Egészség - betegség Dr. Kincses Gyula ESKI 2005.

Az egészség fogalmának változása Hagyományos, redukált értelmezés: A betegség hiánya. Maximalista-idealista (WHO): A teljes testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Realista: Az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy a társadalom által elvárt biológiai működése közötti megfelelés. Az egészségkép ezért koronként, kultúránként változik. (Kincses 1999.) Az egészségügyi rendszer lehetséges alternatíváinak vizsgálatához nem kerülhető meg néhány alapfogalomnak, így magának az egészségnek -legalább munkadefiníció szintű- meghatározása. A hagyományos betegség-központú meghatározást felváltotta a WHO meghatározása, amely mint paradigma-váltás igen jelentős, hiszen az egészség fogalmának kiterjesztett korszerű megközelítését máig ez jelenti. A ugyanakkor gyakorlatban nem orientál meg-felelően, hiszen egy idealisztikus célt, és nem konkrét kritériumrendszert fogalmaz meg. A reális megfogalmazás alapján ugyanakkor azt is látni kell, hogy az egészség objektíven sohasem határozható meg, mert az egészségről alkotott társadalmi kép mindig szubjektív, azaz egy adott társadalom aktuális elvárásai szerint alapul. Durva, de realista egyszerűsítéssel: a lakosság általános egészségi állapota valamint az orvostudomány fejlettsége alapján kialakul egy (kor-csoportonként változó) egészségkép, és egészséges az, akinek az egészségi állapota nem rosszabb, mint az így kialakított társadalmi elvárás. Az egészségképet alapvetően az orvostudomány fejlettsége, a lakosság áltagos egészségi állapota, valamint a társadalmi minták határozzák meg. Egyszerű példákkal: az AIDS probléma –mint társadalmilag elfogadott probléma– nem a HIV vírus terjedése, hanem felfedezése óta létezik, a fogazat alaki rendellenes-ségeinek megítélése pedig a divat és reklámok által erősen befolyásolt. Mindebből látható, hogy az egészség fogalma sohasem objektivizálható, ezért mint szükséglet sem határozható meg objektíven.

Az egészség meghatározása Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy a társadalom által elvárt biológiai működése közötti megfelelés. Az egészség megítélése a képességek, korlátozottságok, a fájdalom, és mindennek a mentális feldolgozásán alapul. Az egészségkép – és annak szubjektív megítélése – koronként, kultúránként változik.

Egészségnyereség Az egészségi állapot beavatkozás szerinti változása, ami az élettartam meghosszabbodását, és/vagy az életminőség javulását okozza. Az életminőség javulása: képességek (önellátás, mozgás, kommunikáció, munkaképesség stb.) javulása, a fájdalom csökkenése, az állapottal való megbékélés, együttéléséi képesség kialakulása.

A betegség meghatározása A betegség a társadalmilag elfogadott egészségképtől való eltérés, ami csökkenti az élettartamot vagy az életminőséget, (funkciózavart vagy fájdalmat okoz), és amit az egyén, vagy a környezete észlel. (Beleértve az ellátórendszer, a diagnosztikai eszközök észlelését is.)

Az egészségi állapot determinánsai Az egyén genetikai állománya. Az életmód, illetve az életmódot elsődlegesen meghatározó tényezők : a gazdaság fejlettsége (GDP/capita), a társadalmi egyenlőtlenségek mértéke, környezeti káros hatások mértéke társadalmi minták, elvárások, és ezek leképeződése a szokásokban. Az egészségügyi ellátás hozzáférésének egyenletessége (equity, a rendszer igazságossága) az egészségügyi ellátás fejlettsége, minősége. Az egyén problémakezelő-képessége, informáltsági pozíciója.

Az egészségügyi kapacitás és a születéskor várható élettartam változása Magyarországon 1970 1975 1980 1985 1990 évek 80 100 120 140 160 180 64 65 66 67 68 69 bázisév 1970 = 100% növekedés %-ban születéskor várható átlagos élettartam orvosok száma eü. szakdolgozók sz. orvosi körzetek száma ambuláns forgalom (fő/év) kórházi ágyszám 100 ágyra jutó orvosszám sz. várható átl. élettart. férfi

Az egészségfejlesztés meghatározása Az egészségfejlesztés mindazon közösségi és egyéni cselekedetek összessége, amelyek célja: az egészség megőrzése, betegségek megelőzése, a természetes „egészségvesztés” lassítása, az egészségi állapot javítása/stabilizálása, az elveszett képességek újrafejlesztése, pótlása.

Az egészségtudatos magatartás Olyan életvitel, amelynek során az egyén döntéseiben fontosnak tartja egészség szempontjait saját maga és –szűkebb és tágabb – környezete érdekében, szokásainak tudatos kontrolálásával (helyes táplálkozás, testmozgás, egészségkárosító magatartások kerülése) tevékenyen részt vesz egészségénekének fejlesztésében, elsajátítja a laikus segítség és önsegítés képességeit, az ellátórendzerrel kapcsolatban kialakítja és alkalmazza a tájékozott fogyasztói magatartást: az ellátórendszerrel és igénybevételi lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek, a betegjogok ismerete, egészségügyi fogyasztóvédelmi ismeretek.

