Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj 15-150 cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű hosszú nyelű, tojásdad, ép június-október, sűrű, tömött füzérekben álló virágok kupakkal nyíló tok, növényenként 500 000 mag savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges, kapálás után újra kikel parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében fiatalon jó takarmány, triazin-rezisztens biotípusok ♠
Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj
Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj
Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj 15-150 cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak kupakkal nyíló tok savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében ♠
Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj
Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj
Ambrosia artemisiifolia – ürömlevelű parlagfű Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut 20-150 cm, erősen ágas, szőrös vagy érdes, ürmös illatú, orsógyökere mélyre hatol szárnyasan szeldelt július-október, egylaki, a porzós fészkek füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak kaszat, hosszú magtúlélésű (40 év) ♠
Származása, elterjedése: Észak-Amerikában összefüggő elterjedési területe van Európába heremag-, gabona- és burgonyaszállítmánnyal került a 17.században Inváziójának kezdete: 2. világháború után Első hazai adata ideiglenes megtelepedésre utal: 1888, 1922: a Dráva, Mura és a Balaton vidéken 1960: átlépi a Dunát 1981: az egész Dunántúl fertőzött Napjainkra: az egész ország fertőzött, de ennek mértéke változó A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)
A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)
Életciklus, életmenet A dormanciát a fagy töri meg, ezután a hőmérséklet, a fény és a víz korlátozza a csírázást A kaszatok életképességüket 40 évig is megőrzik Virágzás már négyleveles stádiumban is bekövetkezik, szélmegporzású: július – augusztus (október) Polychor (víz, szél, állatok, ember) Termőhelyigény Zavart, nyílt élőhelyek növénye, fényigényes, hőigénye viszonylag magas, laza, jól átmelegedő, akár száraz talajokon is megél, az árnyalást nem tűri
Biotikus interakciók allelopatikus több kultúrnövényre Kompetíciója még nagyobb jelentőségű lehet Az árnyékolást rosszul tűrik Magyarországon 174 rovarfogyasztójának többsége polifág Legelő állatok megeszik, de nem kedvelik Számos gombakártevője ismert Gazdasági jelentőség Európában nincs pozitív jelentősége Minden mezőgazdasági kultúrában előfordul, kb. 5 millió hektáron (= 300 000 hektár monokultúra)
Legfontosabb allergén növényfajunk: Egy növény naponta egymillió, életében 1012 pollent termel, 1 hektár parlagfű 62 kg pollent termel, több, mit 300 km-re terjedhet a virágpor A növény és a virágpora kontakt bőrgyulladást okozhat Természetvédelmi jelentőség Laza talajokon természetközeli élőhelyeken is megjelenhet, de zavarásra utal Gátolhatja a növényzet regenerációját Ráirányítja a figyelmet a többi özönnövényre
Kezelés Megelőzés: bolygatás elkerülése, természetes növényzet megőrzése, összefüggő növényzet létrehozása (gyeptelepítés) A természetes szukcesszió során 2-4 év alatt kiszorul a területről Teljes mentesítés zavartalan élőhelyeken lehetséges Mezőgazdasági területen: vegyszeres gyomirtás, mechanikai kezelés, talajművelés Évi háromszori kaszálás eredményes Biológiai védekezés: rozsdagombákat vizsgálják, Zygogramma suturalis levélbogarat Európában alkalmazták
Atriplex patula – terebélyes laboda ♠ 10-120 cm, erős karógyökerű, kopasz, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, épszélű, a felsők szálasak, a levélfonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos füzér makk, magjai egész nyáron csíráznak országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek
Atriplex patula – terebélyes laboda
Atriplex patula – terebélyes laboda
Atriplex tatarica – tatár laboda ♠ 30-150 cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, színe zöld vagy színe és fonáka fénylő ezüstös fehér, az alsók háromszög alakúak, a felsők szálasak, hosszúkásak július-október, éréskor csüngő, gomolyos füzér makk országszerte gyakori, különösen agyag, lösz és szikes talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott és szikes területek
Atriplex tatarica – tatár laboda
