Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása Zentai László Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék http://lazarus.elte.hu

Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása Mi a térkép? A térkép a Földön, más égitesten, a világűrben található jelenségek és tényállások méretarány szerint kicsinyített, magyarázó, alaprajzszerű ábrázolása a síkban. Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása

Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása A méretarány fogalma A méretarány fogalma látszólag nagyon egyszerű: egy arányszám, amely megadja, hogy ami egységnyi távolság a térképen, az mekkora távolságnak felel meg a valóságban. Minél kisebb azonban a méretarány, annál nagyobb az ábrázolt terület, annál nagyobb a vetület jelentősége. A vetület az a leképezés, amely a háromdimenziós valóság síkba (papírlapra) való átalakításának módját (általában egy matematikai képlet formájában) adja meg. Ez a leképezés lehet szögtartó: ekkor a terepen mért szögek megegyeznek a térképről lemérhető szögekkel (a topográfiai térképek általában ilyenek), területtartó: ekkor a térképi lemérhető területek (egymáshoz viszonyított arányai) megegyeznek a valóságossal (kis méretarányú, iskolai térképeken célszerű a használata), általános torzulású: ebben az esetben a szögek is és a területek is torzulnak, de viszonylag kis mértékben. Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása

Méretarány, aránymérték A méretarány egy tört szám: 1:15 000 (ami a térképen 1 cm, az a valóságban 15 000 cm, azaz 150 méter). Az aránymérték egy kis vonalzó, melyet a térkép szélén (általában külön keretben) helyezünk el, ennek segítségével a térképolvasó könnyen mérhet, becsülhet távolságokat. A digitális térképeken az aránymérték nagyon fontos, hiszen ez mindig tájékoztat arról, hogy mekkora terepi távolságnak megfelelő hosszt látunk a monitoron. Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása

A térképek méretarány szerinti csoportosítása Nagy méretarány Közepes méretarány Kis méretarány Műszaki térképek 1:500–1:10 000 1:10 000 - Topográfiai térképek 1:5000–1:25 000 1:50 000–1:200 000 1:250 000–1:500 000 Földrajzi térképek –1:250 000 1:300 000–1:10Mi 1:10Mi– Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása

Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása Műszaki térképek Szinte csak vonalas ábrázolás. Minden alaprajzban, jelek alig vannak. Koordináták, számadatok. Domborzat nem mindig. Gyakran csak kéziratos. A műszaki térképek általában nagyon szegényes jelkulcsúak, hiszen elsődleges céljuk a mérhető, alaprajzos ábrázolás. Alapvetően egyenes vonalakat alkalmaznak, ritka a felületi jelek használata. Ezek a térképek általában nem többszínűek és a domborzatábrázolás sem mindig lényeges eleme a térképnek, sok esetben el is marad. Szinonímaként használják a mérnöki, földmérési, kataszteri térkép megnevezést is. Ide sorolhatók még a vasúti, bányászati, vízügyi térképeket is (természetesen ezek közül is csak a műszakiakat. Földmérési térképek méretarányai: 1:500, 1:1000, 1:2000, 1:4000. Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása

Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása Topográfiai térképek A terepi tájékozódás céljaira. Generalizált, egyezményes térképjelek. Sok felületi jel (művelési ágak, stb.) Célszerű megemlíteni az állami alaptérképeket, amiről majd később lesz szó. EOTR (1:10 000, 1:25 000, 1:100 000, 1:200 000) Gauss-Krüger (1:25 000, 1:50 000, 1:100 000, 1:200 000) Topográfiai térképnek tekinthetők még a várostérképek, a turistatérképek, a tájfutótérképek, a vízisport-térképek, de még a léginavigációs térképek is. A terepi tájékozódást tágan kell értelmezni, nem csak gyalogos közlekedésről lehet szó. Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása

Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása Földrajzi térképek Nagy területek áttekintése. Fontos a vetületválasztás. Általában rétegszínezéses domborzatábrázolás. A névrajz az egyik legfontosabb térképi elem. A földrajzi térképek célja nagy területek áttekintő bemutatása. Legfontosabb alkalmazási területük a nagyobb területeket, általában a teljes Földet bemutató atlaszok. Ábrázolásmódjukat tekintve a topográfiai térképekhez hasonló, azzal a plusz feladattal, hogy itt többféle módszert, néha ezek kombinációját alkalmazzák a domborzat ábrázolására (szintvonalak, rétegszínezés, árnyékolás, esetleg a nagyközönség számára szemléletesebb, könnyebben felfogható domborzatábrázolás). A földrajzi térképek esetében az ábrázolt információtartalom elsősorban a térképkészítő szándékától, illetve képzettségétől függ: sokkal nagyobb szerepe van a térképkészítő szakmai tudásának, mint a két korábbi térképfajta esetében, lévén azok ábrázolási módszere, jelkulcsa szigorúan szabályozott. Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása

Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása Lázár térképe A magyar térképtörténet legfontosabb munkáját Lázár deák 1514 körül készítette. Készítőjéről nem sokat tudunk. Feltételezhetően egyetemet nem végzett és Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. Korai halála feltehetően megakadályozta térképe befejezésében, ezért azt Georgius Tanstetter (Collimitus) (1482-1535) bécsi matematikus és csillagász professzor adatta ki Ingolstadtban Petrus Apianus (Bienewitz) (1495-1552) nyomdájában. A török előrenyomulás miatti érdeklődésnek köszönhetően negyed századon belül még három kiadást ért meg Itáliában. 1566-ban Zsámboky János is kiadta Ausztriában. A térkép a múlt század végén került elő egy antikváriustól. Egyetlen példánya jelenleg a Széchenyi Könyvtár kincse. A kb. 1:152000-es méretarányú színezett fametszetes, 55x78cm nagyságú térképnek rendkívül gazdag a hegy-vízrajza és a névanyaga. Mintegy 1300 településnév és 400 egyéb név szerepel rajta. A települések egymáshoz viszonyított helyzetéből és távolságából lehet arra következtetni, hogy valódi csillagászati helymeghatározásokon alapul a váza, melyet gondos helyszíni bejárással szerzett részletekkel egészítettek ki. Sajátsága, hogy történelmi anyag is van rajta. Pl. Trajanus hídja, Mohácsi csata, Zsigmond harcai a törökkel. Felületi szinezéssel jelzi a török által elfoglalt területet is. A hegyeket az akkor elterjedt kupacos ábrázolással jelöli, mely kupacok nagysága arányos a hegyek kiterjedésével. A térkép jellegzetes sajátossága, hogy bár a kereten fel van tüntetve a keret vízszintes oldala a kelet–nyugati valamint a függőleges oldal az észak–déli irány, a térkép mégis el van forgatva kb. 45 fokkal az óramutató járásával ellentétesen. Ennek okáról több elmélet alakult ki: az osztrák kiadók forgatták el, hogy beférjen a nyomódúcba, a Duna "megszokott", helytelenül ábrázolt nyugat–keleti futását állították vissza, vetülettani okok miatt. A vízrajzi hibáknál érdemes még megemlíteni a Balaton ábrázolási hibáját. A tó alakja S alakú, a valóságosnál kétszerte szélesebb és a térképen szigetként szerepel a Tihanyi-félsziget. Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása