1 Dr. Járosi Márton: MAGYAR ENERGETIKAI ÖRÖKSÉG december 4. Energetika és Társadalom Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium energiapolitikai kurzus

2 Energetika  Energetika: hőtechnika, (áramlástechnika).  Technikai rendszerek: erőművek, fűtőművek, gáz-, hő- és elektromos hálózatok, rendszerirányítás, energetikai gépek, stb.  Létesítés, fejlesztés: kutatás, energetikai gépgyártás, erőmű és rendszer tervezés, beruházás.  Intézményrendszer: tervező és kutató intézetek, hatósági és államigazgatási felügyelet.  Oktatás-képzés: BME, Paksi Főiskola.  Szakmai szervezetek: MEE, MTESZ, ETE,MET, Enpol2000, (MATÁSZ), Mérnöki Kamara

3  Energiarendszerek.  Az energetika szellemtörténeti vázlata.  Nagy magyar energetikusok.  Szakmai szervezetek és a magyar iskola.  Üzenet a jövőnek. Energetika és társadalom A kurzus eddigi előadásainak tárgya az energetika  tudományos alapjai,  fizikai, materiális rendszerei,  társadalmi kapcsolatai,kölcsönhatásai. A magyar energetikai örökség: tárgyi és szellemi (tudományos és erkölcsi)

4 Helyünk a világban 220 feltaláló és tudós között 27 magyar.

5 Az energetika nagy magyarjai  Segner J. András ( ) Segner-kerék  Bánki Donát ( ) Bánki-motor, Bánki- vízturbina  Csonka János ( ) Porlasztó, magyar gázmotor  Fonó Albert ( ) Repülőgép- sugárhajtómű.  Forgó László ( ) Apró bordás hőcserélő.  Heller László ( ) Légkondenzátor  Lévai András ( ) A nemzeti energetika atyja.  Száday Rezső ( ) Hazai gőzturbina-gyártás.

6 A magyar energiarendszerek kialakulása 1945 után.  Extenzív gazdaságfejlesztés (szocialista iparosítás), energiaigényes ipar.  A szakmai és politikai filozófia egybeesése: centrálisan szervezett állami energiaszolgáltató vállalatok (trösztök).  Világszínvonalat követő technikai megoldások.  Nagy kapacitású szovjet-magyar kőolaj, villamos és földgáz szállító távvezetékek.  Az 1960-as és 1970-es években jelentősen fejlődött a távhőellátás.

7  A villamosenergia-rendszer (VER) a legösszetettebb teljes vertikum.  Ipari célú erőművek feleslege „közcélra”: világítás.  Erőművek hálózati összekötése: kooperáció.  Ma a közcélú erőművek fogyasztója az ipar is.  A magyar energetika kialakulása és fejlődése elsősorban a közcélú villamos erőműrendszer kiépüléséhez kapcsolódik. „Közcélú”energiarendszerek

8 Kerényi A. Ödön: A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-IPAR TÖRTÉNETE Tények és személyes élmények

9 Energetikai iskolák  A magyar energetikai rendszerek kialakulása jelentős szellemi- tudományos fejlődés mellett ment végbe. Az energetikai mérnökképzésben szakmai iskolák alakultak ki.  A nemzeti (népgazdasági), közösségi energetikai szemléletet a Dr. Lévai András fejlesztette ki, aki a BME Hőerőművek Tanszék vezetője és az Erőmű Tervező Iroda (ERŐTERV) igazgatója, a magyar erőműrendszer szervezője volt.  A kalorikus mérnöki szemléletű energetikai iskola alapítója Dr. Heller László, BME Hőenergetika Tanszék vezetője, és az Energiagazdálkodási Intézet (EGI) műszaki igazgatója. Veszteségcsökkentés, hatásfokjavítás:energiaracionalizálás.  A Lévai és Heller Tanszékek évi felszámolása, majd később az EGI és az ERŐTERV privatizálása, következtében megszűntek a magyar energetika független szellemi műhelyei.

10 Lévai András A nemzeti energetika atyja

11 A tudományos örökség: a Lévai iskola  A műszaki és (köz)gazdasági szemlélet összekapcsolása, népgazdasági szinten.  Az iskola leginkább a villamosenergia-rendszer (VER) fejlődésére hatott, amely a szigetüzemben dolgozó erőművek és hálózatok együttműködő (központi) rendszerré szervezésével jött létre.  A műszaki/gazdasági optimum a „népgazdasági szintű legkisebb költség” lett, ami a közös tulajdon alapján érvényesíthető.  A célfüggvény a minimális termelési és elosztási költség. Üzemeltetésben gazdaságos terheléselosztás, fejlesztéseknél az optimális erőmű építési program.  Az ellátásbiztonságot a gazdaságos tartalék szolgálta, amit népgazdasági szinten a minimális kár követelményével határoztak meg.  Az ERŐTERV-ben, majd az OMFB-ben kifejlesztett módszerek: a műszaki egyenértékűséget biztosító „hiányerőmű”, az energiahordozók „árnyékára”.