Bidens tripartitus – subás farkasfog ♠ 15-100 cm, dúsan ágas, felálló, kopasz szárú 3-5 szeletű, fűrészes szélű július-október, a fészek felálló, többnyire nyelves virágok nélküli sima felületű kaszat, szélén lefelé hajló tüskékkel nedves területeken ártéri és mocsári gyomtársulásokban, nedves legelők, vágásterületek
Bidens tripartitus – subás farkasfog Előfordulhat még: Bidens cernuus – bókoló farkasfog, Bidens frondosus – feketetermésű farkasfog
Bidens tripartitus – subás farkasfog
Cannabis sativa – vadkender ♠ 50-200 cm, erősen ágas, erős karógyökerű, bódító illatú 3-7 (9) levélkéből összetett, fűrészes szélű július-augusztus, kétlaki, végálló porzós virágzat, levélhónalji termős virágok makkocska („kendermag”) nitrofil, laza talajokon tömegesebb, mészkerülő szántóföldek, parlagok, nyár és akác telepítések kultúrnövény: C. s. ssp. sativa gyomnövény: C. s. ssp. spontanea
Cannabis sativa – vadkender
Cannabis sativa – vadkender
Cenchrus incertus – átoktüske (süncincor) ♠ 20-50 cm, elfekvő, legyökerező szárú, kopasz kopasz, szélén szőrös, nyelvecske helyett szőrkoszorú található július-szeptember, a füzérkék gömbölyűek, szaggatottan állnak szemtermés, erős tüskével laza talajokon, homokvidékeken, tiszta állományokat alkot, meleg- és fényigényes, szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, homoki legelők, erdősítések, főleg Duna-Tisza köze amerikai adventív, erősen terjed, a gyapjúba beleragad, vasúttal terjed
Cenchrus incertus – átoktüske
Chenopodium album – fehér libatop ♠ 20-150 cm, mélyre hatoló, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, a felsők keskenyek, épek, a fonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos fürt növényenként 200 000 magot is hozhat (barna és fekete magvak) országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek levélalakja, virágzata változatos, allelopatikus
Chenopodium album – fehér libatop
Chenopodium album – fehér libatop
Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop 30-100 cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas, kellemetlen szagú nyeles, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, színük fényes sötétzöld július-november, gomolyos fürt növényenként 15 000 magot is hozhat országszerte gyakori szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek mérgező ♠
Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop
Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop
Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop
Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop ♠ 10-60 cm, erős karógyökerű, élénkzöld, kopasz, erősen ágas nyeles, épszélű, az alsók tojásdadok, a felsők lándzsásak június-október, gomolyos füzér lencse alakú makkocska országszerte gyakori, főleg nedvesebb, üdébb talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek
Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop
Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop
Conyza canadensis – betyárkóró 10-150 cm, felül erősen ágas, alul sűrűn leveles, érdes vagy szőrös tőlevelek lándzsásak, csúcsuknál 3 fogúak, szárlevelek keskenyebbek, épek vagy fűrészesek június-november, fészkes buga, egyforma hosszú nyelves és csöves virágok bóbitás kaszat, tavasszal és ősszel is kicsírázik országszerte gyakori, főleg laza talajokon, fagy- és szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek észak-amerikai, allelopatikus, herbicidrezisztens ♠ T4
Conyza canadensis – betyárkóró
Conyza canadensis – betyárkóró
Datura stramonium – csattanó maszlag 30-120 cm, elágazó karógyökerű, pelyhes vagy kopasz, büdös tojásdad, 10-15 cm hosszú, fogazott, karéjos június-november, levélhónalji, forrt csésze és párta (6-7 cm hosszú), este nyílik kopácsokkal nyíló tok, fekete mag, hosszú magtúlélésű országszerte gyakori, nitrofil, egész nyáron csírázik szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, istállók környéke, legelők mérgező, herbicidrezisztens, allelopatikus ♠ T4
-Farmakológiai hatás: csökkenti a kiválasztást és a simaizmok görcskészségét. -Felhasználás: asztmabántalmak megszűntetésére, a tünetek enyhítésére a belőle készített szivarkák ismertek, füstölő formában is alkalmazható; görcsoldó készítményekben használják a gyógyszeriparban. -mérgezési tünetek: magjainak fogyasztása: dühöngés, pupillatágulat, érzékcsalódás, fénykerülés, görcsök, izgatottság, majd tompultság, aluszékonyság, bénultság, kollapszus, kóma. A mérgezett állatok húsa, teje szintén mérgező.
