Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fokozottan védett növényeink
Advertisements

Szobanövények Erzse Eliza Kíra 7.b
MEGHÍVÓ Csiki-hegyek és a Naprózsa tanösvény Természetismereti túra Szombat.
Alapozó növénytan Növényalaktan 2.
A paprika és a paradicsom
Kertjeink növényei.
A Kempelen Farkas Gimnázium fás szárú növényei
a szennyezett levegőt zajt az esetleges vízhiányt a gyökérzetnek az oxigénhiányt esetleg a téli sózást A növénynek tűrnie kell:
Védett növények gyűjteménye
TÖLGYERDŐK.
díszfák földlabdás12cm törzsméret minőségben
Özönnövények Magyarországon 3.
A szőlő.
A burgonya.
Talajtípusok.
Barna varangy Szárazföldön él peterakás vizhez kötött rovarevő
Készítette: Nagy Zsanett
Növénytan és növényélettan II.
Védett növények a Bükkben
A védett növények
Tk. 89. oldal, Mf. 41. oldal Dr. Fischer Alajos
A gyilkos galóca.
Mirtusz.
Összeállította: Erdei-Gulyás Gabriella Origo Web Team HQL 2010 Kft.
A levél 1. sziklevél 2. allevél 3. fellevél 4. lomblevél 5
Özönnövények Magyarországon 1.
Kétévesek (Hemitherophyta) – HT
H4 – vegetatív szaporodásra nem képes karógyökerűek
Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj
Pteridium aquilinum – saspáfrány
A levél 1. sziklevél 2. allevél 3. fellevél 4. lomblevél 5
Összefoglaló táblázatok Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak.
Galeopsis pubescens – pelyhes kenderkefű
T1. T1 Anthriscus cerefolium – Zamatos turbolya cm magas, dúsan elágazó, ánizs illatú, törékeny szárú egyéves (T1). A szár sima, hengeres, levelei.
G1 – tarackosok, rizómások
Poa pratensis – réti perje
H4 – vegetatív szaporodásra nem képes karógyökerűek
H1 – bojtos gyökérzetűek
Az év fája.
NYÁRI TŐZIKE (Leucojum aestivum). Nyirkos vagy nedves rétek, ártéri erdő, nedves, időszakosan elárasztott, tápanyagban dús, humuszos agyag, illetve vályogtalajokon.
Növények szervezettan-élettan
Hazai fátlan társulások II.
ŐRSÉG NÖVÉNYVILÁGA Kitti, Anett BIOLÓGIA.
Mező élővilága.
Növényismeret gyakorlatok 15. gyakorlat
r: Szantálfavirágúak – Santalales
cs: Meténgfélék - Apocynaceae
Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Özönnövények Magyarországon Nem őshonos fajok, amelyek új területek tömeges meghódítására, a közösségek szerkezetének.
Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam
„Istenek eledele” A csokoládé.
A füves puszták élővilága
Tajga biom. Hideg mérsékelt öv Észak Amerika: Kanada D-i része Eurázsia: Észak-Svédország, Finnország, Kelet-európai-síkság Nyugat-szibériai-alföld, Közép-
NYÁR VÉGI, ŐSZI POLLENSZEZON. Disznóparéj (Amaranthus sp.) Kovács Anita.
Gyom-, telepített társulások
Virágos növények a vízben
Nyitvatermők törzse.
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK.
A gyomok életformarendszere
Szavanna.
BOKORFÜZES.
A virág.
Nyílt homoki tölgyes A nyílt homoki tölgyes, más néven pusztai tölgyes hazánk legszárazabb homoki talajainak jellemző erdőtársulása. A leggyakrabban.
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK. R ÉTEK sík  Hazánkban nagy kiterjedésű rétek találhatók, főleg a sík vidékeken.  A rétek élővilága több fényhez jut, mint az.
Kétszikűek Fontosabb családok.
Pillangósvirágúak családja - Fabaceae
Kétszikűek Fontosabb családok.
L E V É L.
Az év növényei, állatai – 2019
A virág.
Előadás másolata:

Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj 15-150 cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű hosszú nyelű, tojásdad, ép június-október, sűrű, tömött füzérekben álló virágok kupakkal nyíló tok, növényenként 500 000 mag savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges, kapálás után újra kikel parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében fiatalon jó takarmány, triazin-rezisztens biotípusok  ♠     

Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj

Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj 15-150 cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak kupakkal nyíló tok savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében  ♠    

Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj

Amaranthus chlorostachys – karcsú disznóparéj

Ambrosia artemisiifolia – ürömlevelű parlagfű Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut 20-150 cm, erősen ágas, szőrös vagy érdes, ürmös illatú, orsógyökere mélyre hatol szárnyasan szeldelt július-október, egylaki, a porzós fészkek füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak kaszat, hosszú magtúlélésű (40 év)  ♠  

Származása, elterjedése: Észak-Amerikában összefüggő elterjedési területe van Európába heremag-, gabona- és burgonyaszállítmánnyal került a 17.században Inváziójának kezdete: 2. világháború után Első hazai adata ideiglenes megtelepedésre utal: 1888, 1922: a Dráva, Mura és a Balaton vidéken 1960: átlépi a Dunát 1981: az egész Dunántúl fertőzött Napjainkra: az egész ország fertőzött, de ennek mértéke változó A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

Életciklus, életmenet A dormanciát a fagy töri meg, ezután a hőmérséklet, a fény és a víz korlátozza a csírázást A kaszatok életképességüket 40 évig is megőrzik Virágzás már négyleveles stádiumban is bekövetkezik, szélmegporzású: július – augusztus (október) Polychor (víz, szél, állatok, ember) Termőhelyigény Zavart, nyílt élőhelyek növénye, fényigényes, hőigénye viszonylag magas, laza, jól átmelegedő, akár száraz talajokon is megél, az árnyalást nem tűri

Biotikus interakciók allelopatikus több kultúrnövényre Kompetíciója még nagyobb jelentőségű lehet Az árnyékolást rosszul tűrik Magyarországon 174 rovarfogyasztójának többsége polifág Legelő állatok megeszik, de nem kedvelik Számos gombakártevője ismert Gazdasági jelentőség Európában nincs pozitív jelentősége Minden mezőgazdasági kultúrában előfordul, kb. 5 millió hektáron (= 300 000 hektár monokultúra)

Legfontosabb allergén növényfajunk: Egy növény naponta egymillió, életében 1012 pollent termel, 1 hektár parlagfű 62 kg pollent termel, több, mit 300 km-re terjedhet a virágpor A növény és a virágpora kontakt bőrgyulladást okozhat Természetvédelmi jelentőség Laza talajokon természetközeli élőhelyeken is megjelenhet, de zavarásra utal Gátolhatja a növényzet regenerációját Ráirányítja a figyelmet a többi özönnövényre

Kezelés Megelőzés: bolygatás elkerülése, természetes növényzet megőrzése, összefüggő növényzet létrehozása (gyeptelepítés) A természetes szukcesszió során 2-4 év alatt kiszorul a területről Teljes mentesítés zavartalan élőhelyeken lehetséges Mezőgazdasági területen: vegyszeres gyomirtás, mechanikai kezelés, talajművelés Évi háromszori kaszálás eredményes Biológiai védekezés: rozsdagombákat vizsgálják, Zygogramma suturalis levélbogarat Európában alkalmazták

Atriplex patula – terebélyes laboda  ♠     10-120 cm, erős karógyökerű, kopasz, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, épszélű, a felsők szálasak, a levélfonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos füzér makk, magjai egész nyáron csíráznak országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek

Atriplex patula – terebélyes laboda

Atriplex patula – terebélyes laboda

Atriplex tatarica – tatár laboda  ♠     30-150 cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, színe zöld vagy színe és fonáka fénylő ezüstös fehér, az alsók háromszög alakúak, a felsők szálasak, hosszúkásak július-október, éréskor csüngő, gomolyos füzér makk országszerte gyakori, különösen agyag, lösz és szikes talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott és szikes területek

