Poa pratensis – réti perje G1 Poa pratensis – réti perje  ♠      25-80 cm magas, lazán gyepes, kopasz a levéllemez sima, a nyelvecske lefutó, levágott, 1-2 mm hosszú május-június, 5-10 cm hosszú, laza, kúp alakú buga, ágai érdesek szemtermés üde talajokon mezofil rétek, vágásterületek, legelők, kaszálók, gyepek a kaszálást jól tűri, jó takarmány

Poa pratensis – réti perje G1 Poa pratensis – réti perje

Poa angustifolia – karcsú perje

Pteridium aquilinum – saspáfrány G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány  ♠ ()    60-220 cm, állományalkotó 2-3-szorosan szeldelt, fonáka rendszerint molyhos spórával kevésbé terjed, (a levélfonákon találhatók), a spórák érése: július-szeptember üde, savanyú talajokon mészkerülő lomb- és tűlevelű erdők, vágásterületek (tömeges lehet) karcinogén (rákkeltő), fogyasztották, kozmopolita

Pteridium aquilinum – saspáfrány G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány

Pteridium aquilinum – saspáfrány G1 Pteridium aquilinum – saspáfrány

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok G1 Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Angol neve: Japanese knotweed, német neve: Japan-Knöterich Morfológiai jellemzés: 100-300 cm, mélyre hatoló gyökerek + oldalirányban kúszó gyöktörzs, vastag, üreges szár szórt, tojásdad, 10-30 cm hosszú levél július-szeptember, összetett bugavirágzat, fehér lepel háromélű makkocska  ♠  

Fallopia japonica, F. x bohemica, F. sachalinensis BALOGH L. (2004): Japánkeserűfű-fajok. In: MIHÁLY B. − BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.: 207-253.

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Származás, elterjedés Kelet-Ázsia Európába a 19. században kerültek a szülőfajok dísznövényként A hibridet 1983-ban írták le Csehországban Elvadulásáról 1920-aas évekből ismertek hazai adatok Magyarországon leggyakrabban a hibrid hímivarú, termést gyakorlatilag nem érlelő példányaival találkozunk Életciklus, életmenet Hajtásnövekedés: márciustól, virágzás: július-október, termésérlelés: szeptember-okt.

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok A virágok rovarmegporzásúak A visszaszerző képességük jó Termőhelyigény Ártéri japánkeserűfű: Elsősorban bolygatott, antropogén élőhelyeken, telkek, vasúti töltések, patakok, folyók mente, erdőszélek. Hibrid japánkeserűfű: nedvesebb természetközelibb társulások, folyók, patakok, csatornák mente, másodsorban települések környéke

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Biotikus interakciók Allelopatikusak Erős kompetíciós képességűek: „a talajt is kihúzzák” más fajok alól Monodomináns állományt képeznek Hajtásait a háziállatok legelik, gyöktörzse mérgező Gazdasági jelentőség Dekoratív dísznövény Fogyasztható (dohány, saláta, spárga, püré), vadtáplálék, horgászcsali, levélkivonata lisztharmat és szürkepenész ellen hatásos, nehézfémeket akkumulál

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Gazdasági jelentőség Akadályozzák a folyók megközelítését, árvízvédelmi berendezéseket károsíthatnak, szétrepeszthetik a járdát Természetvédelmi jelentőség Meggátolják a természetes szukcessziós folyamatokat, a honos fajok regenerációját, átalakítják a természetközeli társulásokat

Fallopia sps.– japánkeserűfű fajok Kezelése Kiásás kevés egyed esetén Kora nyári legeltetés (juh, kecske, szarvasmarha) Rendszeres kaszálás (kéthetente) Vegyszeres védekezés (problémák: víz közelében, védett területen, méz minősége) Diklobenil granulátum preemergens kijuttatása: 80%-os hatékonyság, kis borítás esetén: kenés (glifozát), pontpermetezés (dikamba), injektálás A csupasz talajfelszín rehabilitációjáról gondoskodni kell