12 Lévai professzor a magyar erőműrendszer szervezője  Műegyetemi professzor ( )  ERŐTERV alapító igazgató ( )  Nehézipari miniszterhelyettes ( )  Csepeli Erőmű  Erőművek:Borsod, Pécs, Ajka, Tiszapalkonya, Oroszlány, Dunamenti, Mátra  Atomerőmű (oktatás, Paks, tanreaktor)  Energetikai gépgyártás  VEIKI

13 Erőmű képek

14 Lévai professzor erkölcsi öröksége Részletek a 90. születésnapján mondott utolsó nyilvános beszédéből  „ Én végeredményben tettem a kötelességem, s amíg még lélegzek, továbbra is azt fogom tenni.”  „Miért vagyunk itt e világon? Szerintem azért, hogy szebbé tegyük.”  „Gondoljanak mindig arra, hogy egy országban a fennmaradásnak a lépcsőit mi képezi. A család képezi, a hit képezi, a szeretet képezi, a tudás képezi.”

15 Heller László Nagy magyar tudós kalorikus mérnök

16 Heller professzor a XX. szd. nagy magyar tudós kalorikus mérnöke A tudományos, mérnöki örökség:  Entrópia szemlélet (TS diagram).  Veszteségcsökkentés, hatásfoknövelés.  Ellennyomású (kapcsolt hő és) villamosenergia- termelés.  Hőszivattyú technika.  Műszaki hőtan.  Hőközléstan — hasonlóságelmélet.  Heller-Forgó légkondenzátor.

17

18 Heller professzor erkölcsi öröksége Üzenet az ifjúsághoz: (Jászai Tamás centennáriumi szoboravató beszéde alapján.)  Szerezzenek biztos tudást.  Gondolkodjanak szabadon és bátran.  Merjenek kiállni az elgondolásaikért.  Ne alkalmazkodjanak, ne ügyeskedjenek.  Dolgozzanak és harcoljanak a sikerért.  A sikeren kívül semmi nem tekinthető sikernek.

19 Energetikai szakmai szervezetek  Bibó István: „különleges európai teljesítmény a hatalommal szemben nem puszta szolgai viszonyban álló értelmiségi réteg kifejlődése.”  A rendszerváltozás előtti szakmai egyesületek a hatalom kiszolgálói voltak, legtöbb esetben a „szakmai pecsétet” adták a politikai döntésekhez.  A rendszerváltozás után a civil szervezetek részt vehetnek az energiapolitika alakításában. A kérdés csak az, hogy kinek az érdekében?  A régi szervezetek nem tudtak megújulni, a régi vezető elitek megvédték és megtartották pozícióikat.

20 Első generáció: Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE).  Az új privát tulajdonosok szilárd szövetségest találtak a mindenkori, — korábban a politikai, később az átmentett gazdasági — hatalmat kiszolgáló egyesületben.  ETE október 10-én kelt állásfoglalása: „Egyesületünk….. a vezetékes energiaszolgáltatás jövőjét, további fejlődését szem előtt tartva a mielőbbi, de egyben sikeres privatizációval szemben nem lát más alternatívát".  A "szakmai rendezvények„ célja az aktuális privatizációs (gazdaság)politikai döntések alátámasztása.

21 Második generáció: Magyar Energetikai Társaság (MET).  1991: a társaság megalapítása az ETE megújításának kudarca miatt.  Alapcélkitűzés a nemzeti energiapolitika szolgálata.  Ellenezte az energetika kiárusítását, kiváltva az ellenérdekeltek ellenszenvét.  1996-ban belső támadások sorozata indult, a tagság többsége egzisztenciális okokból újból(!) nem merte vállalni a nyílt kiállást és fellépést a nemzet érdekében.  A vezetőség nemzeti elkötelezettségű többsége tagságát kilépéssel megszüntette (1999. július).

22 Harmadik generáció: Energiapolitika 2000 Társulat Részlet az Etikai Nyilatkozatból: „ Mivel a nemzeti energiapolitika szolgálatának lehetősége abban a keretben megszűnt, MET tagságunkat megszüntettük, ugyanakkor szükségesnek tartva az energiaipar privatizálása és tervezett liberalizálása következtében kialakult helyzetben a nemzeti energiapolitika megvalósításáért való kiállást és küzdelmet, indíttatva a nemzeti energiapolitika iránt érzett szakmai és erkölcsi felelősségünktől, a mai napon (2000. május 4.) megalapítottuk az Energiapolitika 2000 Társulatot. Társulatunk célkitűzése: szakmai és közéleti tevékenység folytatása a nemzeti elkötelezettségű, környezetbarát energiapolitika kidolgozásának segítésére, népszerűsítésére és védelmére, a közjó érdekében.”

23 Lévai professzor üzenete: május 10. „A földi megsemmisülés felé haladva tisztán látom, hogy addig van magyar jövő, amíg vannak, akik áldozatok árán, ellenállás esetén is képviselik az erkölcs és az igazság szellemét. Csak így lehet a tehetséget a nemzet, a közösség javára fordítani, a nép jólétét szolgálni. Aki így végzi munkáját, az hagy olyan nyomot, amely az örökkévalóság felé mutatja az utat. Erdély jó példáját adja annak, hogyan kell küzdeni reménytelen helyzetekben. Most is megújulásra van szükség, az segíthet. Soha ne adjátok fel!”