Népegészségügy Azon – központosított szervezeten keresztül irányított, szerevezett– állami tevékenység, amely: a közegészségügyi – járványügyi helyzet stabilizálására, javítására, az egészségi állapot monitorozására, a primer és szekunder prevenció szervezésére az egészségügyi szolgáltatók engedélyezésére, nyilvántartására működésének szakmai felügyeletére, irányul.

Az egészség színterei és társadalmi beágyazottsága t á r s a d a l o m t á r s a d a l o m reszocializáció p r e v e n c i ó rehabilitáció e g é s z s é g ü g y az egészség feltételeinek biztosítása, az egészségkárosodottak életfeltételeinek biztosítása immuni- szűrés, záció szociális ellátások egészségügy és integrálása az egészség feltételeinek biztosítása egészségfejlesztés, egészségnevelés oktatás g y ó g y í t á s Egészség Betegség Együttélés a betegség következményeivel

Az egészségügyi ellátás céljai az élet meghosszabbítása a betegségek kiküszöbölése (prevenció), a betegségek meggyógyítása (kuráció), az állapot stabilizálása (kuráció) az életminőség javítása az egészségben töltött életévek számának növelése (prevenció) a fájdalom csillapítása (kuráció) az elveszett funkciók pótlása, fejlesztése vagy helyettesítése (rehabilitáció és habilitáció) testi - lelki alkalmazkodás segítése a kialakult állapotokban populációs érdekek érvényesítése (közegészségügy és járványügy) Az egészségügyi ellátás céljai evidensnek tűnnek, de általában éppen az evidenciák meghatározása, strukturálása jelent nehézséget. Az egészségügyi ellátás céljai három nagy csoportba foglalhatók.Az első, triviálisan elfogadott cél az élet meghosszabbítása. Ez részint a betegségek megelőzésével, részint a betegségek leküzdésével, meggyógyításával lehetséges. Az egészségügyi ellátás nem eléggé hangoztatott, az utóbbi időben felértékelő-dő feladata az életminőség javítása. Az eredményes prevenció, az egészségben eltöltött életévek számának növelése e tekintetben is fontos. Az életminőséget a gyógyítás mellett alapvetően befolyásolja az egyének önellátó képessége, illetve elveszett képes-ségeinek pótlása is. E tekintetben nem csupán az alapfunkciók pótlásáról, helyettesítéséről van szó, de a teljes élet megéléséhez szükséges teljes fizikai és mentális funkciókör idetartozik. A fájdalom csillapítása főleg a krónikus nemfertőző betegségek esetében jelent jelentős problémát. Az életminőség dimenziójába tartozik a kialakult állapotok elfogadása, a saját helyzettel való együttélés tudománya is, ami a mentál-higiénés segítség fontosságát hangsúlyozza. Az egészségügyi ellátás céljainak harmadik nagy csoportját a populációs érdekek érvényesíthetősége alkotja. Tradicionálisan ebbe a csoportba tartozik a járványügy, illetve általában a klasszikus közegészségügy, de az új nép-egészségügyi megközelítésbe az erőforrások célszerű hasznosítása, a populációs szintű egészség-nyereség maximalizálása is beletartozik.

Az egészség – betegség stádiumai C A1 felismerhetõség A2 laikus felismerhetõség a betegség kezdete a diagnózis felállítása, a kezelés kezdete a gyógyítás vége primer prevenció szekunder prevenció tercier prevenció 4 M e g e l ő z é s eredmény/ kimenetel S z ű r é s, l a i k u s k é p z é s GYÓGYÍTÁS Jel- lem- zők betegség: 0 tünet: 0 panasz: 0 betegség: + tünet: 0 panasz: 0 betegség: + tünet: + panasz: 0 betegség: + tünet: + Panasz + betegség: + tünet: + panasz: +/0 -gyógyulás -rokkantság -halál esz- kö- zök -környezeti káros hatások csökkentése -egészség- nevelés -orvos- tudomány, technika fejlődése -szűrés -felvilágosítás -nevelés -equity -az egészségügyi szolgálat hozzá- férhetősége -a gyógyítás szakmai technikai fejlesztése -minőségbiztosítás -equity -primer prevenció -rehabilitáció -egészségügyi és szociális ellátások integrálása 9 9

Az egészség, mint felértékelődő érték Az egészség, mint közösségi érték a humán erőforrás felértékelődése a tudás-alapú társadalomban, az egészségügyi szolgáltató-rendszer, mint a társadalmi infrastruktúra része az ágazat hatalmas foglalkoztatási potenciálja. Egyéni érték: az egészség érték-szerepének változása élvezeti érték (minden más érték élvezetének, így az életminőség meghatározója) jövedelemszerző érték.

Az egészségügyi ellátás rendszerét, minőségét meghatározó értékek Emberi méltóság equity (méltányosság, igazságosság) szubszidiaritás hatékonyság, finanszírozhatóság nyilvánosság, elszámoltathatóság, átláthatóság minőség választás szabadsága A 2001.-es konszenzus konferencia definíciója