G1 – tarackosok, rizómások Módosult, földalatti hajtásaik vannak, tarack: vékony, elágazó, hosszú szártagú, gyöktörzs (rizóma): vastag, rövid szártagú

Achillea millefolium – közönséges cickafark 20-80 cm magas, szőrös vagy kopaszodó, tőlevélrózsa, virágzáskor felálló szár szeldelt június-november, fehér csöves és nyelves virágokból álló fészkek, fészkes sátor kaszat (bóbita nélküli) fényigényes, országszerte gyakori, kaszálást jól tűri legelők, parlagok, kaszálók, utak mente, csemetekertek ehető, gyógynövény (érrendszer erősítő, keringésjavító, görcsoldó)  ♠     

-Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, a bőr és nyálkahártya gyulladásaiban, továbbá görcsoldó és antiszeptikus hatású. -Felhasználás: teáját gyomorfekélyben, bélhurutban, étvágyjavítóként használják. Főzetét csecsemők fürösztésére, ekcémák kezelésére, sebgyógyításra alkalmazzák. Öblögetőszerként szájnyálkahártya- gyulladás, fogínybetegség esetén hatásos. Illóolajából azulénes bőrápoló kenőcsöket készítenek.

Achillea millefolium – közönséges cickafark

Achillea millefolium – közönséges cickafark

Achillea millefolium – közönséges cickafark

Aegopodium podagraria – podagrafű 30-60 (100) cm magas, a szár barázdált, ágas, üreges összetett, a levélkék fűrészes szélűek május-szeptember, fehér szirmú, a gallér és gallérka hiányozik ikerkaszat árnyéktűrő, üde, nedves nitrogéndús talajokon erdőszélek, vágásterületek, árokpartok, parkok, kertek ehető, gyógynövény (reuma)  ♠     

Aegopodium podagraria – podagrafű

Aegopodium podagraria – podagrafű

Agrostis stolonifera – fehér tippan 25- 150 cm, kúszó, csomókon legyökerező a levéllemez érdes, a nyelvecske 2-7 mm, hegyes június-szeptember, bugavirágzat, csak a virágzáskor szétterülő szemtermés országszerte gyakori, főleg nedves talajokon nedves vágásterületek, nádasok, mocsárrétek, patakpartok, nedves szántóföldek, rizsvetések  ♠    

Agrostis stolonifera – fehér tippan

Agrostis stolonifera – fehér tippan

Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák  ♠      30-120 cm magas, tarackos lándzsás - tojásdad július-szeptember, fészkes buga, lila – fehér nyelves virágok kaszat fényigényes, üde- nedves nitrogéndús talajokon, rendszeres elárasztást általában nem tűrik magaskórósok, ligeterdők észak-amerikai dísznövények, allelopatikusak, fajok: A. laevis, A. lanceolatus, A. novae-angliae, A. novi-belgii, A. tradescantii, A. x salignus, A. x versicolor

Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák Származás, elterjedés Észak-Amerika keleti része Európába a 1637-ban került az A. tradescantii Nálunk inkább az A. lanceolatus, és a A. x salignus az inváziós Életciklus, életmenet Tarackokkal polikormont alkot Virágzás fajonként változó: júl. – okt., szept. – nov., szept.- okt. Repítőkészülékes kaszatok, azonnal csírázhatnak Rendszeres elárasztás esetén a szár ledől, ritkán jut el a virágzásig

Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák Termőhelyigény Nitrogén- és fényigényesek Előfordulnak ligeterdőkben, vízfolyások és utak mentén, felhagyott területeken, egyes fajok szárazabb élőhelyeken is Biotikus interakciók Allelopatikus, erős kompetíciós képességű fajok Gyűrű formájú populáció: a középső növények meghajlanak vagy eldőlnek Fogyasztói, kórokozói nálunk ritkák, lisztharmat támadhatja meg

Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák Gazdasági jelentőség Dísznövény, mézelő növény Természetvédelmi jelentőség Monodomináns társulásokat alkothat Honos fajok felújulását akadályozhatják Árvíz elmaradása esetén eltűnnek Ásásos zavarás Rendszeres kaszálás Az aranyvessző kiszoríthatja

Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák

Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák

Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák

Aster novi-belgii agg. – észak-amerikai őszirózsák

Calamagrostis epigeios – siskanádtippan 60- 150 cm, kúszó, hosszú tarackos, szára merev, érdes a levéllemez érdes, a nyelvecske akár 9 mm hosszú július-augusztus, a buga nagy (15-25 cm hosszú) szemtermés fényigényes, száraztól a nedves talajokig vágásterületek, erdőszélek, erdőben csak szálanként az állatok nem legelik, a talajt kiszárítja, veszélyes 24, szárazvirág kötészet  ♠     

Calamagrostis epigeios – siskanádtippan

Calamagrostis epigeios – siskanádtippan

Calamagrostis epigeios – siskanádtippan

Calystegia sepium – sövényszulák 1-2 m magasra kapaszkodó szár, vízszintesen futó tarack, mély gyökerek, legyökerező szár 5 cm hosszú, szíves vállú, épszélű június-szeptember, fehér, 4-5 cm-es átmérőjű, forrt párta, az előlevelek takarják a csészét toktermés nedves talajokon nádasok, árokpartok, utak mente, csemetekertek gyorsan csírázik, hosszú magtúlélésű  ♠     

Calystegia sepium – sövényszulák

Calystegia sepium – sövényszulák

Calystegia sepium – sövényszulák

Carex hirta – borzas sás G1 Carex hirta – borzas sás 10- 100 cm, borzas szőrű, a szár 3 élű az alsó levélhüvelyek barnák, a felsők szőrösek, a levéllemez is május-június, 2-3 porzós, 2-6 termős füzér, barna, szőrös pelyva a tömlő tojásdad-kúp alakú nedves, üde talajokon, enyhébb szárazságot és árnyékolást elvisel parlagok, utak mente, legelők, vágásterületek  ♠    

Carex hirta – borzas sás G1 Carex hirta – borzas sás

Carex hirta – borzas sás G1 Carex hirta – borzas sás

Carex acutiformis – mocsári sás G1 Carex acutiformis – mocsári sás 50- 120 cm, a szár 3 élű, visszafelé érdes az alsó levélhüvelyek barnák, hálózatosan rostosak, a levéllemez élesen érdes április-május, 2-6 porzós (barna pelyva) füzér, 2-6 rövid nyelű vagy ülő, felálló termős füzér a tömlő rövid csőrű nedves, üde talajokon, a talaj felső rétegének kiszáradását eltűri mocsárrétek, láprétek, nedves kaszálók, legelők, árkok  ♠    

Carex acutiformis – mocsári sás G1 Carex acutiformis – mocsári sás

Carex acutiformis – mocsári sás G1 Carex acutiformis – mocsári sás

Carex riparia – parti sás G1 Carex riparia – parti sás 50- 150 cm, a szár 3 élű, visszafelé érdes az alsó levélhüvelyek hártyásan szétszakadók, a levéllemez élesen érdes május-június, 2-6 porzós (barna pelyva) füzér, 2-6 termős füzér, az alsó gyakran hosszú kocsányú, bókoló a tömlő hosszabb, hosszabb csőrű nedves, üde talajokon, a talaj felső rétegének kiszáradását eltűri mocsárrétek, láprétek, nedves kaszálók, legelők, árkok  ♠    

Carex riparia – parti sás G1 Carex riparia – parti sás  ♠    

Carex riparia – parti sás G1 Carex riparia – parti sás

Chamaenerion angustifolium – erdei deréce 50-150 cm magas, egyszerű szárú szórt, lándzsás, 1-3 cm széles június-augusztus, bíbor virágú fürt toktermés, repítőszőrös magvak fény- és nitrogénigényes, savanyú talajokon vágásterületek, erdőszélek, erdei utak mente  ♠    