Fallopia japonica – ártéri japánkeserűfű G1 Fallopia japonica – ártéri japánkeserűfű

Fallopia x bohemica – hibrid japánkeserűfű G1 Fallopia x bohemica – hibrid japánkeserűfű

Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű G1 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű

Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű G1 Fallopia sachalinensis – óriás japánkeserűfű

„Japáni meg szahalini fűnek sorsa keserű, de csak ottan, hazájokban, honnét egykor disszidált; majd mindkettő itt Ejrópában egymásra meg rátalált. Megszülték hát bohém korcsuk, ki Faló s piáért kiált, örömittan terjeszti a magas, kórós állományt.” Balogh Lajos

Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág  ♠      50-200 cm magas, kopasz vagy elszórtan szőrös az alsók szárnyasan szeldeltek, a felsők fogazottak július-október, barna csöves és sárga nyelves virágok kaszat fényigényes, nedves talajokon ártéri magaskórósokban, patakok, folyók mentén, ligeterdőkben észak-amerikai eredetű, dísznövény

Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág  ♠    

Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág

Rudbeckia laciniata – magas kúpvirág

Sambucus ebulus – földi bodza G1 Sambucus ebulus – földi bodza 50-200 cm magas, kopasz vagy elszórtan szőrös szárnyasan összetett, a levélkék lándzsásak, fűrészes szélűek június-szeptember, fehér virágú bogernyő fekete bengetermés fényigényes, száraz - nedves talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, töltések madarak terjesztik, mérgező kellemetlen szagú,  ♠     

Sambucus ebulus – földi bodza G1 Sambucus ebulus – földi bodza

Sambucus ebulus – földi bodza G1 Sambucus ebulus – földi bodza

Solidago canadensis – kanadai aranyvessző Angol neve: Canadian goldenrod, német neve: Kanadische Goldrute Morfológiája: 20-250 cm magas, tömött, rövid szőrű, később alul kopaszodó, tarackjai rövidebbek szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái nem hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat  ♠  

Solidago gigantea – magas aranyvessző Angol neve: Giant goldenrod, német neve: Riesen-Goldrute 20-250 cm magas, kopasz, csak a virágzatban szőrös, tarackjai hosszabbak szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat  ♠  

Származásuk, elterjedésük: Észak-Amerika Európába 18.században kerültek, dísznövényként Első kivadulásuk: 19. sz. közepe Első hazai adata: irodalmi: 1909, herbáriumi: 1848 Első adata a Dunától keletre: 1902 Magas aranyvessző: Dunántúl nagy részén közönséges, a Magyar-középhegységben és az Alföldön főleg folyó- és patakvölgyekben Kanadai aranyvessző: hazánkban ritkább, legtömegesebb Dunántúli- és Északi-középhegység mentén, nagyvárosok körül kanadai aranyvessző

A magas aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004) A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m2-t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

A kanadai aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004) A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m2-t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

Életciklus, életmenet A kaszatok csak fényben csíráznak, sokat kórokozók pusztítanak el, exogén magnyugalom (hőmérséklet) A tarackok 2 év alatt behálózzák a a talajt Virágzás: július – október A tarackok között tápanyag-kicserélődés van Termőhelyigény Magas aranyvessző: fényigényes, nedves, üde, olykor kötött talajokon, természeteshez közelibb élőhelyeken Kanadai aranyvessző: lazább, gyorsabban felmelegedő talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken kanadai aranyvessző

Biotikus interakciók allelopatikus hatásúak, a nitrifikáló baktériumokra is hatnak Kompetíciójuk még nagyobb jelentőségű Az árnyékolást rosszul tűrik Európában hiányoznak a fajokat fogyasztó specialista rovarok Lisztharmatgomba károsítja Gazdasági jelentőség Mézelő, gyógynövény Természetvédelmi jelentőség Eredeti növénytakaró pusztulása, visszaszorulása, gerinces fauna számára kedvezőtlen, csökken a növényevő és ragadozó gerinctelenek száma magas aranyvessző

