EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ÉS ANTIDISZKRIMINÁCIÓ 1. előadás szeptember 21. Alapfogalmak, előítélet-elméletek Uszkiewicz Erik

Kategorizáció (osztályozás) Az emberi gondolkodás szükségszerű velejárója, a minket körülvevő világ, környezetünk megismerésének legalapvetőbb módja. A világ megismerésének ez az elkerülhetetlen módszere addig elfogadható, amíg az új ismeretek, tapasztalatok fényében hajlandóak és képesek vagyunk felülvizsgálni és módosítani a korábbi általánosításainkat.

Sztereotípia A különböző társadalmi csoportokra vonatkozó megállapítások negatívak, és minden esetben jogtalanok, megalapozatlanok, mégis nagyfokú közmegegyezésen nyugszanak, azaz a csoport tagjainak többsége osztja, és hosszú időn át elfogadja ezeket a véleményeket a másik csoport vonatkozásában. Ezek a felületes, gyakran elfogult vélekedések egy másik csoportról áthatják az egyének gondolkodását, és az előítélet, valamint diszkrimináció alapjává válnak.

A sztereotípia funkciói ( 1) szociológiai funkció: képes igazolni egy csoport kategorikus elutasítását, igazolja a meglévő egyenlőtlenségeket a csoportok tagjai között, és alkalmas a valódi problémák leplezésére (2) megismerési funkció: gyors, egyszerű tájékozódást biztosít egy társadalom rétegződésének megismerésében, ez azonban felületes ismeretet jelent (3) társadalom-lélektani funkció: a csoport tagjai „félszavakból” is megértik egymást a sztereotípia csatornáin keresztül, ami egyfajta otthonosságérzetet, bennfentességet, az összetartozás érzését biztosítja számukra.

Előítélet Valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja mindössze annyi, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételezzük róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik. (G. ALLPORT: Az előítélet. Osiris Könyvkiadó, Budapest, 1999.) Előítéletről tehát akkor beszélünk, amikor az egyén egy másik társadalmi csoportra vonatkozó előzetes ítéleteit, elvárásait a saját személyes tapasztalatai sem képesek megváltoztatni. „Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha ellenállva a tapasztalatnak és a józan megfontolásnak, akkor is ragaszkodunk hozzájuk, ha valóságérvényüket megcáfolják.”

Diszkrimináció Amíg az előítélet egy tudati állapot, addig a diszkrimináció már tényleges cselekvésben megnyilvánuló magatartás, mely helytelenül minősít vagy kezel bizonyos embereket azok valamely társadalmi csoporthoz való tartozásuk alapján.

A diszkrimináció típusai: jogi, szociálpszichológiai, szociológiai és közgazdasági modellek (Sík-Simonovits, TÁRKI, 2012.) Megközelítés Forrás / Szerző Típusalkotás alapdimenziója TípusokTipizálás jellege, célja Jogiaz Európai Unió irányelvei és a hazai jogszabályok A diszkrimináció elkövetőjének magatartás szerint 1.) Közvetlen diszkrimináció 2.) Közvetett diszkrimináció 3.) Zaklatás 4.) Jogellenes elkülönítés 5.) Megtorlás 6.) Ezekre adott utasítás Jogi szankcionálás SzociálpszichológiaiAllport (1977)Előítéletesség fokozatain belül értelmezi a diszkrimináció fogalmát 1.) Szóbeli előítéletesség 2.) Elkerülés 3.) Hátrányos megkülönböztetés, elkerülés 4.) Fizikai agresszió 5.) Üldözés, kiirtás Hierarchikus elrendezés. Annak megértése, hogy az előítéletes attitűd hogyan fordul át viselkedésbe. SzociológiaiBlank et al. (2004)A diszkrimináció dinamikus megközelítése 1.) Egyéni életúton belül halmozódó diszkrimináció 2.) Terepek között halmozódó diszkrimináció 3.) Generációk között halmozódó diszkrimináció A diszkrimináció kumulatív folyamatainak megértése.

Forrás / SzerzőTípusalkotás alapdimenziója TípusokTipizálás jellege / célja Becker modell (1957; 1971): ízlés alapú diszkrimináció A diszkrimináció elkövetőjének személye szerint 1.) a munkáltató ízlésén alapuló diszkrimináció 2.) a potenciális vásárlók előítéletein alapuló diszkrimináció 3.) a munkatársak előítéletein alapuló diszkrimináció Az előítéletes egyéni preferenciák a gazdasági racionalitástól függetlenül is működhetnek. Arrow (1973)Nem releváns (a racionális döntéselmélet keretein belül értelmezi a diszkriminációs viselkedést) Statisztikai diszkrimináció: információs asszimetria miatt alakul ki, feltételezi, hogy a kisebbséghez tartozó dolgozó termelékenysége alacsonyabb. Annak modellezése, hogy a munkáltató racionálisan viselkedik, amikor diszkriminál. Loury (2006)Megkülönböztetés terepe szerint 1.) formális diszkrimináció 2.) informális diszkrimináció A faji egyenlőtlenségek átörökítésének megértése.

Az előítélet okai 1.) gazdasági, politikai versengés (James H. Johnson – Walter C. Farrell: Újra tűz van. Az 1992-es Los Angeles-i lázadás gyökerei, Budapesti Negyed ) 2.) bűnbakkeresés (gazdasági nehézségek, státuszsüllyedés idején jellemző frusztráció) 3.) előítéletes személyiségjegy: karakterjegy 4.) konformitás, előítéletes normákhoz való ragaszkodás

Mindezt a magyar társadalom értékszerkezetébe ágyazottan kell értékelni, melyekről a következőket tudjuk (TÁRKI, 2009) szekularizált a demokratikus értékek (önmegvalósítás, együttműködés, bizalom, tolerancia, civil együttműködés) csekély elfogadottsága: a nyugati keresztény kultúrkör szélén, zárt, magába forduló társadalom közelebb a kelethez, mint a nyugathoz időben gyakorlatilag változatlan rendkívül alacsony a politikai intézmények iránti bizalom

Az egyenlő bánásmód követelményének elméleti jogi alapjai emberi méltóság befogadó, multikulturális társadalmi modell egyének közötti igazságosság (megkülönböztetés tiltása) újraelosztás társadalmi csoportok közötti egyenlősége (aktív államot feltételez) egyenlő részvétel, reprezentativitás (kvóták) védett tulajdonságok

Csökkenthetőek-e az előítéletek?

1.) Tiltás, a perlés jelentősége (antidiszkriminációs „élő jog”) Eszközrendszer, tulajdonságok szerinti illegitim megkülönböztetés tiltása. 2.) „Pozitív megkülönböztetés” (affirmative action), esélykiegyenlítő intézkedések 3.) Állami programok, felzárkóztató, oktatási, reintegratív intézkedések, esélyegyenlőségi terv készítésének kötelezettsége 4.) Tudatosítás, felvilágosítás

Köszönöm a figyelmet!