Chamaenerion angustifolium – erdei deréce

Chamaenerion angustifolium – erdei deréce

Chamaenerion angustifolium – erdei deréce

Cynodon dactylon – csillagpázsit 10-60 cm, elfekvő, legyökerező szárú, csak virágzó szára emelkedik fel, gyökere 3-4 m mélyre hatolhat a levéllemez és a levélhüvely szőrös, a nyelvecske rövid, pillás június-október, 4-5 szétálló füzér, füzéres ernyő virágzat szemtermés országszerte gyakori, főleg laza száraz talajokon, a legelést, taposást jól tűri szántóföldek, parlagok, utak mente, legelők, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők  ♠    

Cynodon dactylon – csillagpázsit

Cynodon dactylon – csillagpázsit

Cynodon dactylon – csillagpázsit

Elymus repens – tarackbúza G1  ♠      25- 150 cm, felálló szárú a levéllemez kékeszöld, elálló, nyelvecskés, fülecskés május-október, kalászvirágzat, a füzérkék szélesebbik oldala néz a virágzati tengely felé szemtermés fényigényes, szélsőségesen száraz vagy nedves talajok kivételével mindenhol, a kaszálást és a legelést jól tűri parlagok, utak mente, csemetekertek, szántóföldek allelopatikus, veszélyes 24, tarackja visszagyökerezik

Elymus repens – tarackbúza G1 Elymus repens – tarackbúza

Elymus repens – tarackbúza G1 Elymus repens – tarackbúza

Epilobium hirsutum – borzas füzike G1 Epilobium hirsutum – borzas füzike 50-200 cm magas, bozontosan szőrös és/vagy mirigyszőrös keresztben átellenes, elliptikus – lándzsás, 1-12 cm hosszú június-augusztus, bíbor virágú fürt toktermés, repítőszőrös magvak üde-nedves talajokon vágásterületek, erdőszélek, magaskórósok, mocsárrétek, erdei utak mente  ♠    

Epilobium hirsutum – borzas füzike G1 Epilobium hirsutum – borzas füzike

Epilobium hirsutum – borzas füzike G1 Epilobium hirsutum – borzas füzike

Epilobium hirsutum – borzas füzike G1 Epilobium hirsutum – borzas füzike

Epilobium montanum - erdei füzike 30-100 cm magas, felálló, egyszerű vagy alig elágazó szárú évelő. A levelek átellenesek, hegyes tojásdadok, fogazottak, rövid nyelűek, 3-10 cm hosszúak. A virágok kevés tagú füzérben nyílnak, a szirmok 8-12 mm-esek, rózsaszínűek. A termés rányomottan szőrös ill. mirigyszőrös tok. Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. Fény- és tápanyagigényes, üde talajokat kedvelő pionír jellegű növény („vágásnövény”). Üde lomberdők szélein, vágásterületein, inkább domb- és hegyvidéki faj.

Erdei füzike – Epilobium montanum

Erdei füzike Epilobium montanum

Equisetum arvense – mezei zsurló G1 10-30 cm magas, a kora tavasszal megjelenő, fertilis szár redukált barna levelekkel, a sterilis szár áprilisban jelenik meg, 6-20 örvösen elhelyezkedő bordás szárral a levelek redukáltak, hüvelyszerűen összenőttek spórával történő szaporodása nem jelentős üde, nedves talajokon tömeges, de szárazon is előfordul utak mente, parlagok, töltések, vágásterülten is előfordulhat a tarackok a talajban több emeletet képeznek, mérgező, kovát tartalmaz  ♠ ()   

Equisetum arvense – mezei zsurló G1 Equisetum arvense – mezei zsurló

Equisetum arvense – mezei zsurló G1 Equisetum arvense – mezei zsurló

Equisetum arvense – mezei zsurló G1 Equisetum arvense – mezei zsurló

Galium mollugo – közönséges galaj  ♠      30-100 cm, felemelkedő gyengén 4élű szárú örvben 4-8 levél május-október, fehér szirmok, végálló álernyős buga virágzat makkocska, 2 résztermés fényigényes, inkább üde talajokon vágásterületek, parlagok, kertek, csemetekertek, szántóföldek, parkok kaszálást, kapálást nem tűri