Atriplex tatarica – tatár laboda

Bidens tripartitus – subás farkasfog  ♠     15-100 cm, dúsan ágas, felálló, kopasz szárú 3-5 szeletű, fűrészes szélű július-október, a fészek felálló, többnyire nyelves virágok nélküli sima felületű kaszat, szélén lefelé hajló tüskékkel nedves területeken ártéri és mocsári gyomtársulásokban, nedves legelők, vágásterületek

Bidens tripartitus – subás farkasfog Előfordulhat még: Bidens cernuus – bókoló farkasfog, Bidens frondosus – feketetermésű farkasfog

Bidens tripartitus – subás farkasfog

Cannabis sativa – vadkender  ♠      50-200 cm, erősen ágas, erős karógyökerű, bódító illatú 3-7 (9) levélkéből összetett, fűrészes szélű július-augusztus, kétlaki, végálló porzós virágzat, levélhónalji termős virágok makkocska („kendermag”) nitrofil, laza talajokon tömegesebb, mészkerülő szántóföldek, parlagok, nyár és akác telepítések kultúrnövény: C. s. ssp. sativa gyomnövény: C. s. ssp. spontanea

Cannabis sativa – vadkender

Cannabis sativa – vadkender

Cenchrus incertus – átoktüske (süncincor)  ♠      20-50 cm, elfekvő, legyökerező szárú, kopasz kopasz, szélén szőrös, nyelvecske helyett szőrkoszorú található július-szeptember, a füzérkék gömbölyűek, szaggatottan állnak szemtermés, erős tüskével laza talajokon, homokvidékeken, tiszta állományokat alkot, meleg- és fényigényes, szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, homoki legelők, erdősítések, főleg Duna-Tisza köze amerikai adventív, erősen terjed, a gyapjúba beleragad, vasúttal terjed

Cenchrus incertus – átoktüske

Chenopodium album – fehér libatop  ♠      20-150 cm, mélyre hatoló, erős karógyökerű, sűrűn ágas nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, a felsők keskenyek, épek, a fonák lisztes június-november, lisztes, gomolyos fürt növényenként 200 000 magot is hozhat (barna és fekete magvak) országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek levélalakja, virágzata változatos, allelopatikus

Chenopodium album – fehér libatop

Chenopodium album – fehér libatop

Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop 30-100 cm, erős karógyökerű, sűrűn ágas, kellemetlen szagú nyeles, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, színük fényes sötétzöld július-november, gomolyos fürt növényenként 15 000 magot is hozhat országszerte gyakori szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek mérgező  ♠     

Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

Chenopodium hybridum – pokolvar-libatop

Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop  ♠     10-60 cm, erős karógyökerű, élénkzöld, kopasz, erősen ágas nyeles, épszélű, az alsók tojásdadok, a felsők lándzsásak június-október, gomolyos füzér lencse alakú makkocska országszerte gyakori, főleg nedvesebb, üdébb talajokon szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek

Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop

Chenopodium polyspermum – hegyeslevelű libatop

Conyza canadensis – betyárkóró 10-150 cm, felül erősen ágas, alul sűrűn leveles, érdes vagy szőrös tőlevelek lándzsásak, csúcsuknál 3 fogúak, szárlevelek keskenyebbek, épek vagy fűrészesek június-november, fészkes buga, egyforma hosszú nyelves és csöves virágok bóbitás kaszat, tavasszal és ősszel is kicsírázik országszerte gyakori, főleg laza talajokon, fagy- és szárazságtűrő szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek észak-amerikai, allelopatikus, herbicidrezisztens  ♠      T4

Conyza canadensis – betyárkóró

Conyza canadensis – betyárkóró

Datura stramonium – csattanó maszlag 30-120 cm, elágazó karógyökerű, pelyhes vagy kopasz, büdös tojásdad, 10-15 cm hosszú, fogazott, karéjos június-november, levélhónalji, forrt csésze és párta (6-7 cm hosszú), este nyílik kopácsokkal nyíló tok, fekete mag, hosszú magtúlélésű országszerte gyakori, nitrofil, egész nyáron csírázik szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, istállók környéke, legelők mérgező, herbicidrezisztens, allelopatikus  ♠      T4

