A LEADER program küldetése és a Koppányvölgyi LEADER+ program tanulságai 1. A LEADER elvek más megközelítésben 2. A Koppányvölgyi LEADER+ program 3. Tanulságok Gelencsér Géza, Völgy Hangja Egyesület augusztus 2.

Az Európai Unió a LEADER módszert sikeressége miatt kiterjeszti a vidékfejlesztés (EMVA 3. tengely) megvalósítására is! Későbbiekben a mezőgazdasági, erdészeti és környezetvédelmi programok végrehajtására is alkalmazni kívánja! (a módszer sikerét az amerikai kormány is elismerte!) MIÉRT? MI EZ?

A LEADER 7 módszertani alapelve: 1. Területi alapú (helyi fejlesztési stratégia egy jól meghatározott térség számára) 2. Alulról felfelé szerveződő 3. Helyi irányítású 4. Multiszektorális (integrált) 5. Innovatív 6. A magán-, vállalkozói és közszféra együttműködése 7. Hálózatépítés (nemzeti/nemzetközi)

„a Leader területek nem lehetnek azonosak a hatóságok (törvények) által meghatározott tervezési, közigazgatási területekkel” április 24. EU Leader+ konferencia Cap Corse, Franciaország

„ a LEADER területek saját fejlődésük meghatározói és elősegítői, nem csupán a felsőbb szinten (EU, országos, regionális, megyei, stb.) kidolgozott fejlesztési elképzelések passzív átvevői” J.M.Sousa-UvaIgazgató EU Vidékfejlesztési Igazgatóság (DG AGRI E1)

Kik ezek a „passzív átvevők” ? A merev közigazgatási struktúra és a rövidlátó támogatási környezet által elmaradottként „beskatulyázott ” kistelepülések, amelyek általában nem „kedvezményezettek”. Innen jelentős népességáramlás (fiatalok, keresőképesek, jobb anyagi helyzetűek) történik a nagyobb, „kedvezményezett” településekbe. Ezek a kistelepülések semmi „jót” sem kínálnak (nincs vonzerő, rossz a közbiztonság, elhanyagolt környezet, stb.), lejtőre kerülnek.

A LEADER valódi célja: Az országokon belüli és a közöttük lévő egyenlőtlenségek leküzdése érdekében:  helyi kezdeményezéseket generálni olyan térségekben, amelyek eddig nem tudták érdekeiket megfogalmazni és érvényesíteni;  olyan helyi kapacitásokat kiépíteni, amelyek segítségével kiszabadulhatnak elmaradott helyzetükből;

Mik ezek a kiépítendő helyi kapacitások? Kommunikáció / párbeszéd; Tervezés / kiútkeresés; Projekt generálás; Pályázatkészítés; Projekt menedzsment;, vagyis: a helyi támogatás-felszívó kapacitás növelése

Kire alapozhatunk a kapacitások kiépítésében? Kulcsszereplő: a CIVIL szféra

2. A Koppányvölgyi LEADER+ program bemutatása

A Koppányvölgy rövid jellemzése: 15 település (átlag népesség 365 fő, éves fogyás 160 fő) Fejletlen gazdaság (u ralkodó tevékenység az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból negatív hatású szántóföldi növénytermesztés ) Fogyó népesség (fiatalok elvándorlása – elöregedés) Elhanyagolt, de értékes környezet (épített örökség, természeti környezet)

Mit terveztünk?  Az egy lábon álló helyi gazdaság erősítése;  A helyi közösségek erősítése;  A környezet megóvása és értékének növelése;  A helyi kulturális örökség megőrzése;

Az egy lábon álló helyi gazdaság erősítése  Kísérletek új kultúrákkal; 2 db  Közösségi feldolgozás; 1 db  Piacrajutás segítése; 1 db  Kereskedelmi márkavédjegy rendszer; 1 db  Témaudvar hálózat; 2 db  Völgykalauz; 1 db  Rendezvények; 4 db  Falukép javítása (értékes épített elemek); 10 db

A helyi közösségek erősítése  Közösségi Reorganizációs és Informatikai Központok (KÖREINK) létrehozása; 6 db

A környezet megóvása és értékének növelése  Tájformálás; 1 db  Szennyezés csökkentés; 4 db  Szemléletformálás; 1 db

A helyi kulturális örökség megőrzése  Digitális leltár; 1 db

3. Tanulságok, tapasztalatok

„A Leader tapasztalatait politikusok, hivatalnokok, vagy tanácsadók nem tudják közvetíteni” április 24. EU Leader+ konferencia Cap Corse, Franciaország

Tapasztalataink szerint a vidékfejlesztést leginkább akadályozó tényezők:  Horizontális társadalmi struktúrák hiánya a civil szféra gyengesége, néhol szinte teljes hiánya;  Hierarchikus közigazgatási kultúra hatásai passzivitás; „elvárások” teljesítése; együttműködési képtelenség;  A nagyüzemi mezőgazdaság „öröksége” rossz, „rögeszmés”, „kitörölhetetlen” példa;  Merev hivatali/hatósági hozzáállás félelemkeltés, szakmai felületesség, segítőkézség hiánya;

PÉLDA: kísérleti projekt: őshonos bogyósgyümölcs bemutató kert belterületi telken „A pályázatban nem szerepel engedélyezési terv a gyümölcsök ültetésére vonatkozóan. A gyümölcsfajok csapadékigénye is különbözik, ezért a pályázónak be kell szerezni az illetékes hatóság engedélyét arról, hogy ezek a fajták megfelelően fejlődnek-e az adott körülmények között.” FVM DEB állásfoglalás

A rászorultak lemaradását növelő jelenlegi tervezési tényezők:  nagy települések ( fő) jogosultsága  nagy területek (25.000– fő) kialakítása  non-profit KFT-k előírása A leginkább rászoruló kistelepüléseken: nincs saját erő gyenge civil szféra gyenge vállalkozói szféra gyenge érdek artikuláció

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!