Datura stramonium – csattanó maszlag
Datura stramonium – csattanó maszlag
Datura stramonium – csattanó maszlag
Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar ♠ 10-60 cm, elágazó, elfekvő, legyökerező szárú, ibolyás színű a levéllemez és a levélhüvely szőrös, a nyelvecske rövid június-október, 3-12 szétálló füzér szemtermés országszerte gyakori, főleg laza homok- és vályogtalajokon, egész nyáron csírázhat szántóföldek, parlagok, utak mente, legelők, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők
Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar
Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar
Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar
Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű ♠ 30-120 cm, erőteljes, csomóknál legyökerező, töve lapított, pirosló 20-30 cm hosszú, éles, a nyelvecske hiányzik június-november, 10-20 cm hosszú bugavirágzat, gyakran ibolyaszínű, a pelyva szálkás szemtermés országszerte gyakori, eredetileg mocsári növény, rizsgyom volt ma száraz élőhelyeken is előfordul szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők, gyümölcsösök
Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű
Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű
Echinocystis lobata – süntök Angol neve: wild cucumer (creeping Jenny), német neve: Gelappte Stachelgurke vékony szárú, 7-8 m magasra felkúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó öt hasábú, 5-8 (15) cm hosszú július-augusztus, egylaki, fehér pártájú, a porzós virágok füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak négymagvú, kétrekeszű, tüskés kabak ♠
Származás, elterjedés: Északkelet-Amerika Első európai adata: 1904, Debrecen: 1913 1950: több mint 100 hazai adat, meghonosodott: Ny-DNy Dunántúl, Magyar-középhegység Napjainkban: egész országban megtalálható, Kisalföld, Duna-Tisza köze ritka Dísznövényként ültették, kivadult Életciklus, életmenet Csírázás: május, virágzás: júliustól, rovarmegporzású, a terméseket a víz is terjeszti A magvak dormanciája erős, sztratifikációval feloldható
Termőhelyigény Folyók, patakok mentén szerves a anyagokban és bázisokban gazdag, nedves vagy üde, gyengén savanyú, humuszos talajokon, ligeterdőkben, árkok, csatornák mentén, fényigényes Biotikus interakciók Magja allelopatikus hatású A támasztékul szolgáló növényt elnyomhatja Hazai fogyasztóiról kevés adat van, Amerikában számos fogyasztója ismert. Gazdasági jelentőség Hazájában „panácea” (reuma, láz, afrodiziákum, abortívum, gomb, gyöngy, halbódító lé (termés)
Természetvédelmi jelentőség Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat Leárnyékolhatja, lehúzhatja a facsemetéket Betegségeket terjeszthet Kezelése Védett területeken: mechanikai kezelés Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni Számos fogyasztója, kórokozója ismert, de ezek gazdanövényspektruma széles
by Brian Johnston (Canada)
Echinocystis lobata – süntök
Echinocystis lobata – süntök
Echinocystis lobata – süntök
Erechtites hieracifolia – keresztlapu 50-180 cm, sárgászöld, kellemetlen szagú, elszórtan szőrös vagy kopasz szórt, lándzsás, fogazott, a felső levelek keskenyebbek, épek július-november, a fészek hengeres, a nyelves virágok hiányoznak, buga virágzat bóbitás kaszat Fényigényes, üde-nedves talajok üde és nedves lomberdőkben, láperdők szélein vágásterületeken tömeges lehet mérgező, allelopatikus, észak-amerikai ♠