-Farmakológiai hatás: csökkenti a kiválasztást és a simaizmok görcskészségét. -Felhasználás: asztmabántalmak megszűntetésére, a tünetek enyhítésére a belőle készített szivarkák ismertek, füstölő formában is alkalmazható; görcsoldó készítményekben használják a gyógyszeriparban. -mérgezési tünetek: magjainak fogyasztása: dühöngés, pupillatágulat, érzékcsalódás, fénykerülés, görcsök, izgatottság, majd tompultság, aluszékonyság, bénultság, kollapszus, kóma. A mérgezett állatok húsa, teje szintén mérgező.

Datura stramonium – csattanó maszlag

Datura stramonium – csattanó maszlag

Datura stramonium – csattanó maszlag

Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar  ♠     10-60 cm, elágazó, elfekvő, legyökerező szárú, ibolyás színű a levéllemez és a levélhüvely szőrös, a nyelvecske rövid június-október, 3-12 szétálló füzér szemtermés országszerte gyakori, főleg laza homok- és vályogtalajokon, egész nyáron csírázhat szántóföldek, parlagok, utak mente, legelők, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők

Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar

Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar

Digitaria sanguinalis – pirók-ujjasmuhar

Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű  ♠     30-120 cm, erőteljes, csomóknál legyökerező, töve lapított, pirosló 20-30 cm hosszú, éles, a nyelvecske hiányzik június-november, 10-20 cm hosszú bugavirágzat, gyakran ibolyaszínű, a pelyva szálkás szemtermés országszerte gyakori, eredetileg mocsári növény, rizsgyom volt ma száraz élőhelyeken is előfordul szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, szőlők, gyümölcsösök

Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű

Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű

Echinocystis lobata – süntök Angol neve: wild cucumer (creeping Jenny), német neve: Gelappte Stachelgurke vékony szárú, 7-8 m magasra felkúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó öt hasábú, 5-8 (15) cm hosszú július-augusztus, egylaki, fehér pártájú, a porzós virágok füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak négymagvú, kétrekeszű, tüskés kabak  ♠  

Származás, elterjedés: Északkelet-Amerika Első európai adata: 1904, Debrecen: 1913 1950: több mint 100 hazai adat, meghonosodott: Ny-DNy Dunántúl, Magyar-középhegység Napjainkban: egész országban megtalálható, Kisalföld, Duna-Tisza köze ritka Dísznövényként ültették, kivadult Életciklus, életmenet Csírázás: május, virágzás: júliustól, rovarmegporzású, a terméseket a víz is terjeszti A magvak dormanciája erős, sztratifikációval feloldható

Termőhelyigény Folyók, patakok mentén szerves a anyagokban és bázisokban gazdag, nedves vagy üde, gyengén savanyú, humuszos talajokon, ligeterdőkben, árkok, csatornák mentén, fényigényes Biotikus interakciók Magja allelopatikus hatású A támasztékul szolgáló növényt elnyomhatja Hazai fogyasztóiról kevés adat van, Amerikában számos fogyasztója ismert. Gazdasági jelentőség Hazájában „panácea” (reuma, láz, afrodiziákum, abortívum, gomb, gyöngy, halbódító lé (termés)

Természetvédelmi jelentőség Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat Leárnyékolhatja, lehúzhatja a facsemetéket Betegségeket terjeszthet Kezelése Védett területeken: mechanikai kezelés Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni Számos fogyasztója, kórokozója ismert, de ezek gazdanövényspektruma széles

by Brian Johnston   (Canada)

