A TEHETSÉG JELLEMZŐI, AZONOSÍTÁSA Dr. Balogh László tanszékvezető Debreceni Egyetem, BTK Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék

I. A tehetség jellemzői Praktikus szempontból régóta törekszenek arra, hogy kapaszkodókat adjanak a tehetséges gyerekek felismeréséhez, s próbálják összegyűjteni a rájuk jellemző sajátosságokat. A VanTassel-Baska-féle jellemzés (1989) tulajdonságai és D. Eyre (1997) szempontjai mértéktartóak, és kellő kiindulópontokat jelentenek a tehetség-kereső munkához a pedagógiai gyakorlatban. A Van Tassel-Baska által rendszerezett tulajdonságok két csoportra oszthatók: a kognitív és az affektív csoportra. D. Eyre egy speciális szempontsort ismertet “Nebraskai Csillagos Éjszaka“ néven: a csillagállások analógiájára ismerhetők fel a tehetségek is e nézet szerint.

I.1. Van Tassel-Baska rendszere A/ Kognitív jellemzők A tehetséges gyerekek már a fejlődés korai szakaszában is az átlagos vagy kevésbé tehetséges gyerekektől eltérő kognitív viselkedést mutatnak. A következőkben a legfontosabb és leggyakrabban előforduló különbségeket soroljuk fel. Szimbólumok és szimbólumrendszerek használata Koncentrációs kapacitás Szokatlanul jó memória FEJLŐDÉSI ELŐNYÖK Korai érdeklődés a beszéd iránt, korai nyelvfejlődés Kíváncsiság, tanulásvágy Önálló tanulásra való hajlam Sokrétű érdeklődés Kreativitás

B/ Affektív jellemzők Igazságérzet Humorérzék Érzelmi intenzitás Az élet és halál értelmének felfogása Sok energia Kötődés

I.2. A „Nebraskai Csillagos Éjszaka” tehetség-jellemzői (Eyre) TEVÉKENYSÉGÉHSÉG: expresszív, szerepjáték, show,, spontaneitás, vezet, kihirdet, lelkes KÍVÁNCSISÁG - ÉRDEKLŐDŐ: megjegyez, vizsgál, megfigyel, keres / kérdez, megkér, átlát / összefüggéseket meglát RÉSZT VESZ: kezdeményez, vezet, bevon, bátorít, bemutatja, hogy kell csinálni, instrukciót ajánl vagy kiegészít / segít FELFEDEZŐ: kísérletezik, mímel, épít, tervez, összerak, rendez / kiválaszt, megold, játszik FANTÁZIA: kitalál, imitál, elképzel, mímel, eredeti konstrukció, új design FÓKUSZ: összeszedett, szorgalmas, koncentrál, rendez / kiválaszt, részletet kiegészít (+)

HUMOR: viccek, okos, eredeti, spontán, megjegyez / megfogalmaz, reagál / válaszol KÉPSZERŰ: metaforák használata, nyomoz, szimbólumok, illusztrál, művészi, eszes, újszerű, eredeti, expresszív ÖNÁLLÓ: egyedül dolgozik, önmagára figyel, kezdeményez, elmélyült, szorgalmas, koncentrál, tervez / folytat / megold GONDOLKODÓ: megért / érvel, összekapcsol / asszociál, megtalál / alkalmaz / felhasznál, válaszol / bejelent, megmagyaráz, kiszámol / megold MOZOGVA CSINÁL: demonstrál, összerak, figyel / reagál, bemutatja, hogyan vagy mit, kiállít, non-verbálisan expresszív FIGYELMES: észrevesz, meglátja az összefüggést, kapcsolatba hoz / asszociál / megjósol, vizsgál, megkülönböztet, meghatároz (meglát) különbségeket (változást) +

(MÁSOK ÁLTAL) ELISMERT: kiválasztott, forrásként tekintenek rá, segít, magához vonz másokat, készséges, mások nagyra becsülik ÖSSZEÁLL A KÉP: mintát, szabályszerűséget észrevesz, felfog, asszociál, metaforát talál, megjósol, elemez / elméletet gyárt ÉRZÉKENY: expresszív / könnyen elsírja magát, belelát, megfontolt, segítőkész, együtt érző / empatikus, aggódó, tudatos, gondos MEGOSZT - ÖNKÉNT JELENTKEZIK: kiterjeszt (másokra), illusztrál, összeköt / leír, megmagyaráz / elmagyaráz, segít / bemutat, tanácsot ad, bátorít SZÓKINCS: folyékony, megért, kifejez / kifejező, újító, asszociál / összefüggésbe hoz, bonyolult szintaxis, “felnőtt“ szavakat használ ÜSTÖKÖS: bármilyen viselkedés, ami eltérő vagy látványos.

II. A TEHETSÉG AZONOSÍTÁSA, KERESÉSE Sokan tartják ezt a területet az iskolai tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem. Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget. Főbb kérdéskörök: Az azonosítás fázisai, módszerei A tehetség azonosításának alapelvei Összegzés: az azonosítás funkciója

II.1. Az azonosítás fázisai (Eyre,1997) Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése A második fázis: ad hoc azonosítás A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: tanári jellemzés, tesztek és felmérések, kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, iskolapszichológusok véleménye, szülői jellemzés, tanulótársak jellemzése.

II.2. A tehetség azonosításának alapelvei Az alábbiakban megfogalmazzuk a legfőbb alapelveket az iskolai tehetség-azonosításhoz, ezek további segítségül szolgálnak a gyakorlati munkához. (Balogh, 2002/a) Az azonosításhoz a korábban bemutatott Czeizel-féle modell ad kapaszkodókat. A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik. A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló. A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek. A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

II.3. Pszichológiai vizsgálati módszerek a beválogatáshoz a Csányi Programban 1. A tanuláshoz fűződő viszony feltárása: „Tanulási szokások” kérdőív, „Tanulás iránti attitűd” kérdőív, a motivációs sajátosságok megragadása irányított interjú kérdéssel. 2. Megismerési képességek feltérképezése: figyelemvizsgálat, emlékezetvizsgálat /verbális és vizuális/, gondolkodásvizsgálat /analógiás és logikai/. 3. Kreativitás-vizsgálat. 4. Énkép, önértékelés feltárása: bemutatkozó játékok, énkép - máskép/p/, jövőkép.

II.4. Összegzés: az azonosítás funkciója A tehetség felismerése, azonosítása hallatlanul összetett folyamat, általában több lépésben történik, és sokféle módszert kell alkalmaznunk. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszerében is csak eszköz a fejlesztési folyamatban, jól ábrázolja ezt Tannenbaum (1983, 1986) ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése. (+)