Kezelés Megelőzés: kaszálórétek, legelők rendszeres kaszálása, mezőgazdasági területeken talajművelés Rendszeres kaszálás, avarréteg eltávolítása: a tarackdarabok ritkán hajtanak ki Legeltetése háziállatoknál felfúvódást okoz Kis fedettség esetén: pontpermetezés (klopiralid) Nagy fedettség esetén: kaszálás vagy sorcsíkpermetezés, leárnyékolás magas aranyvessző

Solidago canadensis – kanadai aranyvessző

Solidago canadensis – kanadai aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Solidago gigantea – magas aranyvessző

Urtica dioica – nagy csalán  ♠      30-150 cm magas, egyszerű és fullánkszőrös, kétlaki keresztben átellenes, tojásdad, fűrészes szélű május-október, füzérvirágzat makkocska üde - nedves, nitrogéndús talajokon üde, nedves erdők, ligeterdők, magaskórósok, árokpartok gyógy-növény: vértisztító, reuma, fogyasztható

G1 Urtica dioica –

Urtica dioica – nagy csalán

Urtica dioica – nagy csalán

Vicia cracca – kaszanyűgbükköny 30-150 cm, elfekvő vagy kapaszkodó szárnyasan összetett, 10-12 pár keskeny lándzsás levélke, levélkekacs május-szeptember, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla = köröm) hüvely, 2-3 cm hosszú (száraz) – üde – nedves, tápanyagdús talajokon nedves, üde rétek, kaszálók, legelők, vágásterületek, parlagok jó takarmány, kapálást nem tűri  ♠     

Vicia cracca – kaszanyűgbükköny

Vicia cracca – kaszanyűgbükköny

Vicia cracca – kaszanyűgbüköny

Vicia villosa – szöszös bükköny G1 Vicia villosa – szöszös bükköny  ♠      30-150 cm, elfekvő vagy kapaszkodó, bozontos szőrű szárnyasan összetett, 5-10 pár tojásdad levélke, levélkekacs május-október, zászlós fürtben álló kék, pillangós virágok (vitorla < köröm) hüvely, 2-4 cm hosszú száraz, laza, tápanyagszegény talajokon szántóföldek, homoki gyomtársulások, legelők, utak mente, parlagok jó takarmány

Vicia villosa – szöszös bükköny G1 Vicia villosa – szöszös bükköny

Vicia villosa – szöszös bükköny G1 Vicia villosa – szöszös bükköny

G2 – gumósok A földalatti szár helyenként megvastagszik, gumóvá alakul.

Helianthus tuberosus sensu lato. – vadcsicsóka G1-G2 150-350 cm magas, aprón szőrös szár, orsó alakú gumók fűrészes szélű, tojásdad-lándzsás, szórt, alul átellenes augusztus-október, sárga csöves és nyelves virágok, 40-100 fészekvirágzat kaszat fényigényes, nedves talajokon ártéri magaskórósokban, patakok, folyók mentén észak-amerikai eredetű, gumója fogyasztható (inulin), takarmány, allelopatikus  ♠     

BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.: 247-306.

BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.: 247-306.

BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B BALOGH L. (2006): Napraforgófajok. In: BOTTA-DUKÁT Z. − MIHÁLY B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. − A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp.: 247-306.

Helianthus tuberosus – csicsóka G1-G2 Helianthus tuberosus – csicsóka

Helianthus tuberosus – csicsóka G1-G2 Helianthus tuberosus – csicsóka

H. decapetalus – sokvirágú (tízszirmú!) napraforgó

Lathyrus tuberosus – gumós lednek  ♠      30-100 cm, elfekvő vagy kapaszkodó két elliptikus levélke, levélkekacs június-szeptember, piros pillangós virág (illatos) fürtben állnak hüvely, 3-6 maggal üde, kötött talajokon utak mente, vágásterületek, legelők, parlagok, szántóföldek gumója ehető, a gabonát ledöntheti