Echinocystis lobata – süntök

Echinocystis lobata – süntök

Echinocystis lobata – süntök

Erechtites hieracifolia – keresztlapu 50-180 cm, sárgászöld, kellemetlen szagú, elszórtan szőrös vagy kopasz szórt, lándzsás, fogazott, a felső levelek keskenyebbek, épek július-november, a fészek hengeres, a nyelves virágok hiányoznak, buga virágzat bóbitás kaszat Fényigényes, üde-nedves talajok üde és nedves lomberdőkben, láperdők szélein vágásterületeken tömeges lehet mérgező, allelopatikus, észak-amerikai  ♠     

Erechtites hieracifolia – keresztlapu

Erechtites hieracifolia – keresztlapu

Erechtites hieracifolia – keresztlapu

Erechtites hieracifolia – keresztlapu A faj európai és hazai terjedésének története szorosan összekapcsolódik, hiszen a megtalálás és a helyes azonosítás helyszíne akkoriban hazánkhoz tartozott, ezért lehetséges az, hogy Borbás 1887-ben a következőképpen ír a növényről: „Valóban csodálatos e kitűnő növénygénusz vándorlása, s hogy épen messze útja után hazánk nyugati és délnyugati részét (Zágráb) választotta megtelepedésének első térségeül. Ezért méltán lepte meg Európa botanikusait. Hogy e növény rokonsága az európai Seneciókkal és más compositával, egészen meg van szakadva, meg hogy az erdők vágásainak gazos helyein nő, mindjárt az a sejtelmem támadt fel, hogy messzeföldi jövevénynyel van dolgunk (Tanár egyl. Közl. i. h.). Hogy sokáig ismeretlen maradt, egyik oka az lehet, hogy Vukotinovics tapasztalása szerint bizonyos esztendőkben egészen kimarad, s hogy oly helyen nő, a merre botanikus gyakran nem forgolódik.”

Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

Erigeron annuus – egynyári seprence E. a. ssp. annuus E. a. ssp. strigosus  ♠    ágasabb a szár alsó része elálló szőrű az alsó szárlevelek fűrészesek a tőlevelek széles tojásdadok a nyelves virág kék, ritkán fehér, a fészek hosszával megegyező vagy nagyobb hosszúságú május-november bóbitás kaszat zavart termőhelyek, vágásterületek, magaskórósok karcsúbb a szár alsó része rásimuló szőrű a szárlevelek többsége épszélű a tőlevél tojásdad, elliptikus a nyelves virág fehér, a fészek átmérőjénél rövidebb május-november, bóbitás kaszat árterek, vágásterületek, kertek, parlagok

Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

Erigeron annuus – egynyári seprence T4 Erigeron annuus – egynyári seprence

Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej  ♠     10-40 cm, egyszerű, ritkán ágas szárú szórt, visszás tojásdadok, a csúcsnál fűrészesek április-november, nagy gallérlevelek toktermés, magtúlélésük > 20 év országszerte elterjedt, fényigényes szántóföldek, kertek, parlagok, csemetekertek, utak mente

Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej

Euphorbia helioscopia – napraforgó kutyatej

Fallopia (Bilderdykia) convolvulus – szulákkeserűfű 15-100 cm, gyökérzete dúsan elágazó, mélyre hatoló, szára ágas, csavarodó, kúszó hosszú nyelű, szíves vállú, tojásdad, épszélű június-október, a kocsány rövidebb a terméses lepelnél lepellevelek által takart makkocska az egész országban gyakori szárazabb gyomtársulások, erdőszélek, szántóföldek, parlagok, kertek, szőlők a gabonát megdönti, mérgező  ♠      T4

Fallopia (Bilderdykia) convolvulus – szulákkeserűfű

Fallopia (Bilderdykia) dumetorum – sövénykeserűfű 15-100 cm, szára ágas, csavarodó, kúszó nyeles, szíves vagy nyilas vállú, háromszög alakú, ép június-október, a kocsány olyan hosszú, mint a terméses lepel lepellevelek által takart háromoldalú makkocska tápanyagban gazdag kötött vagy laza talajokon csemetekert, faiskola, erdők, parlagok, kertek, szőlők, vágásterületek, akácosok T4  ♠    

Fallopia (Bilderdykia) dumetorum – sövénykeserűfű