Erechtites hieracifolia – keresztlapu
Erechtites hieracifolia – keresztlapu
Erechtites hieracifolia – keresztlapu
Erechtites hieracifolia – keresztlapu A faj európai és hazai terjedésének története szorosan összekapcsolódik, hiszen a megtalálás és a helyes azonosítás helyszíne akkoriban hazánkhoz tartozott, ezért lehetséges az, hogy Borbás 1887-ben a következőképpen ír a növényről: „Valóban csodálatos e kitűnő növénygénusz vándorlása, s hogy épen messze útja után hazánk nyugati és délnyugati részét (Zágráb) választotta megtelepedésének első térségeül. Ezért méltán lepte meg Európa botanikusait. Hogy e növény rokonsága az európai Seneciókkal és más compositával, egészen meg van szakadva, meg hogy az erdők vágásainak gazos helyein nő, mindjárt az a sejtelmem támadt fel, hogy messzeföldi jövevénynyel van dolgunk (Tanár egyl. Közl. i. h.). Hogy sokáig ismeretlen maradt, egyik oka az lehet, hogy Vukotinovics tapasztalása szerint bizonyos esztendőkben egészen kimarad, s hogy oly helyen nő, a merre botanikus gyakran nem forgolódik.”
Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence
Erigeron annuus – egynyári seprence E. a. ssp. annuus E. a. ssp. strigosus ♠ ágasabb a szár alsó része elálló szőrű az alsó szárlevelek fűrészesek a tőlevelek széles tojásdadok a nyelves virág kék, ritkán fehér, a fészek hosszával megegyező vagy nagyobb hosszúságú május-november bóbitás kaszat zavart termőhelyek, vágásterületek, magaskórósok karcsúbb a szár alsó része rásimuló szőrű a szárlevelek többsége épszélű a tőlevél tojásdad, elliptikus a nyelves virág fehér, a fészek átmérőjénél rövidebb május-november, bóbitás kaszat árterek, vágásterületek, kertek, parlagok
Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence
Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence
Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence
Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence
Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence
Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej ♠ 10-40 cm, egyszerű, ritkán ágas szárú szórt, visszás tojásdadok, a csúcsnál fűrészesek április-november, nagy gallérlevelek toktermés, magtúlélésük > 20 év országszerte elterjedt, fényigényes szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, utak mente
Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej
Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej
Fallopia (Bilderdykia) convolvulus – szulákkeserűfű 15-100 cm, gyökérzete dúsan elágazó, mélyre hatoló, szára ágas, csavarodó, kúszó hosszú nyelű, szíves vállú, tojásdad, épszélű június-október, a kocsány rövidebb a terméses lepelnél lepellevelek által takart makkocska az egész országban gyakori szárazabb gyomtársulások, erdőszélek, szántóföldek, parlagok, kertek, szőlők a gabonát megdönti, mérgező ♠ T4
Fallopia (Bilderdykia) convolvulus – szulákkeserűfű
Fallopia (Bilderdykia) dumetorum – sövénykeserűfű 15-100 cm, szára ágas, csavarodó, kúszó nyeles, szíves vagy nyilas vállú, háromszög alakú, ép június-október, a kocsány olyan hosszú, mint a terméses lepel lepellevelek által takart háromoldalú makkocska tápanyagban gazdag kötött vagy laza talajokon csemetekert, faiskola, erdők, parlagok, kertek, szőlők, vágásterületek, akácosok T4 ♠
Fallopia (Bilderdykia) dumetorum – sövénykeserűfű