Lathyrus tuberosus – gumós lednek

G3 – szaporítógyökeresek Az átvészelő szaporítógyökerek többé-kevésbé vízszintesen futnak, rajtuk járulékos rügyek helyezkednek el

Asclepias syriaca – selyemkóró G3 Asclepias syriaca – selyemkóró Népi neve: vaddohány, angol neve: common milkweed, német neve: Syrische Seidenpflanzen Morfológiája: 80-150 cm, mérgező tejnedvet tartalmaz, szőrös szárú, vízszintes gyökerek 10-40 cm mélyen haladnak (3,8 m) keresztben átellenes, elliptikus, 10-25 cm hosszú, a fonák molyhos június-augusztus, dús levélhónalji bogernyő, húsvörös - rózsaszín (fehéres) párta, mellékpárta 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak  ♠  

Asclepias syriaca – selyemkóró Származás, elterjedés: Észak-Amerika keleti síkságai Európába 1629-ben került, spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki Első hazai adata: 1736, Dunántúl Intenzív termesztése: 1870-1950 Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem, szigetelőanyag, olaj, kaucsuk. Terjedését elősegítette: Felhagyott állományok Úthálózat és vasút fejlődése Talajművelés, bolygatás Kompetítorok kiirtása Előfordul: Gyümölcsösök, szőlők, erdészeti területek, szántóföldek, gyepek, árterek Asclepias syriaca – selyemkóró

Asclepias syriaca – selyemkóró Legfertőzöttebb megyék: Bács-Kiskun, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Csongrád, Pest Életciklus, életmenet Csírázás: ápr.-máj., 0,5-1 cm-es talajmélységben, öt év multával a csírázási % 90 Megporzói: méhek, poszméhek, lepkék, legyek, bogarak Termésérés: aug.-szept. A klónok becsült élettartama meghaladhatja a 100 évet Termőhelyigény száraz – nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken

Biotikus interakciók Gyökérkivonata allelopatikus sok gabona- és gyomnövényre Kompetíciója még nagyobb jelentőségű Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák és fuzárium gazdanövénye. Főleg polifág rovarok fogyasztják, levéltetvek csúcsszáradást okozhatnak, a vörösfoltos bodobács jelentősen csökkentheti a magszámot és tömeget, gerincesek nem vagy alig legelik Gazdasági jelentőség Mézelő, termése a virágkötészetben használható

Asclepias syriaca – selyemkóró Természetvédelmi jelentőség Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját A méheket elvonhatja a napraforgó megporzásától Kezelése Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés (glifozát-származékok, dikamba, fluroxipyr) Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép Alkalmazása bimbózáskor - virágzás kezdetekor kedvező A szárzúzás kedvezőtlen lehet

Asclepias syriaca – selyemkóró G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

Asclepias syriaca – selyemkóró G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa G3 Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa  ♠      20-60 cm magas, gyökere mélyre hatol szárölelő, tojásdad - lándzsás, nyilas vállú, az alsók nyelesek április-július, 4 fehér szirmú virág, sátorvirágzat háromszög-szív alakú becőke kötött és szikes talajon is, száraz termőhelyen utak mente, legelők, taposott helyek, töltések, csemetekertek, parlagok, szántóföldek szikesen tömeges lehet, kaszálás után regenerálódik

Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa G3 Cardaria (Lepidium) draba – útszéli zsázsa

Cirsium arvense – mezei aszat G3 Cirsium arvense – mezei aszat  ♠      50-100 cm, mély gyökerű (3 m) hosszúkás-lándzsás, fogazott - karéjos, kopasz vagy fonáka molyhos, szúrós élű június-november, 15-20 mm-es fészek, bíbor párta, sátorozó bugában álló fészkek, kétlaki: a porzós fészkek kerekdedek, a termősek hengeresek bóbitás kaszat országszerte közönséges, üde talajokon tömegesebb utak mente, parlagok, kertek, töltések, szántóföldek veszélyes 24, sok kártevője van