Galium mollugo – közönséges galaj

Galium mollugo – közönséges galaj

Lamium album – fehér árvacsalán G1  ♠      20-60 cm magas, szára négyszögletes szíves-tojásdadok, mindkét oldalon szőrösek május-július (szeptember), álörvökben álló, 1,5 cm hosszú, fehér, ajakos virág, a felső ajak ívelt makkocska termés üde, nedves, nitrogéndús talajokon művelt és bolygatott területeken, útszéleken, szőlőben, gyümölcsösben, kertekben ehető, gyógynövény

Lamium album – fehér árvacsalán G1 Lamium album – fehér árvacsalán

-Farmakológiai hatás: enyhe vízhajtó és köptető. -Felhasználás: a népi gyógyászatban fehérfolyásban, prosztata-megnagyobbodás következtében fellépő vizelési zavarokban használják. Ritkábban légúti hurutos megbetegedések gyógykezelésében. Külsőleg a föld feletti virágos hajtásokat fürdők formájában alkalmazzák végbéltáji vagy bőrgyógyászati gyulladásokban, szintén tapasztalati alapon.

Lamium maculatum – foltos árvacsalán G1 Lamium maculatum – foltos árvacsalán 20-80 cm magas, szára négyszögletes szíves-tojásdadok, nyeles, fehér foltos lehet április-november, álörvökben álló, 1,5 cm hosszú, piros, ajakos virág, a cső görbült, az alsó ajak fehér foltos makkocska termés, elaioszóma üde, nedves, nitrogéndús talajokon művelt és bolygatott területeken, útszéleken, szőlőben, gyümölcsösben, kertekben  ♠    

Lamium maculatum – foltos árvacsalán G1 Lamium maculatum – foltos árvacsalán

Lamium maculatum – foltos árvacsalán G1 Lamium maculatum – foltos árvacsalán

Lysimachia vulgaris – közönséges lizinka 50-150 cm magas, pelyhes, szőrös lándzsás, a levélél nem mirigyszőrös, feketén vagy sárgán pontozott június-augusztus, végálló buga, sárga szirmok tok nedvességigényes, árnytűrő árterek, ligeterdők, mocsárétek, nedvesebb vágásterületek a kaszálást nem tűri  ♠     

Lysimachia vulgaris – közönséges lizinka

Oxalis dillenii – parlagi (Dillenius) madársóska  ♠      15-40 cm, felálló szárú, a csomókon nem legyökerező, rányomottan szőrös átellenes állású, 3 visszásszíves levélkéből összetett, a pálha lekerekített jún.-okt., a virágzat ernyős, 10-12 mm aranysárga szirom a toktermés kocsánya visszatört, az elálló szőrök mellett lefelé rásimuló szőrök Fényigényes, üde talajokon parlagok, keretek, útszélek észak-amerikai adventív

Oxalis dillenii – parlagi madársóska

Oxalis stricta – sárga (felálló) madársóska 15-40 cm, felálló szárú, a csomókon nem legyökerező, főleg elálló szőrös átellenes állású, 3 visszásszíves levélkéből összetett, a pálha nincs júl.-okt.,1-4 virágú virágzat, 4-8 mm aranysárga szirom a toktermés kocsánya nem visszatört, fel- vagy oldalt álló, csak elálló szőrös üde, tápanyagban gazdag talajokon utak mente, parlagok, szántók észak-amerikai  ♠     

Oxalis stricta – sárga madársóska

Oxalis stricta – sárga madársóska

Oxalis stricta – sárga madársóska

Oxalis dillenii – parlagi madársóska Oxalis stricta – sárga madársóska Oxalis dillenii – parlagi madársóska