntési és képviseleti kompetenciák  Döntés a kistérségi koncepció és program elfogadásáról  A megyei, illetve regionális fejlesztési koncepciók, programok kistérség területét érintő intézkedéseinek véleményezése  Közreműködik a kistérségben kialakult társadalmi, gazdasági és foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésében;  képviseli a kistérséget területfejlesztési ügyekben;  koordinálja a kistérségben működő társulások és más - a területfejlesztésben érdekelt - szervezetek együttműködését,  együttműködik az állami és civil szervezetekkel;  véleményt nyilvánít a kistérségi megbízott kiválasztásával kapcsolatban;

A KFT munkaszervezetének feladatai, kompetenciái  Titkársági feladatok  Tervezési feladatok –Koncepció, programkészítés –Helyi fejlesztési elképzelések összegyűjtése –Projekttervezés( vállalkozóként tanácsadói munkát végezhet) –A helyi projektkezdeményezők, pályázók szakmai támogatása  Központi pályáztató szervezetek képviseletének ellátása  Egyeztető fórumok szervezése, működtetése  folyamatos kapcsolatot tart a megyei területfejlesztési tanács munkaszervezetével, a regionális fejlesztési ügynökséggel, a kistérségi megbízottakkal, a kistérségben működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében  A munkaszervezet keretében működhetnek a minisztériumoknak, az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársai fejlesztési, szervezési, ügyfélszolgálati feladatok ellátására.

A regionális és megyei fejlesztési tanácsok feladatai, kompetenciái, melyeket munkaszervezeteik segítségével valósítanak meg 1. RM Megvizsgálja a megye társadalmi, gazdasági folyamatait √√ Információkat nyújt a területi információs rendszernek √√ Véleményezi az OTFT és a Kormány előterjesztéseit √√ elkészíti területfejlesztési koncepcióját (stratégia) √√ Elkészíti fejlesztési programját (operatív) √√ összehangolja és véleményezi a kistérségek fejlesztési koncepcióit és programjait √ Összegyűjti a köz és privát szereplők fejlesztési elképzeléseit √ segíti a KFT-ok projekt feltátó és tervező munkáját √ Részt vesz a projekt fejlesztési munkálatokban √√

A regionális és megyei fejlesztési tanácsok feladatai, kompetenciái, melyeket munkaszervezeteik segítségével valósítanak meg 1. RM pályázatot készít a központi és regionális források bevonására √ pénzügyi tervet készít a program megvalósításához √√ szervezi a program megvalósítását √ dönt a hatáskörébe utalt források felhasználásáról (pályáztat) √ részt vesz a program finanszírozásában (külön jogszabály szerint) √ részt vehet a programok lebonyolításában (külön megállapodás szerint) részt vehet a programok lebonyolításában (külön megállapodás szerint)√ közreműködik a megyei válsághelyzetek felszámolásában √√

A Megyei területfejlesztési Tanács összetétele A megyei területfejlesztési tanács szavazó tagjai: A megyei területfejlesztési tanács szavazó tagjai:  megyei közgyűlés elnöke,  a megye területén lévő megyei jogú város(ok) polgármestere(i),  a miniszter képviselője,  a megyében működő többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok három képviselője,  a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal vezetője,  ) a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság képviselője.  A miniszter kezdeményezésére a megyei területfejlesztési tanács a megye társadalmi, gazdasági sajátosságainak figyelembevételével a megyei területfejlesztési tanácsban tagként való részvételre más minisztert is felkérhet. Konzultációs joggal rendelkeznek azok az egyeztető fórumot működtető bejegyzett civil szervezetek, amelyek részvételi szándékukat kifejezték

Megyei kistérségi fórum  A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások elnökei részvételével megyénként kistérségi fórum működik. Feladata, kompetenciája  A kistérségi fejlesztési tanácsok, illetve a többcélú kistérségi társulások a regionális fejlesztési tanács napirendjeivel kapcsolatban a kistérségi fórumon fejtik ki véleményüket.  A kistérségi fórum állásfoglalását a regionális fejlesztési tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor a delegált képviselő ismerteti.  A kistérségi fórum választja meg a a regionális tanácsba küldendő képviselőket A képviselők személyére javaslatot tesz a megyei területfejlesztési tanács elnöke, javaslatot tehet a kistérségi fórum bármely tagja. A jelölt képviselővé választásához a fórum tagjai több mint felének támogató szavazata szükséges.

A Regionális fejlesztési Tanács Összetétele A regionális fejlesztési tanács szavazó tagjai: A regionális fejlesztési tanács szavazó tagjai:  megyei területfejlesztési tanácsok elnökei;  a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter,  a földművelésügyi és vidékfejlesztési,  a környezetvédelmi és vízügyi,  a belügy-,  a gazdasági és közlekedési,  az egészségügyi, szociális és családügyi,  a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi,  az oktatási,  az informatikai és hírközlési,  a pénzügyminiszter,  valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminiszter egy-egy képviselője;  az érintett többcélú kistérségi társulások, illetve kistérségi fejlesztési tanácsok megyénként egy-egy képviselője;  a tanács illetékességi területén működő megyei jogú városok polgármesterei;  a területileg illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke; Konzultációs joggal rendelkeznek azok az egyeztető fórumot működtető bejegyzett civil szervezetek, amelyek részvételi szándékukat kifejezték

A regionális fejlesztési tanács kizárólagos kompetenciái  a régió fejlődésének elősegítése érdekében megállapodásokat köthet külföldi régiókkal,  részt vehet nemzetközi együttműködésekben,  javaslatot tehet a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére,  szakértői csoportokat hozhat létre a Régiók Bizottságába delegált képviselők munkájának segítésére;

az Országos Területfejlesztési Tanács összetétele Szavazati joggal Szavazati joggal  a területfejlesztési szervek részéről: a regionális fejlesztési tanácsok elnökei, valamint a főpolgármester, valamint a főpolgármester,  a Kormány részéről: a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter, a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár, a Kormány által meghatározott további 7 miniszter,  köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának egy-egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője; Tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt: Tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt: –az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője, –a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője;

AZ OTF feladatai, kompetenciái  Fejlesztéspolitika alakítása  különböző szintű és ágazati programok összehangolása  véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,   véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról  Értékei a területfejlesztési célok és az ágazati politikák összhangjának megvalósulását  javaslatot tesz a megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására,  közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.