Cirsium arvense – mezei aszat G3 Cirsium arvense – mezei aszat

Cirsium arvense – mezei aszat G3 Cirsium arvense – mezei aszat

Cirsium arvense – mezei aszat G3 Cirsium arvense – mezei aszat

Convolvulus arvensis – apró szulák G3 Convolvulus arvensis – apró szulák  ♠      1-2 m kúszó, felkúszó szár, mély gyökerek (2-3 m), legyökerező szár 2-3 (4) cm hosszú, nyilas-füles vállú, épszélű, dárdás május-október, fehér vagy rózsaszín, 1,5-2,5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek a kocsányon vannak toktermés fényigényes, szárazságtűrő, ország-szerte gyakori, kötött talajon is parlagok, kertek, szántóföldek, utak mente, csemetekertek veszélyes 24, hosszú magtúlélésú, a sertés és a nyúl hajtását fogyasztja

Convolvulus arvensis – apró szulák G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

Convolvulus arvensis – apró szulák G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

Convolvulus arvensis – apró szulák G3 Convolvulus arvensis – apró szulák

Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej 15-50 cm, egyszerű, a virágzat alatt meddő hajtások szórt, keskeny szálas - lándzsás április-október, gallérlevelek szálasak, vöröslők lehetnek toktermés országszerte elterjedt, szárazságtűrő, fényigényes száraz gyepek, kaszálók, vágásterületek, parlagok, csemetekertek, utak mente, homok- és szikes puszták rendszeres talajművelést nem tűri, mérgező  ♠     

Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej G3 Euphorbia cyparissias – farkaskutyatej

Linaria vulgaris – közönséges gyújtoványfű  ♠      30-60 cm magas, 1. évben csak vegetatív hajtást hoz, sűrűn leveles szár szálasak, élénkzöldek június-november, a párta halványsárga, sarkantyús, torka narancsszínű, fürt virágzat tok fényigényes, szélsőségesen száraz talajokon is megél szárazabb vágásterületek, kaszálók, parlagok, utak mente a rendszeres kaszálást nem tűri

Linaria vulgaris – közönséges gyújtoványfű

Linaria vulgaris – közönséges gyújtoványfű

G4 – hagymások és hagymagumósok Átvészelő szervük hagyma vagy hagymagumó, sarjhagymáik lehetnek

Allium scorodoprasum – kígyóhagyma  ♠     30-60 cm magas, egyenes szár lapos, porcos élű, 3-20 cm hosszú június-július, a virágok bíborszínűek, a sarjhagymácskák ibolyásfeketék tok fényigényes, szárazságtűrő száraz és üde erdők, gyepek, gyomtársulások

Allium scorodoprasum – kígyóhagyma

Allium scorodoprasum – kígyóhagyma

Muscari comosum – üstökös gyöngyike  ♠     30-60 cm magas 2,5 cm széles május-június, a lepel kékeslila, meddő virágok kocsánya hosszú, a termőké rövid tok fényigényes, szárazságtűrő gyepek, gyomtársulások

Muscari comosum – üstökös gyöngyike

Muscari comosum – üstökös gyöngyike  ♠    

Ornithogalum boucheanum – kónya madártej  ♠     20-40 cm magas tőállók, szálasak, lehajlók. április – május, fürt. Lepellevelei zöldek, fehér szegélyűek tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos talajokon. bolygatott erdők, akácosok, gyomtársulások.

Ornithogalum boucheanum – kónya madártej

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej  ♠     10-30 cm, tojásdad hagymájú tőállók, szálasak, lehajlók. április – június, sátorozó fürt. Lepellevelei hosszúkásak, felül fehérek, fonákukon zölden csíkos. Hat élű, tojásdad toktermés Fény- és tápanyagigényes, laza, humuszos gazdag talajokon. Üde és száraz lomberdők, ligeterdők, kultúrerdők bolygatott, nyílt részein, nedves és száraz gyeptársulásban, szántókon, parlagokon.

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej

Ornithogalum umbellatum – ernyős madártej